Van diszkrimináció

Nyílt levél Kovács Zoltánnak, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárnak, aki az amerikai külügyminisztérium országjelentésében megfogalmazottakra reagálva azt nyilatkozta New Yorkban, hogy "A mi felfogásunkban Magyarországon nincsen roma diszkrimináció".

Tisztelt Államtitkár Úr!

A május 25-i hírekből arról tájékozódhatott a magyar közvélemény, hogy a kormányzat szerint hazánkban “nincsen roma diszkrimináció”[1].

Államtitkár Úr ezt a képtelen állítást az amerikai külügyminisztérium előző nap nyilvánosságra hozott országjelentése kapcsán fogalmazta meg, amely a romák társadalmi diszkriminációját, kirekesztését és a szélsőjobboldali erőszakot jelölte meg a legfőbb emberi jogi problémának Magyarországon.

Kutatások sorát[2] említhetnénk az utóbbi évekből, amelyek a magyar társadalom rendkívül magas fokú előítéletességét, illetőleg ennek következményeként a romák magyarországi diszkriminációját igazolják, mindenekelőtt a foglalkoztatás, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területein.

Felhozhatnánk jogvédő szervezetek munkája során szerzett tapasztalatokat arról, hogy hogyan éri hátrányos megkülönböztetés hazánkban a roma származású embereket például áruk forgalmazása és szolgáltatások nyújtásakor[3], az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, illetőleg a különböző alapvető jogok érvényesítése tekintetében. Elmesélhetnénk, hogy mi, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársai, akik közvetlen kapcsolatban vagyunk Észak-Magyarország több mint huszonöt, romák által sűrűn lakott településének roma közösségeivel, mit tapasztalunk napi szinten. Beszélhetnénk például a diszkriminatív szabálysértési bírságolásokról, amelyek révén a rendőrség maga kriminalizálja a cigányokat. Idézhetnénk a Magyar Helsinki Bizottság kutatásából is, amely megállapította, hogy Magyarországon egy roma személynek kb. háromszor nagyobb esélye van arra, hogy igazoltassák, mint ami a romáknak a populáción belüli aránya alapján indokolt lenne[4]. Egy másik jogvédő szervezet[5] jogerősen megnyert pereiről is szót ejthetnénk, amelyekben a bíróság immáron több ízben megállapította a cigánygyerekek szegregált oktatásának tényét.

Megemlíthetnénk az ENSZ rasszizmusügyi különmegbízottjának 2012. április 23-án kelt jelentését magyarországi missziójáról[6], amelyben megállapítja, hogy a romák továbbra is elszenvedői strukturális, intézményi diszkriminációnak a foglalkoztatásban, oktatásban, egészségügyben és a lakhatás területén elszenvedett hátrányos megkülönböztetés mellett.

És végül, de nem utolsósorban, meg lehetne kérdezni magukat a romákat arról, hogy ők hogy érzik ezt.

De fentiekre nyilván az a válasz érkezne, hogy a kutatók, a szociológusok, a jogvédők, az ENSZ különmegbízottja, illetőleg a diszkriminációt napi szinten megélő romák a nemzet lejáratásában érdekeltek, vagyis hazudnak.

Álljon ezért itt néhány idézet a Fidesz kormány, vagyis az Ön által képviselt kormány által 2011. decemberében elfogadott Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiából (a továbbiakban: Stratégia). Javasoljuk, hogy kormányzati kommunikációért felelős államtitkáraként egyszer olvassa el a Stratégiában foglalt helyzetelemzést – amely ellentétben a dokumentum egyéb részeivel –, a realitáshoz igen közel áll. Javasoljuk ezt továbbá valamennyi kormánytagnak és más kormánypárti politikusoknak, akik közül senki nem határolódott el az Ön New Yorkban megfogalmazott állításától.

Mielőtt idéznénk a Stratégiából, érdemes egy pillantást vetni az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnökségének honlapjára, azon belül is “Az európai romapolitika kialakítása” című bejegyzésre[7], ahol többek között ezt olvashatjuk:

“Az Európai Unióban mintegy 10-12 millióra becsülhető a romák száma napjainkban, így a romák alkotják a közösség legnagyobb etnikai kisebbségét. Bár mind a 27 tagállamban élnek romák; a teljes lakossághoz képest legnagyobb arányban Romániában, Bulgáriában, Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és Spanyolországban. A romák helyzetét az élet szinte minden területén fennálló diszkrimináció és társadalmi kirekesztés jellemzi.”

És akkor következzenek a kormányzati Stratégiából vett idézetek:

“Nemzetközi összehasonlításban kifejezetten alacsony a foglalkoztatás, nem versenyképes az oktatás, veszélyesen nő a lakosság eladósodása. Ezek a folyamatok halmozottan érintik a roma lakosságot, aminek egyszerre oka és következménye a szegregáció és a diszkrimináció, tehát ciklikusan újratermelődő, generációk között öröklődő jelenségről van szó.”[8]

“A roma nőkkel szembeni nemi alapú diszkrimináció származási alapú diszkriminációval is tetéződik. Bizonyos problématerületeken rendkívül jellemző a roma nők szinte kizárólagos jelenléte, ezért ezekben az esetekben koncentrált beavatkozásokra van szükség.”[9]

“A „Diszkrimináció az Európai Unióban 2009” Eurobarometer felmérés eredményei azt mutatják, hogy a faji/etnikai származás, a kor, a fogyatékosság és a nem alapján történő hátrányos megkülönböztetés nagyobb arányban fordul elő Magyarországon, mint az EU többi tagállamában, az átlaghoz képest a különbség 11–21% között van. A munkahelyi hátrányos megkülönböztetés tekintetében a legtöbb hátrányt a bőrszín/etnikai származás, a kor és a nem okozza.”[10]

“Következtetések

3.2.4.A roma nők társadalmi-kulturális okokból többszörös diszkriminációval érintett csoportnak tekinthetők, ugyanakkor a tradicionális családszerkezetben betöltött szerepük folytán a családokat célzó programok kiemelt célcsoportja lehetnek.

3.2.6.A romákat sújtó diszkriminációs jelenségekkel és előítéletekkel szemben hatékony intézkedésekre van szükség.”[11]

 “Az anyagi és motivációs okok mellett sajnos az intézményi diszkrimináció is jelentős visszatartó hatással rendelkezik. A diszkriminációval szemben jelenleg rendelkezésre álló eszközök nem elégségesek a probléma érdemi kezeléséhez.[12]

“Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének kisebbségi megkülönböztetést vizsgáló kutatása alapján a magyarországi romákat érinti leginkább a munkaerőpiaci diszkrimináció az Unióban. Az elmúlt 5 évben 68, az utóbbi 12 hónapban 47%-uk érezte úgy, hogy munkakeresés közben negatív diszkriminációnak volt kitéve. A roma népességet sújtó problémák hosszú évek óta megoldatlanok; iskolázottsági, foglalkoztatottsági elmaradásuk pedig évtizedekre konzerválódott.”[13]

 “Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést az etnikai diszkrimináció is akadályozza. Az Alapjogi Ügynökség kutatása szerint az elmúlt egy évben a magyar romák 18%-a tapasztalt hátrányos megkülönböztetést az egészségügyben.” [14](46. oldal 3. bek)

 “Az oktatási kirekesztődés mértékének csökkentése érdekében, csökkenteni kell az oktatási rendszer szelektivitását. Hatékony, a hátrányos megkülönböztetés elleni eszközökkel kell az intézményeknek rendelkezniük, komoly módszertani megerősítés szükséges a szocio-kulturális hátránnyal küzdő tanulók beilleszkedésének elősegítéséhez – így hosszú távon a nem roma tanulók iskolai elvándorlása is csökkenthető.”[15]

 “Az integráció a többség befogadó szándéka nélkül elképzelhetetlen. Éppen ezért a többség integrációval és a leszakadó rétegekkel kapcsolatos szemléletének formálása is elengedhetetlen (természetesen a diszkrimináció elleni jogi biztosítékok alkalmazásán túl). A szemléletformálás komplex, hosszadalmas folyamat, leginkább gyermekkorban hatékony − tehát az oktatás-nevelés területén. Ettől függetlenül a felnőtt társadalom szemléletformálása – a támogató attitűd irányában – szintén elengedhetetlen a társadalmi felzárkózás céljainak elérése érdekében.

A probléma legalapvetőbb orvoslása természetesen a megvalósuló felzárkózás és a lehetőség szerinti deszegregáció, illetve az intézményi diszkrimináció csökkentésének biztosítása az oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy területein.”[16]

A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia elolvasásán túl figyelmébe ajánljuk az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának Egyetemes Időszakos Felülvizsgálata (UPR) során a tagállamok által tett és a magyar kormány által elfogadott számos ajánlást[17], amelyek a romákkal szembeni diszkrimináció elleni küzdelemre hívják fel az ország vezetését.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ön a hírek szerint pontosan ezt mondta New Yorkban: "A mi felfogásunkban Magyarországon nincsen roma diszkrimináció".

Kérjük, hogy a fentiek fényében tájékoztasson minket és a közvéleményt arról, hogy pontosan mi is a kormány felfogása a témában, vagyis mi kell ahhoz, hogy ki lehessen mondani, hogy Magyarországon a romák diszkrimináció elszenvedői.

Kérjük továbbá, hogy arról is tájékoztasson minket, hogy hogyan viszonyul ez a felfogás a saját maguk által megalkotott és büszkén hirdetett Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiában a romák hátrányos megkülönböztetése vonatkozásában megfogalmazottakhoz, az elfogadott UPR ajánlásokhoz vagy akár a kormánynak az EU romaintegrációs keretstratégia kezdeményezése kapcsán tanúsított kommunikációjához!

Budapest, 2012. május 31.

Tisztelettel:

 dr. Dénes Balázs elnök s.k

Társaság a Szabadságjogokért



[1] http://www.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/kormanyzati-kommunikacioert-felelos-allamtitkarsag/hirek/magyarorszagon-nincsen-roma-diszkriminacio

http://index.hu/belfold/2012/05/25/a_kormany_az_amerikai_kritikat_is_visszautasitja

[2] Ha mégis érdekelnék a kutatások, álljon itt néhány példa:

- Sik Endre – Simonovits Bori: Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. In: Kolosi Tamás – Tóth István György (szerk.) 2008: Társadalmi Riport 2008. Budapest: TÁRKI

- Diszkrimináció az Európai Unióban 2009, Eurobarometer http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_317_fact_hu_hu1.pdf

http://www.socio.mta.hu/az_egyenlo_banasmoddal_kapcsolatos_jogtudatossag_novekedesenek_merteke__fokuszban_a_nok_a_romak_a_fogyatekos_es_az_lmbt_emberek/

http://www.origo.hu/nagyvilag/20091111-diszkriminacio-eu-felmeres-magyarorszage-tobb-negativ-rekord.html

  • European Union Minorities and Discrimination Survey (EU-MIDIS), Fundamental Rights Agency, 2009

http://fra.europa.eu/fraWebsite/eu-midis/index_en.htm

[3] http://www.neki.hu/attachments/448_Bizony%C3%ADtva.pdf

[5] Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány

[6] ‪ENSZ rasszizmussal, etnikai diszkriminációval és idegengyűlölettel foglalkozó különleges megbízottjának jelentése/Report of the Special Rapporteur on contemporary forms of racism, racial discrimination, xenophobia and related intolerance, Githu Muigai

[7] http://www.eu2011.hu/hu/az-europai-romapolitika-kialakitasa

[8] http://romagov.kormany.hu/download/8/e3/20000/Stratégia.pdf

 24. oldal utolsó bek. (A roma népesség helyzete c. fejezet)

[9] Ibid, 25. oldal 2. bek. (A roma nők helyzete c. alcím)

[10] Ibid, 28. oldal 4. bek. (A roma nők helyzete c. alcím)

[11] Ibid, 29. oldal (A roma népesség helyezete fejezet következtetései)

[12] Ibid, 36. oldal 4. bek. (Az oktatáshoz való hozzáférés c. alcím, Óvodai nevelés)

[13] Ibid, 42. oldal 1. bek. (A munkavállaláshoz való hozzáférés alcím)

[14] Ibid, 46. oldal 3. bek. (Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés alcím)

[15] Ibid, 69. oldal 5. bek. (7. Beavatkozási területek, eszközök c. fejezet,

Oktatás-képzés c. alcím)

[16] Ibid, 89. oldal 4,5. bek. (Bevonás, szemléletformálás, a diszkriminációs jelenségek elleni küzdelem c. alcím)

[17] United Nations, General Assembly, Human Rights Council, Universal periodic Review, Report of the Working Group on the Universal Periodic Review – Hungary, recommendations: 94.12, 94.16, 94.29, 94.40, 94.43, 94.44, 94-58, 94.60, 94.93, 94.101., 94.102, 94.103

Megosztás

Kapcsolódó hírek

STOP Kormányzati Rasszizmus

A kormánnyal és a Miniszterelnöki Kabinetirodával szemben az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulunk a menedékkérőket ábrázoló STOP táblás kormányplakát miatt.

Aki szegény, az annyit is ér!

Évek óta jól követhető az az országos szintű szegényellenes szociálpolitika, melynek következményeként ma Magyarországon egyre mélyebb a szegénység, egyre szélesebbre nyílik az olló, és egyre súlyosabb a társadalmi leszakadás. A leszakadás okai messze túlmutatnak a gazdasági világválság szomorú következményein, ebben a kormányzat és egyes helyi önkormányzatok is aktívan is szerepet vállalnak szegényellenes intézkedéseikkel.

Gyöngyöspata-per: jön a másodfok

Folytatódik a rendőrség elleni közérdekű perünk, amely a gyöngyöspatai romák diszkriminációjáról szól. Elsőfokon a bíróság megállapította a hátrányos megkülönböztetést, de nem tiltotta el a rendőrséget a további jogsértéstől, ezért fellebbeztünk.