Sajtóközlemény a TASZ és az országos rendőrfőkapitány találkozójáról

2007. augusztus 7-én dr. Bencze József r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány az ORFK székházába személyes megbeszélésre hívta meg Dénes Balázst, a TASZ elnökét és a TASZ munkatársait. A találkozó eredményeiről az alábbi sajtóközlemény számol be. Olvassa el a sajtóközleményt!

Sajtóközlemény a Társaság a Szabadságjogokért elnöke és az országos rendőrfőkapitány találkozójáról

Az ORFK Teve utcai székházában dr. Bencze József r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány és dr. Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet elnöke és a TASZ munkatársai 2007. augusztus 7-én személyesen találkoztak. A találkozót az országos rendőrfőkapitány kezdeményezte, a megbeszélésen a felek áttekintették a Társaság a Szabadságjogokért tevékenységének azon elemeit, illetve azokat az ügyeit, amelyek a Rendőrség működéséhez kapcsolódnak.

Az országos rendőrfőkapitány kiemelte, hogy a Rendőrség a jogvédő szervezetekkel, köztük a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezettel korrekt, tényeken alapuló együttműködés kialakítására törekszik. Ennek keretében tájékoztatást adott a 2006. őszén lezajlott tömegdemonstrációk során alkalmazott kényszerítő eszközökkel kapcsolatos vizsgálat megállapításairól. Az országos rendőrfőkapitány tájékoztatást adott az emberi jogok rendőrségi eljárás során történő maradéktalan érvényesülését is elősegíteni hivatott intézkedésekről. Ezek közül kiemelte, hogy előkészítés alatt áll egy olyan Igazoltatási Kézikönyv, ami a rendőri intézkedés szabályairól és az állampolgárok jogairól is tájékoztatást nyújt, és alkalmat biztosít az eddigi igazoltatási gyakorlat felülvizsgálatára is. Sor került a Rendőrségi Etikai Kódex, valamint a korrupció elleni feladatokat meghatározó országos rendőrfőkapitányi utasítás kiadására.

A Társaság a Szabadságjogokért elnöke kifejezte, hogy igény esetén szívesen közreműködnek a jelzett Igazoltatási Kézikönyv kidolgozásában, ugyanakkor jelezte, hogy a TASZ nagyon fontosnak tartaná, ha a törvényt betartva minden igazoltatás esetében közölnék a rendőrök azt a feladatot és célt, amely megvalósításához az igazoltatásra szükség van. Örvendetesnek találta az Etikai Kódex kiadását, amellyel összefüggésben felajánlotta a tárgykörrel kapcsolatban rendelkezésre álló szakmai anyagok rendelkezésre bocsátását. A felek egyetértettek abban, hogy a lakossági bizalom elengedhetetlen feltétele, hogy a Rendőrség vezetése megfelelően elhatárolódjon a hivatali bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt rendőrök cselekményeitől, és az esetleges előzetes bírósági mentesítés esetén is indokolt lehet a szolgálati jogviszony megszüntetésének vizsgálata. Ezzel kapcsolatban a felek egyetértettek abban, hogy a rendőri hivatás gyakorlásának előfeltétele a „feddhetetlenség” követelményének teljesítése. A kábítószer-probléma kérdéskörében a Társaság a Szabadságjogokért üdvözölte azt, hogy a Rendőrség nyomozó hatóságai a terjesztőkkel és a kereskedőkkel szembeni fellépésre helyezik a hangsúlyt a drogfogyasztókkal szemben.

Egyetértettek a felek abban is, hogy a média hírigényétől függetlenül a rendőrségi tájékoztatásnak mindig a tényeken kell alapulnia, és a személyes adatok védelméhez, valamint a személyiségi jogok védelméhez fűződő érdekeket tiszteletben kell tartania. Ebben a kérdésben ugyanakkor csak az eljárások valamennyi szereplőjének és a tömegtájékoztatási eszközök munkatársainak jogkövető, személyiségi jogokat tiszteletben tartó magatartása vezethet eredményre.

A gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos kérdéskör áttekintése kapcsán a Társaság a Szabadságjogokért munkatársai a jogalkalmazás bizonytalanságára, illetve az ebben a tárgykörben hozott bírósági ítéletekben foglaltak felhasználásának szükségességére irányították rá a figyelmet. Kiemelték az államnak azt a kötelezettségét, hogy a békés gyülekezés jogát olyan módon is biztosítani kell, hogy azt más csoportok ne zavarhassák meg. Ennek keretében szükséges a határozott rendőri fellépés, illetve a rendbontókkal szemben indokolt vizsgálni, hogy garázdaság és testi sértés mellett megvalósult-e az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértésének, vagy a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak bűncselekménye. A felek egyetértettek abban, hogy a gyülekezés témakörében is célszerű lenne egy olyan útmutató kidolgozása, ami segítheti az állampolgárok tájékozódását a jogairól, illetve a rendőrségi eljárás szabályairól.

Budapest 2007. augusztus 7.

 

Megosztás