Szegényellenes rendeletek és az Alaptörvény új emberképe

Évek óta jól követhető az az országos szintű szegényellenes szociálpolitika, melynek következményeként ma Magyarországon egyre mélyebb a szegénység, egyre szélesebbre nyílik az olló, és egyre súlyosabb a társadalmi leszakadás. A leszakadás okai messze túlmutatnak a gazdasági világválság szomorú következményein, ebben a kormányzat és egyes helyi önkormányzatok is aktívan is szerepet vállalnak szegényellenes intézkedéseik révén.

2015-ben átalakították a segélyezési rendszert, a legtöbb szociális támogatást már nem a központi, hanem a helyi önkormányzati költségvetést terheli, és azok nyújtása egy kivételével nem is kötelező az önkormányzatok számára. Ráadásul vannak önkormányzatok, amelyek a szociális támogatásokról a törvényes céljukkal ellentétesen, diszkriminatív módon döntenek. Olyan önkormányzati rendeleteket kezdtek el alkotni, (pl. Miskolc, Sáta, Tiszavasvári) amelyekben pontosan azokat zárják ki a támogatandók köréből, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. A legnyomorultabb - jellemzően szegregátumi - körülmények között élők szociális ellátásból kizárására például remek trükk a rendezett lakókörülmények megkövetelése. Ezt az ötletet a szociális törvény egy felhatalmazása adta néhány éve az önkormányzatoknak, azonban a konkrét felhatalmazás azóta kikerült a törvényből.

A BAZ megyei kormányhivatal azonban – amellyel az említett rendeletek kapcsán levelezünk – úgy gondolja, hogy az Alkotmánybíróság általunk és a különvéleményt megfogalmazott bírák által is kritikán alulinak tartott 2015-ös határozata (29/2015) olyan mértékben kitágította a helyi jogalkotói hatáskört, hogy az önkormányzatok akár nem rászorultságot tükröző feltételeket is szabhatnak rászorultsági alapú szociális ellátás feltételéül. Így például – hiába került ki a szociális törvényből a konkrét felhatalmazás – a rendezett lakókörülmények továbbra is feltételül szabhatók, a Kúria korábbi jogértelmezése által szabott keretek között.

Sajnos, azt kell látnunk, hogy alapvetően nem a Kormányhivatal tehet a fentiekről, hanem az alkotmányozó és törvényhozó hatalom és a cinkos Alkotmánybíróság.

„Az Alaptörvény új emberképe”

A Kormányhivatal megállapítja: az utóbbi időben olyan komoly változás állt be a szociális jogok értelmezése területén:. „Új jogalkalmazási gyakorlat is megjelent a szociális rászorultsági elv érvényesítésének kizárólagossága mellett”: a gazdasági világválság miatt a magyar költségvetés teherbíró képessége olyannyira lecsökkent, hogy a rászorultság alapú megközelítést felváltotta az egyéni felelősségen, öngondoskodáson alapuló szemlélet.

A Kormányhivatal az „új jogértelmezés” kapcsán a Kúria egy 2013-as határozatára (Köf.5.008/2013/6. sz. határozat) hivatkozik: „a szabályozási fordulatot jellemzi az, hogy míg az AB korábbi döntéseiben a szociális ellátásoknak a magánszférát, az egyéni önrendelkezést, a tulajdont, mint a cselekvési autonómia anyagi alapját érintő magatartási szabályokhoz kötését alkotmányellenesnek minősítette, addig az Alaptörvény, az új önkormányzatokra vonatkozó törvényi szabályok (Mötv.) és a szociális ellátásokról szóló törvény (Szoctv.) vonatkozó rendelkezései az ilyen jellegű helyi szabályoknak teremtenek a normahierarchiában ’magasabb szintű’ alaptörvényi, illetve törvényi alapokat.”

Az Alkotmánybíróság fent említett 2015-ös határozata viszont ennél is tovább ment, hiszen meghagyta az önkormányzatok parttalan jogalkotási hatáskörét az ún. „közösség együttélési normák” kapcsán, hivatkozva a IV. Alaptörvénymódosításra, amely feljogosítja az önkormányzatokat a hajléktalanság büntetésére.

Az Alkotmánybíróság szerint pedig ennek az alaptörvényi szabálynak közvetett következménye, hogy az Alaptörvény negyedik módosítása kibővítette a helyi önkormányzatok jogalkotási autonómiáját! Az AB szerint „ez összhangban van az Alaptörvény emberképével. Az Alkotmánybíróság már a korábbi határozataiban megállapította, hogy az Alaptörvény emberképe nem az elszigetelt egyéné, hanem a társadalomban élő felelős személyiségé.”

Értelmezze ki, ahogy tudja, a BAZ megyei kormányhivatal mindensetre ezalapján úgy találja, hogy az erre vonatkozó konkrét törvényi felhatalmazás hiányában is megteheti a helyi önkormányzat az Alaptörvény új emberképe, az AB fenti jogértelmezése alapján, hogy a magánszférát, a tulajdont, az önrendelkezést érintő szabályokat szocális ellátások feltételéül szabja. A Kormányhivatal megállapítja: az Alaptörvény „a szociális biztonsághoz való jog biztosítása helyett úgy fogalmaz, hogy Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Mindezekből az következik, hogy a jogalkotó viszonylag nagy szabadságot élvez annak eldöntésében, hogy adott esetben milyen szociális ellátási forma biztosítását tartja indokoltnak.”

Nem gondoltuk volna, hogy ilyen messzemenő következménye lesz a hajléktalanság kriminalizálását lehetővé tevő Alaptörvény-módosításnak. Mindent jogi eszközt megragadunk továbbra is, hogy ezt a parttalan önkormányzati jogalkotói jogkört medrébe tereljük.

A témáról szóló blogbejegyzésünket ide kattintva olvashatja.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A Kúria szerint is diszkriminálta a romákat a tiszavasvári önkormányzat

A Kúria 2019. április 10-i ítélete tett pontot annak az ügynek a végére, amely a TASZ és Tiszavasvári önkormányzata között zajlott 2016 óta. A Kúria szerint is megsértette az önkormányzat a település roma lakóinak egyenlő bánásmódhoz való jogát azzal, hogy szélsőséges közszereplők közreműködésével próbálták megfélemlíteni, megregulázni őket.

Miskolci rendeletbe foglalt szegényellenes szabályokat kaszált el ismét a Kúria

A Kúria megállapította, hogy alaptörvény-ellenes és törvénysértő Miskolc közösségi együttélési rendeletének azon része, amely büntette, ha az egy főre eső lakrész nem éri el a 6 négyzetmétert. Üdvözöljük a Kúria döntését.

KISOKOS: Minden, amit a gyermekjogokról tudnod kell

Összegyűjtöttünk néhány alapvető, a gyermekvédelemmel kapcsolatos fogalmat. A címekre kattintva a további információk láthatóvá válnak.