Újpest elleni per dosszié

2004-ben megkezdett felmérésünkben a közterületi kamerás térfigyelő-rendszerek működésének körülményeire voltunk kíváncsiak.

Budapest és az összes megyeszékhely rendőrkapitányságait megkerestük közérdekű adatkérésünkkel. A rendőrségek egyes kérdéseinkre tudtak válaszolni, de számos olyan részlet felől is érdeklődtünk, amelyekről nem ők rendelkeztek információval. Annak érdekében, hogy minden kérdésünkre választ kapjunk, megkerestük a helyi önkormányzatokat, így az újpesti önkormányzatot is.

Újpest Önkormányzata mereven elutasította, hogy akár csak egy kérdésünkre is válaszoljon, többszöri próbálkozás és a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényre való hivatkozás sem vezetett eredményre, ezért bírósághoz fordultunk.


1. válaszlevél Derce Tamás polgármester úrtól

"Szeretném megjegyezni, hogy úgy gondolom az én szabadságjogomhoz hozzátartozik, hogy nem ütnek le, nem rabolnak ki, nem erőszakolnak meg az utcán, vagy ha az megtörténne - amit leginkább én sajnálnék - az állam megvéd, vagy a vétkeseket megbünteti."

2. újabb levél Derce Tamás polgármester úrtól

"Kollégáimmal folytatott megbeszélés eredményeként tájékoztatom, hogy a kért adatokat nem közöljük Önökkel."

3. a TASZ újabb levele

"Megkaptuk a közérdekű adatszolgáltatást megtagadó levelét. Sajnálattal olvastuk, hogy a kért adatokat nem közli velünk és a megtagadás indokait sem fejtette ki. "

4. utolsó levél Derce Tamástól

"A peres eljárásra szóló idézésre természetesen meg fogunk jelenni a Bíróságon."

5. a TASZ keresetlevele az Újpesti Önkormányzat ellen

6. Újpest Önkormányzata 2005. január 14-én ellenkérelmet nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz, melyben kérelmezi a TASZ keresetének elutasítását.

Az ellenkérelemhez kapcsolódó mellékletek:


2005. február 17-én a TASZ első fokon megnyerte a pert, a Pesti Központi Kerületi Bíróság minden kérdésben helyt adott keresetünknek. Az ítélet 2005. április 21-én jogerőre emelkedett. A kért adatokat Újpest polgármestere csak bírósági végrehajtás során adta ki.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Fizess, ha mást gondolsz, mint kormány

A kormány ahelyett, hogy a kétharmados felhatalmazását felelősséggel használná, arra törekszik, hogy ellehetetlenítse azokat, akik tőle eltérő véleményt fogalmaznak meg.

Azt javasoljuk a parlamenti képviselőknek, hogy ne fogadjanak el két, mától tárgyalt törvényjavaslatot

Részletes elemzést küldtünk két, ma tárgyalni kezdett törvényjavaslattal kapcsolatban minden országgyűlési képviselőnek. Azt javasoljuk a képviselőknek, hogy a magánélet védelméről szóló és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos meglátásainkat vegyék figyelembe, amikor a törvényjavaslatokhoz módosító javaslatokat fűznek, vagy azokról szavaznak, annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az állampolgárok alapvető jogai.