TASZ siker: felmentették Dopemant!

Nem követett el garázdaságot Dopeman, a  Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)  ügyfele, amikor belerúgott a ledöntött Orbán-szobor fejébe – mondta ki a bíróság első fokon. A bűncselekmény tényállási elemei közül egyik sem valósult meg. A TASZ üdvözli a szólásszabadságot nem korlátozó ítéletet.

2013. október 23-án Pityinger László rapper, ismertebb nevén Dopeman, a Szolidaritás politikai demonstrációjának műsorvezetője volt. Az eseményen a tömeg jelképesen ledöntötte a miniszterelnök hungarocellből készült szobrát, aminek levágott fejébe Dopeman belerúgott.

A mai bírósági ítélet kimondta, hogy a cselekmény nem volt erőszakos és kihívóan közösségellenes sem, hanem egy politikai performanszot követő, spontán tett volt. Nem történt tudatos és nyílt szembehelyezkedés a közösségi normákkal, és a cselekmény nem alkalmas riadalomkeltésre és megbotránkoztatásra. Bár a feljelentők és tanúk arról számoltak be, hogy őket felháborította és megijesztette a rapper tette, ők arról csak közvetetetten a médián keresztül értesültek, és személyes szimpátiájuk befolyásolta őket. Abban az esetben, ha a tévében látott cselekmény miatt is garázdaságot állapíthatna meg a bíróság, az túlságosan kitágítaná a bűntetőjog kereteit. A bűntetőjog a végső eszköz a legveszélyesebb cselekmények szankcionálására egy társadalomban. A TASZ szerint nyilvánvaló, hogy a rapper tette nem ilyen. Az ügyész fellebbezett, így a per másodfokon folytatódik.

A politikai vélemény kifejezése, ha az mások jogait nem sérti, nem lehet bűncselekmény. Akkor sem, ha az ország vezetője áll a kritika célkeresztjében. Egy demokratikus társadalomban az olyan véleményeknek is helye van, amelyeket egyesek taszítónak vagy felháborítónak tartanak. Örömteli, hogy a bíróság osztotta a védelem azon álláspontját, hogy a büntetőjogi felelősség megállapításához szükséges tényállási elemeket nem szabad túlzottan kiterjesztően értelmezni.

Dopemant dr. Hüttl Tivadar a TASZ Jogsegélyszolgálatának vezetője képviselte.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Diszkriminált a Debreceni Egyetem, amikor kitiltotta oldaláról a Putyint kritizáló kommentelőt

Elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a Debreceni Egyetemet, mert politikai véleménye miatt diszkriminálta diákját, aki Putyin ellen az egyetem Facebook-oldalán tiltakozott. 2017 októberében indítottunk eljárást az EBH előtt Barna Eszter ügyében, aki Putyin díszpolgári címe miatt írta ki az egyetem oldalára, hogy ő ehhez “nem adja a nevét”, majd kitiltották az oldalról.

Nem arról döntött az AB, amit kértünk

Ügyfelünk, Somogyi Mária még 2014-ben kritizálta a tatai önkormányzat ingatlangazdálkodását egy Facebook bejegyzésben. Az önkormányzat jó hírneve megsértése miatt személyiségi jogi pert indított ellene, amit Somogyi elvesztett. Az Alkotmánybíróságtól vártuk, hogy megvédje a szólásszabadságot, de reményeink alaptalanok voltak: az AB el sem bírálta a panaszunkat.

Megint a negyedik: a szólásszabadság szűkítése

Az Alaptörvény negyedik módosításáról sokan, sokat írtak már. Van azonban egy aspektusa, melyről; kevesebb szó esik, pedig igencsak lényeges: ez pedig a szólásszabadság korlátozása.

Az Alaptörvény negyedik módosítása nemcsak alapot ad arra, hogy a jogalkotó általános jogelvekre hivatkozva korlátozza a szólás szabadságát, hanem a kormány - még a parlamentben sem bízva - magába az Alaptörvénybe is súlyos korlátozó szabályokat emelt. Emiatt az Alaptörvény módosítása nem csak a szólásszabadságot korlátozó törvények megalkotására ad felhatalmazást, nem csak azok alkotmánybírósági felülvizsgálatát próbálja feltehetőleg hatékonyan - megakadályozni, hanem közvetlenül alkalmazható korlátokat is felállít. Ráadásul az Alaptörvénybe emelt, a szólásszabadságot korlátozó szabályok részben olyanok, amelyekről az Alkotmánybíróság már kimondta, hogy alkotmányellenesek.