Újabb adatokat kell nyilvánosságra hozni a Paksi Atomerőmű bővítéséről

A Fővárosi Bíróság tegnap hozott, nem jogerős ítéletében kötelezte a Magyar Villamos Művek Zrt.-t a Paksi Atomerőmű tervezett bővítéséről szóló Lévai projekt adatainak nyilvánosságra hozatalára.

 Milyen környezeti hatása van két új atomerőművi blokknak, ha megépül? Hogyan és ki finanszírozza a 2-3 ezer milliárdos  költségre becsült beruházást? Hogyan alakulnak 10 év múlva az energiafogyasztási igények? Mind-mind olyan fontos kérdés, amelyeknek meg kell előznie egy tervezett atomerőm-bővítést. Ez egyben, józan logikával, azt is jelenti, hogy ezektől a kérdésektől függ, induljon-e a beruházás vagy sem, azaz biztonságos, gazdaságos, indokolt-e egy ilyen gigaprojekt. Ezt hivatott eldönteni a 2009-ben indult Lévai projekt.

Tekintettel a tervezett projekt szakértők által becsült hatalmas költségére, az ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet úgy vélte, hogy a folyamatnak alapjaitól kezdve nyilvánosnak és átláthatónak kell lennie. Az ENERGIAKLUB közérdekű adatigénylését az MVM Zrt. elutasította, mert álláspontja szerint a kért adatok döntés-előkészítő anyagnak minősülnek, továbbá üzleti titkot tartalmaznak, megtagadta azok kiadását.
A Fővárosi Bíróság osztotta a Társaság a Szabadságjogokért által képviselt felperesnek a keresetében és előkészítő iratában foglalt jogi érvelését, és teljes körűen közérdekűnek ítélte a kért információkat, azzal a megkötéssel, hogy a műszaki megoldásokra vonatkozó részleteket az MVM Zrt. kitakarhatja. A nem jogerős ítélet értelmében a következő adatokat kell kiadni: a projekt tervezett összköltségét, időtervét, ütemezését; a projekt eddigi eredményeit; adatokat arra vonatkozóan, hogy az MVM Holding cégei milyen arányban vesznek részt a munkában (a résztvevő munkavállalók arányában); az esetleges további, a projekt munkájában részt vevő, az MVM Holdinghoz nem tartozó cégek, szervezetek listáját; a projekt keretében megkötött szerződések listáját, feltüntetve szerződés tárgyát, a szerződött összeget, illetve a szerződésben foglalt teljesítési határidőt.

Idén egy másik hasonló ügy szintén az ENERGIAKLUB javára dőlt el. A Paksi Atomerőmű és a Magyar Villamos Művek Zrt. által 2007-ben indított Teller projekt kapcsán, amelynek keretében a tervezett atomerőmű bővítés megalapozását kezdte meg. A TASZ közreműködésével megszerzett dokumentumok letölthetők az Energia Kontroll Program honlapjáról (energiakontrollprogram.hu).

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az Átlátszó, a K-Monitor és a TASZ együtt sürgetik a Bizottságot és az EU Csalás Elleni Hivatalát, hogy adják ki az Elios jelentést

Egy gyáli civil aktivista pert nyert, amelyben elérte, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) ki kell adnia az Orbán Viktor magyar miniszterelnök veje által elkövetett visszaélésekről szóló jelentést. EU-s és hazai jogvédő szervezetek most arra szólítják fel az Európai Bizottságot és az OLAF-ot, hogy haladéktalanul hajtsa végre az ítéletet.

Első fokon pert nyertünk: nyilvánosak a Századvég által készített tanulmányok

Korábban hírt adtunk róla, hogy ítélethirdetés várható a TASZ által a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ellen indított perben, melynek tárgya a Századvég-tanulmányok, a MALÉV (pontosabban a nemzeti légitársaság) pénzügyi helyzetének rendezéséről szóló dokumentum és a magyar-kínai kormánybiztosi feladatokkal kapcsolatos szerződés és egyéb adatok nyilvánossága.

Hol pattog a labda? – Nyilvánosak a közpénzből fenntartott kosárlabda csapat szerződései

Közérdekű adatok azok a szerződések, amelyeket a Falco KC kosárlabda klubjától kért a Nyugat.hu hírportál. A Szombathelyi Törvényszék döntésének a jelentősége, hogy kimondta, hogy az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság közfeladatot lát el, ezért el kell számolnia a nyilvánosság felé a gazdálkodásáról.