Az egészségügyi adatok magukban foglalják az orvosi kezelés során keletkezett diagnózisokat, leleteket, a kórtörténet leírását, a megbetegedés körülményeire vonatkozó információt, emellett tartalmazhatnak genetikai információt, amelyből messzemenő következtetéseket lehet levonni nemcsak az érintett személy, de utódai, rokonai genetikai adottságaira is. Egyes betegségek, gyógykezelési módok titokban tartása a beteg számára különösen fontos lehet. Ha valaki pszichiátriai kezelés alatt áll és ez kitudódik, hátrányos megkülönböztetés érheti a társadalmi élet különböző színterein, illetve személyes kapcsolataiban. Ezért az egészségügyi adatok különleges adatoknak minősülnek, amelyek kezelését a személyes adatokénál szigorúbb feltételekhez szokás kötni. Ilyen megfontolások vezérelték az Európa Tanács Miniszteri Bizottságát, amikor 1997-ben ajánlást fogadott el az egészségügyi adatok védelmének legfontosabb alapelveiről. Fontos alapelv, hogy az orvosi adatok harmadik fél számára történő továbbítására csak a beteg beleegyezésével, illetve gyógyítási érdekből kerülhessen sor. Itt is szem előtt kell tartani, hogy orvosi konzílium kéréséhez nem feltétlenül szükséges a beteg személyazonosságának feltárása, a vizsgálati anyagokat is lehet személyi adatok nélkül, kóddal ellátva továbbküldeni. Módot kell adni arra is, hogy a beteg maga döntsön arról, melyik hozzátartozója kaphat orvosától tájékoztatást. A beteg akarata ellenére még hozzátartozói sem kerülhetnek a betegségével kapcsolatos információk birtokába. Az egészségügyi adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. Törvény sajnálatosan tágan fogalmazza meg azokat az érdekeket, amelyekre hivatkozva az érintett hozzájárulása nélkül közölhetők a róla szóló információk. Nemcsak bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy esetében engedélyezi a rendőrségi adatkérést, de bűnfelderítési célból is. A magyar jogrendszer az ügyvédi titkot tiszteletben tartja: az ügyvéd a megbízó engedélye nélkül nem tárhatja fel az ügyfélre vonatkozó ismereteit. Indokolt lenne, hogy az orvosi titoktartás melletti indokokat az ügyvédi titoktartással azonos súllyal vegyék figyelembe. Speciális problémát jelent, ha a bűnüldöző hatóságok a drogfüggőket kezelő terápiás intézmények nyilvántartásai iránt tanúsítanak intenzív érdeklődést. A gyógyulni kívánó drogbetegeknek a drogpolitika irányváltásaitól függetlenül meg kell adni a lehetőséget, hogy büntetőjogi következmények veszélye nélkül kérhessenek orvosi segítséget. Ha a terápiás intézménytől bekérik a szenvedélybetegek adatait, ez azt jelenti, hogy a törvény éppen akkor kíván lesújtani rájuk, amikor fel akarnak hagyni a büntetőjogi tilalom alá eső magatartással. Még droghasználat okozta rosszullét esetén sem mernek orvost hívni, ha attól kell tartaniuk, hogy a mentőszolgálat jelenti az esetet a rendőrségnek.