TASZ indítvány az Alkotmánybírósághoz
A TASZ indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, melyben kérte az országgyűlési biztosok eljárásaira vonatkozó határidők megállapítását.
Magyar Köztársaság
Alkotmánybírósága
Budapest
Tisztelt Alkotmánybíróság!
A Társaság a Szabadságjogokért közhasznú jogvédő szervezet (képviseletében dr. Baltay Levente ügyvivő) a számunkra az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tv. (a továbbiakban Abtv.) 21. § (4.) bekezdésében biztosítottakra hivatkozással indítványozzuk, hogy az Alkotmánybíróság az Abtv. 49. § (1) bekezdése alapján állapítsa meg, hogy az Országgyűlés jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel – az Alkotmányról szóló 1949. évi XX. tv. 2.§ (1) bekezdését sértő – alkotmányellenességet idézett elő akkor, amikor az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvényben (továbbiakban: Obtv.), valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben ( továbbiakban: Avtv.) nem szabályozta az országgyűlési biztos, az országgyűlési biztos általános helyettese, valamint a külön biztosok (továbbiakban: országgyűlési biztosok) az eljárásaira vonatkozó határidőket.
Indítványozzuk, hogy az Alkotmánybíróság az Abtv. 49. § (1.) bekezdése alapján – határidő megjelölésével – hívja fel az Országgyűlést a fennálló helyzet megszüntetésére.
Indokolás:
Az Alkotmány 2.§ (1.) bekezdése szerint „a Magyar Köztársaság független és demokratikus jogállam”. Az Alkotmánybíróság számos határoztában kimondta, hogy a jogállamiság egyik alapvető követelménye, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által meghatározott szervezeti keretek között, a jog által megállapított működési rendben, a jog által a polgárok által megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki tevékenységüket. (többek között: 56/1991. (XI.8.) AB határozat)
Az Alkotmánybíróság 11/1992.(III.5.) AB határozatában kimondja: „A jogbiztonság – az Alkotmánybíróság értelmezésében – az államtól és elsősorban a jogalkotótól azt várja el, hogy a jog egésze, egyes részterületei és egyes szabályai is világosak, egyértelműek, hatásukat tekintve kiszámíthatóak (…) legyenek. A jogállamiság és jogbiztonság elvéből fakadnak az eljárási garanciák. Ezek alapvető jelentőségűek, az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatósága szempontjából.”
Véleményünk szerint a jogállamiság megteremtése érdekében a jogalkotó szerveknek és a jogalkalmazó szerveknek is kötelezettségük, hogy az ehhez kapcsolódó szabályokat megalkossák és alkalmazzák.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint alkotmánysértő mulasztás megállapításának van helye – a tárgykörre vonatkozó szabály hiányán túl – akkor is, ha az adott tárgykörre szabályozás fellelhető, de abból az alkotmányból levezethető tartalmú jogszabályi rendelkezés hiányzik (többek között: 15/1998 (V.8.) AB határozat).
Az országgyűlési biztosok eljárásának és működésének legfontosabb szabályait az Országgyűlés által megalkotott Obtv. és Avtv. határozza meg. Ezek a jogszabályok – néhány kivételtől eltekintve – az országgyűlési biztosok eljárására határidőket nem állapítanak meg.
A fent leírtak és idézettek alapján álláspontunk szerint egyértelműen kimutatható, hogy az eljárási garanciák a jogbiztonság és a jogállamiság elengedhetetlen feltételei. Ez vonatkozik az országgyűlési biztosok, mint közhatalommal rendelkező szervek működésére is. Az eljárási garanciák körének fontos összetevője az eljárási határidők megállapítása. A határidők rögzítése nélkül a jogalkalmazók – jelen esetben az országgyűlési biztosok – tetszés szerinti idő alatt folytathatják le eljárásukat. A határidő hiánya, azaz korlátlansága a jogalkalmazónak lehetőséget biztosít arra, hogy az ügyek között válogatva egyes ügyeket előtérbe helyezzen, másokat háttérbe szorítson. Ez a jogalkalmazó szerv számára álláspontunk szerint megengedhetetlen eszközt, visszaélési lehetőséget biztosít.
Nyilvánvaló, hogy az eléjük kerülő ügyek és problémák jellege miatt az országgyűlési biztosok eljárása általában nem tervezhető pontosan előre. Ez elmondható több jogalkalmazó eljárására is, azonban ezen jogalkalmazókra a különböző eljárási törvények szigorú határidőket írnak elő.
Álláspontunk szerint semmilyen eljárásban sem megengedhető, hogy a beadványok éveken, akár évtizedeken keresztül elintézetlenek, megoldatlanok maradjanak. A törvényalkotónak ezért az országgyűlési biztosok esetében is meg kell szabnia azt a leghosszabb ügyintézési határidőt, amely a legbonyolultabb indítvány elintézéséhez, az arról szóló állásfoglalás, ajánlás, vagy határozat kibocsátásához elegendő. Álláspontunk szerint azért, hogy a határidők hiánya ne sértse az Alkotmány 2.§ (1.) bekezdésében leírt, a jogállamiságból fakadó jogokat, a határidők megállapítása elengedhetetlen kötelezettség.
A fentiek értelmében kérjük a T. Alkotmánybíróságot, hogy jelen indítványunk szerint hozza meg határozatát.
Budapest, 2006. szeptember 12.
Tisztelettel:
Társaság a Szabadságjogokért
Képv:
Dr. Baltay Levente ügyvivő
