Újabb gyülekezési jogi pert nyertünk a rendőrséggel szemben

A Fővárosi Törvényszék ismét a mi érveinket fogadta el a rendőrséggel szemben, amikor hatályon kívül helyezte a rendőrség határozatát, ami megtiltotta a Lánchídra február 10-re tervezett demonstrációt. Az ítélet szerint a rendőrség figyelmen kívül hagyta az együttműködés és az érdemi egyeztetés kötelezettségét.

A Fővárosi Törvényszék rámutatott, hogy a gyülekezési törvényben előírt együttműködési kötelezettség keretében a rendőrségnek érdemben kell egyeztetnie a tüntetés bejelentővel, a jogszabályok mechanikus ismertetésével viszont kiüresíti az egyeztetés intézményét. Holott annak éppen az a célja - mind az alkotmánybírósági gyakorlat, mind a törvény jogalkotói indokolása szerint -, hogy lehetővé tegye a két fél közti személyes kommunikációt, amely során a felek megegyezhetnek a gyűlés megtartásának kereteiről, feltételeiről, illetve kompromisszumot köthetnek alternatívákról, ha az eredeti tervek szerinti gyűlés megtartása a jogszabályok szerint nem lehetséges. Ehhez azonban a rendőrségnek érdemi alternatív javaslatokat kell tennie a rendezvény helyét és idejét illetően, és ezekről kell megállapodnia a bejelentővel. Ha pedig nem sikerül megállapodni, a rendőrségnek arra is van törvényes lehetősége, hogy tiltás helyett határozatban írja elő a rendezvény jogszerű megtartásának feltételeit. Ha tehát a rendőrség a közlekedés rendjének sérelmével indokolja egy tüntetés megtiltását, akkor a bíróság előtt bizonyítania kell, hogy milyen tartalmi alternatívák előterjesztésével kísérelte meg elkerülni a tiltást, és külön meg kell indokolnia, hogy miért tiltó határozatot hozott korlátozó határozat helyett.

A bíróság ítélete egy mondatban: “Az alperes az egyeztetési eljárás szabályait olyan lényegesen sértette meg, ami az ügy érdemére kihatott, hiszen a korlátozó határozathozatal lehetőségének számbavétele nélkül, jogszabálysértő módon a legsúlyosabb szankciót, a tiltó határozatot alkalmazta.”

Az ítélet teljes szövegét itt olvashatja el.

Az utóbbi hetekben, hónapokban egymást érik a “rabszolgatörvény” elleni tiltakozások, tüntetések, félpályás útlezárások, hídfoglalások, melyeket a rendőrség rendszeresen megtilt a közlekedés rendjének sérelmére való hivatkozással. Az új gyülekezési törvényben bevezetett gumiszabály rendőrségi alkalmazása visszaigazolja kezdeti félelmeinket: a hatóság hajlamos visszaélni a parttalan felhatalmazással. Szerencsére a tiltó határozatokat felülvizsgáló Fővárosi Törvényszék ezt nem hagyja. Alig egy hónappal az új törvény hatályba lépését követően leszögezte, hogy egy gyűlés nem tiltható meg bármilyen forgalmi zavar esetében, hanem csak akkor ha az a közlekedést ellehetetleníti. “A Fővárosi Törvényszék már az új törvény alapján hozott első ítéletében leszögezte: a rendőrségnek az a feladata, hogy biztosítsa a tüntetések lebonyolítását, és ennek keretében vizsgálnia kell, hogy milyen intézkedések szükségesek a demonstráció biztosításához. Tegnapi ítéletével a bíróság tovább alakította az új törvény hatósági alkalmazásának gyakorlatát: az egyeztetés, az együttműködés és kompromisszumkeresés jelentőségének kiemelésével továbbra is útját állja, hogy a rendőrség önkényesen tiltson.

A bírósági eljárásra azonban csak azoknak van lehetőségük, akik gyorsan - három napon belül - találnak ügyvédet, aki képviseli őket a rendőrséggel szembeni perben. Ez az újonnan bevezetett szabály megnehezíti, hogy a polgárok jogorvoslatot keressenek a rendőrség túlkorlátozó jogértelmezésével szemben. Segítünk azoknak a polgároknak, akiknek a gyülekezéshez való joguk sérül.

Ebben a perben a tüntetés szervezőjét dr. Nehéz-Posony Kata ügyvéd képviselte.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Alkotmánybíróság előtt támadtuk meg a gyülekezési jogot sértő bírói döntést

Az Alkotmánybíróság előtt panaszeljárásban támadta meg a TASZ azt a bírói döntést, amely megtiltotta a devizahitel-károsultaknak, hogy megtartsák a miniszterelnök házával szemközti járdaszakaszra bejelentett tüntetésüket. Indítványunk szerint a tiltás szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a gyülekezési jogot, mert a bíróság félreértelmezte a „foglyul ejtett közönség” érvét, releváns szempontokat hagyott figyelmen kívül az alapjogi mérlegelésben, és nem járt el kellő alapossággal a gyülekezési jog legitim korlátainak értékelése során.

Sajtóközlemény a politikai szabadságjogok csorbítását célzó politikai kampány ellen

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kezdeményezésére 119 neves értelmiségi, közéleti aktivista és a közügyek iránt érdeklődő polgár nyilatkozatban tiltakozik a ’89-es alkotmányozás legnagyobb vívmányai közé tartozó politikai szabadságjogok csorbítását célzó politikai kampány ellen.

A TASZ álláspontja a közrendvédelmi törvénycsomagról

A TASZ véleményezte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által készített, a közrendet és a köznyugalmat veszélyeztető, valamint az igazságszolgáltatás működését zavaró jelenségek elleni hatékonyabb fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló előterjesztést.