Szeptember 28-a az információszabadság világnapja

A világnap kapcsán összeállítást készítettünk az elmúlt egy év releváns TASZ-pereiről és a főbb eseményekről A képzeletbeli Nagy Osztályfőnök pedig még osztályzott is. Információszabadság-kvízünk elérhető a Facebookon (ha még nem ismerősünk, válljon azzá!).

Piros pont:

1.    Állami tulajdonú cégek vezetőinek fizetése

A TASZ egy napilap jogi képviselőjeként nyert pert a Magyar Posta, a Villamos Művek, a Szerencsjáték Zrt., a Nemzeti Vagyonkezelő és a MÁV ellen. Ez volt az első olyan ítélet, amely rögzítette, hogy állami tulajdonú gazdasági társaságok vezetői közfeladatot látnak el, s ettől nem függetleníthető e feladatért kapott juttatás. Szellemes érvek is elhangoztak a per folyamán: a Villamos Művek vezérigazgatója állítólag azért nem lát el közfeladatot, mert ő személyesen nem szolgáltat áramot. Az ítélet következményei messzire mutattak: a Nemzeti Vagyonkezelő 42 állami tulajdonú cégvezető adatait tette közzé idén áprilisban; szeptember 15-e óta pedig egy kormány-rendelet alapján kötelező a többségi tulajdonú állami/önkormányzati cégek vezető beosztású munkavállalói bérezését az Internetre feltölteni.

2.    TASZ győzelem a strasbourgi Emberi Jogi Bíróságon

Hiába a szolidaritás a magyar bírói kar és az Alkotmánybíróság között, végül a TASZ került ki az AB-vel 5 évig húzódó jogvitából győztesen. Minden magyar bírósági fórumon elvesztettük a pert, amelyet azért indított a TASZ, mert egy parlamenti képviselő droggal kapcsolatos büntető jogszabály megsemmisítésére irányuló beadványát nem adta ki számunkra a testület. A döntés egyedülálló módon, elsőként az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlatában kiterjesztően értelmezte az Egyezmény 10. cikkében biztosított szólásszabadságot, és közérdekű információ visszatartását a véleménynyilvánítás jogellenes korlátozásaként értékelte. Az ítélet nem jelenti, hogy a jövőben közérdekű adat visszatartása automatikusan az Egyezmény megsértését jelentené, azonban a Bíróság eseti döntésével precedenst teremtett, és mostantól érdemes Strasbourgba vinni információszabadsággal kapcsolatos ügyeket.

3.    Gripen üzlet 190 milliárdja

Az újkori magyar történelem legjobb üzleteként jellemezték vezetőink a Gripen vadászgépek beszerezését: nem pusztán korszerű vadászgépeket veszünk, de a furfangos államférfiaknak sikerült rávenniük a svéd balekokat, hogy a teljes vételárat Magyarországon fektessék be ellentételezésként. A felhőtlen boldogságot egy újságíró kíváncsiskodása árnyékolta be, aki az iránt érdeklődött, hogy vajon milyen cégek részesülnek majd a tőkeinjekcióból. A Gazdasági Minisztérium üzleti titokra történő hivatkozása nem volt nyerő érvelés a bíróságon. A bonyodalmak csak ezután kezdődtek, mert a vesztes Minisztérium továbbra is vonakodott kiadni az adatokat. A teljesítést a bírósági végrehajtó helyett végül az a közel 1000 ember kényszeríttette ki a TASZ online kampánya keretében. Az adatokból kiderült, hogy kizárólag svéd mammut cégek magyarországi lányvállalatai részesültek az ellentételezésből.


Fekete pont:

1.    Centrum parkoló társaság elleni perek

A Fővárosi Bíróság egyik másodfokú tanácsa sorozatban helyezte hatályon kívül azokat az ítéleteket, amelyek a Centrumot pénzügyi adatainak nyilvánosságra hozatalára kötelezték. A TASZ által képviselt egyesület személyi kiadásokkal, szerződésekkel, pénzügyi nyereséggel kapcsolatos adatokat kért. Kértük minden olyan szerződés másolatát, amely 1 millió forintos ellenszolgáltatásra kötelezte a Centrumot. A bíróság szerint ez nem elég pontos kérdés, mert „1 millió forintnál a 2 és a 3 millió forint is nagyobb összeg.” A bíróság kiemelte, hogy nem kívánja elvitatni a közvélemény jogát arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, ennek tükrében különösen meglepő, hogy a gyakorlati érvényesülést elszabotálja.

2.    Megrekedt az államtitok újraszabályozása

Magyarországon még mindig az újságírót veszi elő az ügyészség az információt kiszivárogtató titokgazda helyett, ha államtitkot publikálnak. Államtitokká minősítés indokoltságának hatékony bírósági felülvizsgálatára még mindig nincsen lehetőség. Szerencse, hogy ennek az állapotnak a tarthatatlanságát a honatyák is belátják – ez a TASZ által szervezett kerek-asztal beszélgetésen is kiderült. Éppen ezért is szomorú, hogy a szakmai egyetértés ellenére személyi, politikai ellentétek miatt megrekedt a jogalkotási folyamat, holott a Parlamentbe benyújtott törvényjavaslat a minősített adatok védelméről több területen is előrelépést jelent a jelenlegi szabályozáshoz képest.

3.    Ingatlanalapok titkai   

2008. novemberében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, hogy felfüggesztette a nyílt végű ingatlanbefektetési alapokban elhelyezett lakossági betétekhez történő hozzáférést. Ez több ezer kisbefektetőnek jelentett súlyos veszteséget. Milyen indokok alapján döntött így a PSZÁF, milyen vizsgálatokat folytattak le a határozat meghozatala előtt? Ezekre az adatokra volt kíváncsi egy magánszemély. A bíróság meglepő ítéletében elutasította a keresetet, mert álláspontja szerint a felperes nem jelölte meg pontosan, hogy milyen dokumentumokat szeretne megismerni. Sajátos értelmezését jelenti az ítélet a jogszabályoknak, mert lényegében azt várja el az egyszerű lakostól, hogy az adatigényléskor pontosan megnevezze a PSZÁF irattárában lapuló aktákat. Ez pedig nyilvánvalóan irreális elvárás, amely a közérdekű adatok megismerésének alkotmányos jogát kiüresíti.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Fény derülhet a Daimler-­ügyre, pert nyert a K-­Monitor a TASZ segítségével

Első fokon pert nyert a K-­Monitor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellen. Az MNV nem akarta nyilvánosságra hozni annak a 2010-­es vizsgálatnak a zárójelentését, amelyet egy korábbi Mercedes­busz-beszerzés ügyében folytattak le. A K-­Monitor a TASZ jogi képviseletével pert indított a dokumentumért.

Miért volt törvénytelen a házkutatás Horváth Andrásnál?

Horváth Andrásnál, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) korábbi munkatársánál, 2013. december 19-én a rendőrség házkutatást tartott, melynek során lefoglaltak több száz oldalnyi dokumentumot és informatikai adathordozót. A TASZ jogsegélyszolgálata által képviselt közérdekű bejelentő jogorvoslattal élt az általa elszenvedett kényszerintézkedésekkel szemben. A Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) 2014. január 22-én meghozott, ám csak 2014. február 10-én kézbesített végzése elutasította az utolsó indítványunkat is - álláspontunk szerint alaptalanul. Érdemes összegezni Horváth András ellen folytatott eljárás eddigi fejleményeit, mert sok visszás és törvénysértő elemet lehet felfedezni.

Az informátor védelme

A TASZ és a K-Monitor közösen véleményezte a kormánynak a közérdekű bejelentők védelméről szóló törvénytervezetét.