KISOKOS: Választójog és választhatóságról

Választójog és választhatóság: milyen legyen és miért fontos?

1. Mire jó a választójog?

A választójog a demokrácia sarokköve: biztosítja, hogy beleszólhassunk, ki irányítja országunkat, ki alkotja meg és hajtja végre a ránk nézve kötelező törvényeket. Amikor választójogunkkal élünk, szavazatunkkal azt fejezzük ki, hogy szerintünk melyik jelölt lenne a legalkalmasabb érdekeink –világnézetünknek, morális meggyőződéseinknek vagy éppen önérdekünknek megfelelő – képviseletére az ország irányítása során. A választójog tehát arra ad lehetőséget, hogy érdekeinknek a lehető legjobban megfelelő párt, pártok jelöltjeit juttassuk politikai hatalomhoz, miközben polgártársainknak is egyenlő esélyt biztosít az ő – miénktől esetleg eltérő – érdekeinek legmegfelelőbb hatalom megválasztására. (A politikai döntések közösségi döntések. Ahogy más közösségi döntések, a politika sem felelhet meg mindenki érdekeinek, de tisztességgel figyelembe veheti mindenki érdekeit a döntéshozatal során.)

2. Miért fontosak a titkos választások?

A választási eljárás kialakításakor arra kell törekedni, hogy a választók saját maguk által valóban legfontosabbnak tartott érdekeiket, saját értékválasztásaikat fejezzék ki a szavazáskor. A szavazás titkossága egyfelől garantálja, hogy a választók a választás pillanatában ne lehessenek kitéve az életükben fontos vagy az életükre hatást

gyakorló személyek elvárásainak, lelki nyomásának. A titkosság biztosítja például, hogy a munkavállalónak ne a főnöke előtt kelljen ikszelnie a szavazólapon, és az állampolgároknak ne a választásokat szervező hivatalnokok szeme láttára, a hatalom képviselőinek vélt nyomása alatt kelljen politikai nézeteiket felfedniük. Másfelől a titkos választás a visszaéléseket is megnehezíti: kevésbé éri meg ellenszolgáltatást kínálni egy adott módon kitöltött szavazólapért cserébe, ha az ellenszolgáltatást felkínáló személy nem tudja ellenőrizni, a szavazólapot valóban az általa előnyben részesített jelölt javára töltötték-e ki.

A titkos szavazás a politikai részvétel szabadságát és egyenlőségét is biztosítja. Egyrészről a külső nyomás csökkentésével hozzájárul, hogy szabadon kifejezhessük saját politikai akaratunkat. Másrészről, a megfelelési kényszer csökkentése és a visszaélések megnehezítése valószínűsíti, hogy az állampolgár szavazata nem válik valaki más érdekképviseletének eszközévé. Vagyis a több hatalommal (pénzzel, elismeréssel stb.) rendelkező polgárok nem tudják puszta nyomásgyakorlással a sajátjukon kívül más szavazatát is a saját érdekeik kifejezésére használni.

3. Mit foglal magában, és miért fontos a választási eljárás nyilvánossága?

Az eljárás nyilvánossága azt jelenti, hogy a választások megszervezésében részt nem vevő személyek, szervezetek is lehetőséget kaphatnak ellenőrizni a választási eljárás minden fázisát – a névjegyzék összeállítástól kezdve az eredmények megállapításáig és kihirdetéséig. A választási eljárás csak akkor tekinthető kielégítően nyilvánosnak, ha a választások eredményében közvetlenül érdekelt (pl. választópolgár, jelölt) és nem érdekelt, a hatalomtól független (pl. külföldi megfigyelő, újságíró) és a hatalmat éppen birtokló feleknek (kormányzó pártok) egyaránt joga és méltányos lehetősége van figyelemmel kísérni a választási eljárást.

A választási eljárás nyilvánossága a választások tisztaságának egyik garanciája. Amennyiben az eljárás nem kielégítően nyilvános, a választási eljárás tisztaságával kapcsolatos panaszok nehezen alátámaszthatók vagy cáfolhatók. Ez pedig kétségbe vonja a választások tisztaságát, és aláássa a választást megnyerő jelölt, jelöltek hatalomgyakorlásának legitimitását.

4. Ha ilyen fontosak a választások, miért nem kötelező szavazni?

A választásokon való részvétel jog, nem pedig kötelezettség. Ennek két fő oka van.

Egyrészt a választójog lehetőséget biztosít Önnek, hogy érdekeit a politikában érvényesítse. Azonban akárcsak más szabadságjogok esetében, Önnek szabadságában áll eldönteni, kíván-e élni a jog biztosította lehetőséggel. Épp úgy igaz ez a választójogra, ahogy például a szólásszabadságra is: ugyanúgy nem lehet jogi kötelezettsége szavazással érvényesíteni az érdekeit, ahogy nem lehet jogi kötelezettsége az sem, hogy szólásszabadságával élve nyilvánosan kritizálja vagy dicsérje a kormányzó hatalmat.

Másrészt a választásoktól távolmaradáshoz való jog azért is fontos, mert bizonyos feltételek mellett a választásoktól való távolmaradásnak is az érdekérvényesítés szempontjából

lényeges üzenetértéke lehet. Az alacsony választási részvétel azt az üzenetet közvetítheti a hatalomért versengő pártoknak, hogy a választópolgárok jelentős csoportjának, csoportjainak érdekeit hagyták figyelmen kívül. Ezt az üzenetet nehezebb lenne közvetíteni, ha kötelező lenne szavazni (pl. érvénytelen szavazatot kellene az urnába dobni stb.). Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a távolmaradás kizárólag olyan politikai környezetben üzenetértékű, ahol vannak pártok, amelyek kellő érdeklődést mutatnak ennek az üzenetnek az értelmezésére – és még ebben a ritka esetben is a következő választási ciklusig egy Ön számára esetleg nagyon kedvezőtlen jelölt hatalomra jutásával járhat.

5. Kinek kell, hogy legyen választójoga?

Mindenkinek, akivel egy politikai közösségbe tartozunk.

Egy politikai közösségbe tartozunk, ha olyan közös problémáink vannak, amelyekre csak közösen találhatunk megoldást. Ezek némelyike kevéssé súlyos döntést kíván: pl. meg kell egyeznünk, hogy a bal vagy a jobb oldalon vezessünk-e – nem járunk jól, ha mindenki belátása szerint tesz. De súlyosabb döntésekben is megegyezésre kell jutnunk: tudnunk kell, hol húzódnak jogaink határai – például mihez van jogunk az egészségügyi ellátásban vagy az oktatásban –, hogy számon kérhessük ezeket az államon és egymáson, és ezáltal e jogok valódi biztonságot, tervezhető életkörülményeket jelentsenek mindannyiunknak. A közös problémák ismertetőjegye, hogy ugyanazon állam – vagyis ugyanazon jogokat kikényszerítő intézményrendszer – területén, joghatósága alatt kell élni a megoldásukhoz. Hasonló megfontolások szerint illeti meg a választójog a polgárokat a helyi közös ügyek intézésére létrehozott önkormányzatok megválasztásakor is.

Az tehát, hogy ki tartozik egy politikai közösségbe, nem elhatározás vagy érzelmi kötődés kérdése. Egyfelől akár kötődik Ön a környezetében élőkhöz, akár nem, vannak közös problémáik, amelyeket csak együtt tudnak megoldani: ettől alkot Ön és környezete egy politikai közösséget. Másfelől akár kötődik egy távoli ország lakóihoz, akár nem, nem tartozik velük egy politikai közösségbe, mert nem egy állam alá tartozik velük, ezért nem tudnak közös politikai megoldásokat találni közös problémáikra. Ettől még az érzelmi kötődések nagyon fontosak – de nem alapozzák meg a választójogot.

6. Miért legyen mindenkinek választójoga? Miért nem az dönt, aki okosabb vagy műveltebb?

Egyrészt azért, mert a magyar közhatalmi döntések következményeit Magyarország minden nagykorú lakója viseli – műveltségétől, tájékozottságától, intelligenciájától függetlenül. Éppen ezért a választójog feladata azt biztosítani, hogy ezen a csoporton belül mindenki képviseltethesse érdekeit a politikában – nem pedig azt, hogy okos döntések szülessenek. Nem csak az okosok vagy műveltek érdekei számítanak, hanem mindenki érdekei.

Másrészt: ha valaki valamilyen szakterületi ismerettel rendelkezik, attól még nem lesz feltétlenül kompetensebb szavazó. A választásokon nem csupán szakpolitikai, hanem morális kérdésekről is döntünk: milyen lenne egy igazságosabb adórendszer, tisztességesebb lenne-e az adófizetőkkel szemben, ha nem lenne ingyenes a felsőoktatás, stb. Az ehhez hasonló kérdések eldöntésében például a közgazdasági vagy más szakismeretek nem segítenek. Aki nem rendelkezik szakismerettel, az is ugyanolyan kompetensen tud dönteni efféle politikai kérdésekről, morális meggyőződéseire támaszkodva.

7. Miért legyen a gondnokoltaknak is választójoga?

Magyarország többi lakójához, állampolgárához hasonlóan a gondnokoltaknak is vannak érdekeik, amelyek jobban vagy rosszabbul érvényesülnek attól függően, hogy mely pártok rendelkeznek többséggel a törvényhozásban és alakítanak kormányt. Mivel a gondnokoltak érdekei pont ugyanannyira számítanak, mint bármely más szavazópolgár érdekei, őket is megilleti a szabad és egyenlő politikai érdekképviselet. A gondnokoltaknak is feltétlen joga kell legyen, hogy megválasszák érdekeik saját belátásuk szerint legjobb képviselőit.

A gondokság intézménye alapvetően a gondnokoltak és a velük piaci viszonyt létesíteni kívánók érdekeinek védelmében jött létre: elvileg azért kerül valaki gondokság alá, hogy például óvatlanul ne herdálhassa el vagyonát, vagy éppen ne kössön jóhiszeműen másokkal olyan szerződéseket, amelyeknek nem tud eleget tenni. Csakhogy a választójog megvonása a gondnokoltaktól nem jelent sem számukra, sem más választópolgárok számára semmiféle „védelmet”. A gondnokoltak választójogának megvonása tehát olyan indokolatlan jogkorlátozás, amely senki érdekeit nem szolgálja.

Jelenleg Magyarországon bíróság feladata eldönteni, hogy egy gondnokolttól megvonják-e választójogát. Szerintünk ez a – jellemzően bekövetkező – jogfosztás nem igazolható.

8. Mit gondoltok a külföldön, határon túl élő magyar állampolgárok választójogáról?

Az ország területén kívül élő magyar állampolgárok két csoportra oszthatók.

Egy részük ideiglenesen tartózkodik külföldön. Egy másik országban tanulnak, dolgoznak, de erős szálak fűzik őket Magyarországhoz: magyarországi lakcímmel rendelkeznek, esetleg magyar társadalombiztosítással, a belátható jövőben is szándékukban áll itt élni, nyugdíját felvenni stb. Ők továbbra is a politikai közösség részei: közös problémáink vannak, amelyek megoldása csak együtt lehetséges, és a politikai megoldásoknak az ő érdekeiket is figyelembe véve kell megszületniük. Jogos igény tehát, hogy a külföldön élő állampolgárok e csoportja rendelkezzék választójoggal.

A külföldön élő magyar állampolgárok másik csoportja – még vagy már – nem rendelkezik magyarországi állandó lakcímmel, esetleg nem is tervez az országban letelepedni. E magyar állampolgárok nem a politikai közösség részei – függetlenül attól, hogy jelenleg rendelkeznek-e választójoggal (ld. fent az 5. kérdést: „Kinek kell, hogy legyen választójoga?”). Az ő problémáikra ugyanis nem tud és nem is fog tudni megoldást kínálni a magyar törvényhozás. Mégpedig azért nem, mert a jogalkotásnak területi hatálya van, azaz Magyarország csak Magyarországon tudja kikényszeríteni a magyar jogot.

A két csoport összetétele folyamatosan változik. Az eredetileg ideiglenesen külföldön tartózkodó állampolgár dönthet úgy, hogy mégsincs szándékában visszatérni Magyarországra, ahogy az eredetileg véglegesen külföldön letelepedni kívánó állampolgár is dönthet úgy, hogy visszatér. Mindkét esetben indokolt lehet az állampolgár választójogának felülvizsgálata. Ebből pedig az következik, hogy a választójogot célszerűbb lenne nem kizárólag az állampolgársághoz kötni. Ehelyett a külföldön élő magyar állampolgárok választójogát életkörülményeik, Magyarországhoz való kötődésük természetének megfelelően kellene meghatározni.

9. Annak is legyen választójoga, aki nem is magyar állampolgár?

Bizonyos választásokon igen. Az önkormányzatok rendeletei, intézkedései helyi lakosként éppúgy kikényszeríthetően kötelezik az adott településen, kerületben stb. élő külföldit, mint a magyar állampolgárokat. E képviseleti szervek megválasztásában tehát a Magyarországon letelepedett külföldieket is megilleti a választójog. Az Európai Unió-állampolgárait pedig az Európai Parlament jogalkotása szintén kötelezi Magyarország területén épp úgy, mint bármely más tagállam területén. Ebből következően az EU Magyarországon élő polgárait is megilleti a választójog az Európai Unió népképviseleti szervének megválasztásában.

Ez a követelmény ma már részben megvalósult: az Alaptörvény rögzíti, hogy az EU magyarországi lakhellyel rendelkező, nem magyar állampolgárait, valamint minden bevándoroltként, letelepedettként vagy menekültként Magyarországon elismert személyt megilleti a választójog az önkormányzati választásokon, valamint az Európai Parlament magyarországi képviselői megválasztásában is. Ezeken a választásokon tehát magyar és nem magyar állampolgárok egyenlő feltételek mellett választhatnak, noha a választhatóság az Alaptörvény értelmében csupán az EU állampolgárait illeti meg. A politikai részvétel alkotmányossági követelményeiből azonban ennél több következik. Nem csupán az EU állampolgárait, hanem minden Magyarországon élő felnőttet meg kell illetnie az önkormányzati választásokon való választhatóság jogának.

Az országgyűlési választásokon való részvételnek ugyanakkor jogosan előírt szükséges feltétele a magyar állampolgárság. Az Országgyűlés jogalkotásának jelentős része ugyanis nem általánosságban a Magyarországon élők jogait és kötelezettségeit határozza meg, hanem a magyar állampolgárokét. Csak az ő jogaik és kötelezettségeik kényszeríthetők ki maradéktalanul, és csak Magyarország területén. Ezért az elsősorban a magyar állampolgárokat érintő jogalkotásért felelős Országgyűlés megválasztásában való részvétel kizárólag magyar állampolgárok – de nem minden magyar állampolgár – joga kell legyen (ld. feljebb a 8. kérdésnél: „Mit gondoltok a külföldön, határon túl élő magyar állampolgárok választójogáról?”).

10. Mire jó a választhatóság?

A választhatóság, azaz a választott politikai tisztségek betöltésének joga éppoly fontos, mint a választójog. Egy alkotmányos demokráciában nem csupán ahhoz van jogunk, hogy egy kivételezett uralkodó osztály egymás közt versengő jelöltjei közül válasszuk meg a hatalom képviselőit, hanem mi magunk is versenyezhetünk a hatalomgyakorlásért. Ez nem csak egyes állampolgárok egyéni ambícióinak kiteljesítését szolgálja, hanem az egyenlő érdekképviseletet segíti. Nem kell ugyanis megelégednünk egy, az érdekeinket esetleg nem megfelelőképp képviselő politikai osztály jelöltjeivel. A választhatóság arra ad lehetőséget, hogy ne csak egy meglévő politikai kínálatból válogassunk, hanem ambícióink fényében magunk is gazdagíthassunk, igényeinkhez igazíthassuk a kínálatot, vagy támogathassunk másokat ebben az erőfeszítésükben.

A válaszhatósággal ugyanakkor felelősség is jár. Egy demokráciában a politikai közösség együttes feladata, hogy „kitermelje” azokat a politikusokat, jelölteket, akik megfelelően képviselik az állampolgárok érdekeit. A képviseletlenül maradt érdekeket nekünk magunknak kell képviselnünk: helyettünk senki más nem teszi vagy teheti meg ezt.

11. Mindenki alkalmas egy politikai hivatal betöltésére? Miért legyen mindenki választható?

Egy demokráciában elsősorban a választók feladata eldönteni, ki alkalmas az ő érdekeik képviseletére és ki nem. Ez a döntés a választópolgár szavazatában kell tükröződjék: olyan jelöltre szavazunk, akit alkalmasnak, illetve a vele versenyben induló jelölteknél alkalmasabbnak találunk a választott tisztség betöltésére.

A választópolgárok között jellemzően nincs széleskörű egyetértés abban a kérdésben, hogy mi tenne alkalmassá egy jelöltet valamely politikai hivatal viselésére. Éppen ezért nehéz lenne olyan alkalmassági kritériumokat érvényre juttatni a jelöltállításban, amelyek minden választópolgár szemében tisztességesnek tűnnének. Márpedig el kell kerülni a gyanút, hogy valakit önkényesen vagy politikai indíttatásból zárnak ki a hivatalviselésből alkalmatlansága ürügyén. Ha ugyanis a választási eljárás nem tűnik mindenki számára tisztességesnek, akkor az megkérdőjelezi a választások eredményének elfogadhatóságát, és instabillá teszi a politikai rendszert. Így az a legjobb, ha maguk a választópolgárok fejezik ki egy-egy jelölt alkalmasságáról hozott döntésüket – közvetlenül a szavazatukkal.

Illusztráció: Szabó-Somody Áron