Szabad a választás: visszaszereztük egy állampolgár választójogát

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 2012 elején nyújtott be keresetet fogyatékossággal élő ügyfele képviseletében a cselekvőképességet kizáró gondnokság megszüntetése, valamint választójogának visszaállítása iránt. A Fővárosi Törvényszék tegnapi ítéletében kimondta, hogy senki választójoga sem tehető függővé politikai ismeretektől, ezen jog gyakorlásához nem támaszthatók többletkövetelmények a társadalom többi tagjához képest.

Ma Magyarországon mintegy 55 ezer gondnokság alá helyezett állampolgár van megfosztva a szavazás lehetőségétől, különösebb indokolás nélkül. Az Alaptörvény szerint ugyanis a bíróságok a belátási képesség hiányára tekintettel kizárhatnak  állampolgárokat a választójog gyakorlásából. A bírói gyakorlat azt mutatja, hogy különösebb indokolás nélkül a bírók szinte automatikusan megfosztják az érintetteket a szabad választás lehetőségétől. A szavazati jogot ma Magyarországon más esetekben nem kötik műveltségi cenzushoz. Az emberi jogi szervezetek egyetértenek abban, hogy nem létezik olyan eszköz, amellyel a választási képességet hitelesen „mérni” lehetne.

Az ENSZ Fogyatékos Személyek Jogai Bizottsága szerint a választójog magyarországi korlátozása nincs összhangban a fogyatékosok jogait érintő ENSZ egyezménnyel, amit hazánk magára nézve kötelezőnek ismert el. A TASZ álláspontja szerint  a cselekvőképességükben korlátozott személyek esetében elfogadhatatlan tartalmi többletkövetelményeket állítani ezen állampolgári jog gyakorlásához. A Fővárosi Bíróság tegnapi ítéletében messzemenőkig osztotta a TASZ álláspontját. Kifejezetten elzárkózott attól, hogy a felperest „vizsgáztassa”, és határozottan kijelentette, hogy következetesen ezt az ítélkezési gyakorlatot fogja követni a jövőben is: miszerint mindaddig mindenki jogosult szavazni, amíg képes valós szándékának kifejezésére. Az indokolás arra is kitért, hogy a választhatóság tekintetében sem szükséges bárminemű megszorítás, hiszen az „alkalmasságról” a választópolgárok döntenek.

A helyzet képtelenségét jól példázza, mi történik akkor, amikor a bíróság kísérletet tesz az érintett tájékozottságának mérésére. Ügyfelünktől az elsőfokú tárgyaláson az eljáró bíró – több helyes választ követően – azt kérdezte, ki hozza a törvényeket.  A válasz erre az volt, hogy Orbán Viktor, amit később annyiban pontosított, hogy Orbán Viktor és csapata. A választójogát ettől függetlenül a bíróság első fokon korlátozta.

Üdvözöljük, hogy álláspontunk megerősítést nyert, ám akkor lennénk valóban elégedettek, ha szabályozás szintjén is megszűnne a a választójog megvonásának lehetősége, és az Alaptörvény nem a jogkorlátozást, hanem a jogok gyakorlását biztosítaná.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az Alkotmánybíróság gonosz áprilisi tréfája

Az Alkotmánybíróság tegnap elutasította az Alapvető Jogok Biztosának a polgári törvénykönyv gondnoksági szabályait kifogásoló indítványát. Az ombudsman tudományos és emberi jogi érvekkel alátámasztott beadványát a bíróság paternalisztikus érveléssel söpörte le az asztalról. A cselekvőképesség teljes korlátozásának eltörlése hazai és nemzetközi szakmai és civil konszenzusra támaszkodik, nemzetközi szerződés kötelezi rá hazánkat. Ez az AB-nak kevés volt.

"Valahol örülök, hogy szegény vagyok"

Géza roma, értelmi fogyatékosnak minősített férfi. Mesél az életéről, a munkájáról, a családjáról, és arról, hogy gondnokság alá helyezték, ezért nem szavazhat. Különös szomszédok, 3. rész.

Az elzárás politikája - Verdes Tamás írása a Magyar Narancsban

Verdes Tamás írása a Magyar Narancs legutóbbi számában jelent meg. A cikk a hazai társadalompolitika jogfosztó mechanizmusairól, és az értelmi fogyatékos, autista és halmozottan fogyatékos emberek és családjaik kirekesztődéséről szól.