A döntés alapjául szolgáló ügy 2004-be nyúlik vissza, amikor Hende Csaba országgyűlési képviselő a kábítószerrel való visszaélés egyes Btk-szabályainak megsemmisítését indítványozta az Alkotmánybíróságnál. A TASZ szeretett volna társadalmi vitát folytatni a büntető törvénykönyv alkotmányosságának kérdéséről, ehhez azonban szükséges lett volna ismerni a képviselő indítványát. Az Alkotmánybíróság ezt nem tette lehetővé, mert álláspontja szerint az indítvány a képviselő hozzájárulása nélkül nem volt nyilvánosságra hozható. A TASZ pert indított, mert az volt az álláspontja, hogy ha egy képviselő, e minőségében, a társadalom egy jelentős részét érintő, s a jogrendszer egyik alapkövét jelentő tőrvény (Btk.) egyes szabályainak megsemmisítését kezdeményezi, akkor az indítványa nyilvános adat. A pert a TASZ Magyarországon
jogerősen elvesztette, ezután fordult 2005-ben az Európai Emberi Jogi Bírósághoz, mely 2009. április 14-én
hirdette ki ítéletét.
Az Egyezmény 10. cikke alapján mindenkinek joga van az információk, eszmék megismerésére és közlésére országhatárokra tekintet nélkül, és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv indokolatlanul beavatkozna. Az Emberi Jogok Európai Bírósága mostani döntésében kimondta, hogy büntető jogszabályok alkotmányos felülvizsgálata – kiváltképpen, ha azt egy képviselő kezdeményezi – kétséget kizáróan közügynek minősül. A Bíróság szerint a véleménynyilvánítás szabadságára nézve „végzetes következménnyel járna, ha közintézmények cenzúrázhatnák a sajtót és a társadalmi polémiát arra hivatkozással, hogy egy országgyűlési képviselő alkotmányértelmezési álláspontjának nyilvánosságra hozatala személyiségi jogokat sérthet”. A Bíróság megállapította, hogy a magyar Alkotmánybíróság „információs monopóliumával visszaélve cenzúrát gyakorolt, és megakadályozta a TASZ-t társadalmi küldetésének betöltésében”. A Bíróság szerint ilyen jellegű és súlyú beavatkozás nem tekinthető szükségesnek egy demokratikus társadalomban, mert az olyan akadályokat állítana a társadalmi kérdésekben állást foglalni kívánó újságírók és civil szervezetek elé, amely meggátolná őket abban, hogy pontos és megbízható vélemény formálhassanak. A Bíróság szerint az információ hiányában ellehetetlenült a vélemény szabad és megalapozott kinyilvánításának a lehetősége.
A határozatban a strasbourgi Bíróság története során első alkalommal mondta ki, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának jogellenes korlátozását jelentheti közérdekű adatok bizonyos körének jogellenes visszatartása.
A Társaság a Szabadságjogokért a Bíróság döntését mind az információszabadság, mind a közszereplők személyes adatainak védelme, mind az Európai Emberi Jogi Bíróság jogértelmezése szempontjából történelmi jelentőségűnek tartja. Az ítélet nem jelenti, hogy a jövőben közérdekű adat visszatartása automatikusan az Egyezmény megsértését jelentené, azonban a Bíróság eseti döntésével precedenst teremtett, és ezentúl érdemes Strasbourgba vinni információszabadsággal kapcsolatos ügyeket. . Az információ szolgáltatás jogszerű megtagadásához 3 feltételnek együttesen kell fennállnia. A korlátozásnak törvényen kell alapulnia; az Egyezmény által védett érdek kell, hogy indokolja (nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából kell szolgálnia); továbbá a korlátozásnak egy demokratikus társadalomban szükségesnek kell lennie. A Bíróság a harmadik feltétel teljesülését hiányolta a TASZ ügyében
A Bíróság döntését üdvözölte a madridi székhelyű Access Info Europe emberi jogi szervezet. Helen Darbishire, a szervezet vezetője kifejtette, hogy „a döntés egy olyan jogot erősít meg, melyet 24 európai alkotmány tartalmaz, és melyet 40 ország törvényei szabályoznak nemzeti szinten. A közhatalom kezében lévő adatok megismerése nélkülözhetetlen más emberi jogok védelméhez, a döntéshozatal befolyásolásához és a korrupció elleni harchoz.” Darbishire szerint örömteli, hogy „a Bíróság kimondta, hogy a közintézmények, beleértve a bíróságokat is, kötelesek kezelésükben lévő adatot nyilvánosságra hozni, ha az a társadalmat érintő fontos kérdések megvitatásához szükséges.”
Az Európai Emberi Jogi Bíróság mostani ítélete iránymutatás nem csak az eredeti perben alperes Alkotmánybíróságnak, hanem a Fővárosi Bíróságnak, a Fővárosi Ítélőtáblának és a Legfelsőbb Bíróságnak is: e bírói fórumok a per során ugyanis minden alkalommal, de változatos érveléssel utasították el a TASZ eredeti kereseti kérelmeit.
Kapcsolódó anyagok:
– a Bíróságnak a TASZ beadvány befogadásáról szóló döntése, amelyben összefoglalja tényállást és a felek jogi álláspontját
– a TASZ észrevételei a Kormány beadványára
– a Justice Initiative észrevételei a döntés jelentőségéről
