Újabb adatokat kell nyilvánosságra hozni a Paksi Atomerőmű bővítéséről

A Fővárosi Bíróság tegnap hozott, nem jogerős ítéletében kötelezte a Magyar Villamos Művek Zrt.-t a Paksi Atomerőmű tervezett bővítéséről szóló Lévai projekt adatainak nyilvánosságra hozatalára. 

 Milyen környezeti hatása van két új atomerőművi blokknak, ha megépül? Hogyan és ki finanszírozza a 2-3 ezer milliárdos  költségre becsült beruházást? Hogyan alakulnak 10 év múlva az energiafogyasztási igények? Mind-mind olyan fontos kérdés, amelyeknek meg kell előznie egy tervezett atomerőm-bővítést. Ez egyben, józan logikával, azt is jelenti, hogy ezektől a kérdésektől függ, induljon-e a beruházás vagy sem, azaz biztonságos, gazdaságos, indokolt-e egy ilyen gigaprojekt. Ezt hivatott eldönteni a 2009-ben indult Lévai projekt.

Tekintettel a tervezett projekt szakértők által becsült hatalmas költségére, az ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet úgy vélte, hogy a folyamatnak alapjaitól kezdve nyilvánosnak és átláthatónak kell lennie. Az ENERGIAKLUB közérdekű adatigénylését az MVM Zrt. elutasította, mert álláspontja szerint a kért adatok döntés-előkészítő anyagnak minősülnek, továbbá üzleti titkot tartalmaznak, megtagadta azok kiadását.
A Fővárosi Bíróság osztotta a Társaság a Szabadságjogokért által képviselt felperesnek a keresetében és előkészítő iratában foglalt jogi érvelését, és teljes körűen közérdekűnek ítélte a kért információkat, azzal a megkötéssel, hogy a műszaki megoldásokra vonatkozó részleteket az MVM Zrt. kitakarhatja. A nem jogerős ítélet értelmében a következő adatokat kell kiadni: a projekt tervezett összköltségét, időtervét, ütemezését; a projekt eddigi eredményeit; adatokat arra vonatkozóan, hogy az MVM Holding cégei milyen arányban vesznek részt a munkában (a résztvevő munkavállalók arányában); az esetleges további, a projekt munkájában részt vevő, az MVM Holdinghoz nem tartozó cégek, szervezetek listáját; a projekt keretében megkötött szerződések listáját, feltüntetve szerződés tárgyát, a szerződött összeget, illetve a szerződésben foglalt teljesítési határidőt.

Idén egy másik hasonló ügy szintén az ENERGIAKLUB javára dőlt el. A Paksi Atomerőmű és a Magyar Villamos Művek Zrt. által 2007-ben indított Teller projekt kapcsán, amelynek keretében a tervezett atomerőmű bővítés megalapozását kezdte meg. A TASZ közreműködésével megszerzett dokumentumok letölthetők az Energia Kontroll Program honlapjáról (energiakontrollprogram.hu).

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A közpénz útjai kifürkészhetetlenek

Európában mindenki szeretné tudni, hogy hová kerülnek az adóbefizetései. Elméletben ezek az adatok közérdekűnek számítanak az uniós tagállamokban. Magyarország kivételt képezhet ez alól a szabály alól, itt sem a magyar állampolgárok, sem más európai uniós állampolgárok nem tudhatják meg, hogy milyen cégekhez futnak be a közpénzek, legalább is bizonyos állami szervezetek szerint.

Nincs rendben, hogy Horváth Andrásra rászállt a nyomozó iroda

2013: adott egy ellenőr, egy zöld dosszié és pár rendszerszintű áfacsalás

2017: az áfacsalások a NAV szerint nem áfacsalások, a zöld dosszié rég lefoglalva porosodik, az ellenőr pedig immár gyanúsított, hiszen nem miatta, hanem ellene indul büntetőeljárás. Ennyit a közérdekű bejelentők védelméről - mondhatnánk, de továbbra is elkötelezetten képviseljük a kiállásáért ellehetetleníteni próbált Horváth Andrást, és a rendőrség által nemrég közölt gyanúsítás ellen panaszt fogalmaztunk meg.

Amicus brief az MNB törvény módosításának alkotmányellenességéről

Ismeretes, hogy a köztársasági elnök 2016. március 9-én az Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatára küldte meg az Alkotmánybíróságnak a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítását, amely átláthatatlanná tette volna az MNB által alapított jogi személyek közpénz-költéseit.