Újabb adatokat kell nyilvánosságra hozni a Paksi Atomerőmű bővítéséről

A Fővárosi Bíróság tegnap hozott, nem jogerős ítéletében kötelezte a Magyar Villamos Művek Zrt.-t a Paksi Atomerőmű tervezett bővítéséről szóló Lévai projekt adatainak nyilvánosságra hozatalára. 

 Milyen környezeti hatása van két új atomerőművi blokknak, ha megépül? Hogyan és ki finanszírozza a 2-3 ezer milliárdos  költségre becsült beruházást? Hogyan alakulnak 10 év múlva az energiafogyasztási igények? Mind-mind olyan fontos kérdés, amelyeknek meg kell előznie egy tervezett atomerőm-bővítést. Ez egyben, józan logikával, azt is jelenti, hogy ezektől a kérdésektől függ, induljon-e a beruházás vagy sem, azaz biztonságos, gazdaságos, indokolt-e egy ilyen gigaprojekt. Ezt hivatott eldönteni a 2009-ben indult Lévai projekt.

Tekintettel a tervezett projekt szakértők által becsült hatalmas költségére, az ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet úgy vélte, hogy a folyamatnak alapjaitól kezdve nyilvánosnak és átláthatónak kell lennie. Az ENERGIAKLUB közérdekű adatigénylését az MVM Zrt. elutasította, mert álláspontja szerint a kért adatok döntés-előkészítő anyagnak minősülnek, továbbá üzleti titkot tartalmaznak, megtagadta azok kiadását.
A Fővárosi Bíróság osztotta a Társaság a Szabadságjogokért által képviselt felperesnek a keresetében és előkészítő iratában foglalt jogi érvelését, és teljes körűen közérdekűnek ítélte a kért információkat, azzal a megkötéssel, hogy a műszaki megoldásokra vonatkozó részleteket az MVM Zrt. kitakarhatja. A nem jogerős ítélet értelmében a következő adatokat kell kiadni: a projekt tervezett összköltségét, időtervét, ütemezését; a projekt eddigi eredményeit; adatokat arra vonatkozóan, hogy az MVM Holding cégei milyen arányban vesznek részt a munkában (a résztvevő munkavállalók arányában); az esetleges további, a projekt munkájában részt vevő, az MVM Holdinghoz nem tartozó cégek, szervezetek listáját; a projekt keretében megkötött szerződések listáját, feltüntetve szerződés tárgyát, a szerződött összeget, illetve a szerződésben foglalt teljesítési határidőt.

Idén egy másik hasonló ügy szintén az ENERGIAKLUB javára dőlt el. A Paksi Atomerőmű és a Magyar Villamos Művek Zrt. által 2007-ben indított Teller projekt kapcsán, amelynek keretében a tervezett atomerőmű bővítés megalapozását kezdte meg. A TASZ közreműködésével megszerzett dokumentumok letölthetők az Energia Kontroll Program honlapjáról (energiakontrollprogram.hu).

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Fizess, ha mást gondolsz, mint kormány

A kormány ahelyett, hogy a kétharmados felhatalmazását felelősséggel használná, arra törekszik, hogy ellehetetlenítse azokat, akik tőle eltérő véleményt fogalmaznak meg.