A törvény kimondja, hogy az egyesülési jog gyakorlása – ide tartoznak a tömegmozgalmak is – nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására, nem valósíthat meg bűncselekményt és bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.
A volt Magyar Gárda új néven történő újjászervezése jogellenes. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egykori gárdisták jogszerűen nem gyakorolhatják alkotmányos alapjogaikat. Akár tömegmozgalomban is részt vehetnek, feltéve, hogy a tömegmozgalom jogszerű cél elérésére szerveződik. A megalakuláskor elmondott beszédek szerint azonban úgy tűnik, nem ez a helyzet: a tömegmozgalom célja és tervezett tevékenysége az elmondottak alapján megegyezik a volt Magyar Gárda célkitűzéseivel.
A tömegmozgalomnak új formaruhája van, ezzel kapcsolatban a TASZ ismételten felhívja a jogalkotó figyelmét arra, hogy az új formaruhát tiltó szakasz megalkotása helyett a jogalkalmazásra kell bízni a Magyar Nemzeti Gárdával szembeni fellépést.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a parlamenti pártok ne adhatnának hangot véleményüknek és ne fejezhetnék ki, hogy elítélik a félelemkeltés és az állami erőszakhatalom megszerzésére törekvő szerveződéseket.
Az állampolgárok biztonságérzetének fontos feltétele lenne, hogy a rendőrség és az ügyészség tájékoztassa a lakosságot, hogy a volt Magyar Gárda tagjaival szemben indított eljárások hol tartanak, mikorra várható érdemi ítélet.