Gyöngyöspata per

A Gyöngyöspata-per egy antidiszkriminációs közérdekű polgári per, amelyet maga a TASZ mint felperes indított a Heves Megyei Rendőr-főkapitánysággal mint alperessel szemben, az egyenlő bánásmódról szóló törvény alapján.

A dörzsölt gazemberekkel óvatosan kell bánni?

A per a 2011-es gyöngyöspatai eseményekről szól. A TASZ szerint a rendőrség Gyöngyöspatán abban az időben megsértette a helyi romák egyenlő bánásmódhoz való jogát. Egyrészt azzal, hogy hagyta, hogy szélsőséges, cigányellenes szervezetek “rendfenntartó” tevékenységnek álcázott megfélemlítő magatartást fejtsenek ki heteken át a cigánysoron, az ott lakókkal szemben. Másrészt azzal, hogy a helyi romákat bagatell szabálysértésekért (pl.szotyimag köpködése, cigarettacsikk eldobása, úttesten gyaloglás a faluvégi cigánysoron) rendszeresen és visszatérően bírságolták a szélsőségesek távozása után hónapokig, míg ugyanilyen szabálysértésekért a helyi nem roma lakosokat nem bírságolták.

A per megindításáról részletesebben itt olvashat.

A TASZ keresetlevelét itt olvashatja.

A rendőrség ellenkérelmét itt olvashatja.

Az elsőfokú ítéletet az Egri Törvényszék hozta, az ítéletről itt írtunk: összefoglalóan,illetve részletesen

Az ítéletet itt olvashatja.

Az elsőfokú bírósági tárgyalásról készített filmünket itt nézheti meg:

Arról, hogy miért fellebbeztünk felperesként az elsőfokú ítélet ellen, illetve annak mely részei ellen, itt írtunk.

A TASZ fellebbezését és annak kiegészítését itt és itt olvashatja.

A rendőrség fellebbezését itt olvashatja.

A másodfokú eljárás a Debreceni Ítélőtáblán

A másodfokú ítéletet a Debreceni Ítélőtábla hozta 2016. április 13-án.

Az ítéletről összefoglalóan itt írtunk.

Az ítéletet innen töltheti le.

Az ítélet részletes kritikája a TASZ részéről itt olvasható: 1. rész, 2. rész, 3. rész

Az Abcug beszámolói a másodfokú ítélet után:

http://abcug.hu/20608-2/

http://abcug.hu/repkednek-birsagok-romakra-gyongyospatan/

A Gyöngyöspata per a Kúrián

A TASZ felülvizsgálati kérelme itt olvasható.

A TASZ kérte a Kúriát, hogy az ügyben az EU Faji irányelvének értelmezése céljából forduljon az EU bíróságához. Az erre vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti kérelmünket itt olvashatja.

A Kúrián a nyilvános ülés 2017. február 8-án volt, amikor is a szóbeli indokolás alapján megnyertük a pert, azonban utóbb kiderült, hogy részben tévesen hirdetett ítéletet a Kúria.

A Kúria ítéletét itt olvashatja. Az arról szóló elemzésünket pedig itt.

A TASZ a Kúria téves ítélethirdetése miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult 2017 nyarán. A téves ítélethirdetés és a Kúria ezzel kapcsolatos titkolózása (nem adott magyarázatot arra, hogy hogyan történhetett ilyesmi) álláspontunk szerint sértette a bíróság függetlenségének látszatát, ezáltal a tisztességes eljáráshoz való jogunkat. Ugyanezen eljárási alapjogunkat sérelmeztük kérelmünkben azzal kapcsolatban, hogy a keresetet elutasító részben a Kúria álláspontunk szerint törvénysértő módon elmulasztotta alkalmazni az egyenlő bánásmódhoz való jog érvényesítése esetén irányadó speciális bizonyítási szabályokat, perdöntő bizonyítékokat figyelmen kívül hagyott és nem indokolta meg, hogy miért nem fordult e kérdéskörben indítványunk alapján az Európai Unió Bíróságához előzetes döntéshozatal érdekében.

2019. decemberében kaptuk meg az EJEB végzését, amelyben elfogadhatatlannak minősítették a kérelmünket. A végzés indoklása szerint a kérelem nem veti fel az egyezményes jogok sérelmét. További magyarázatot a végzés nem tartalmaz. A TASZ aggályosnak tartja, hogy az EJEB nem indokolja részletesen a kérelmek elutasítására irányuló döntéseit.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Megnyertük Magyarország legnagyobb antidiszkriminációs perét Miskolc önkormányzata ellen

Elsőfokon pert nyertünk a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodával (NEKI) a Miskolci Önkormányzattal, a Polgármesteri Hivatallal és a Miskolci Önkormányzati Rendészettel szemben, amit a városvezetés szegény- és cigányellenes intézkedései miatt indítottunk.

Váratlanul gyors siker az alkotmányellenes önkormányzati rendelet ügyében

Beadványunk alapján a kormányhivatal felszólította a BAZ megyei Sáta képviselőtestületét, utóbbi pedig hatályon kívül helyezte a helyi szociális rendelet alapjogsértő és törvényellenes rendelkezéseit. Mindez két hónap alatt történt.

Bárddal mentek neki a gyermekvédelmi rendszernek

2016. január 1-jétől egyesítik a családsegítő központokat és a gyermekjóléti szolgáltatókat annak érdekében, hogy ne épüljenek ki párhuzamos kapacitások, valamint hogy "összeérjenek az információk, és együtt hasznosuljanak a család számára" – jelentette be a teljes struktúraváltást Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára 2015 nyarán. Ehhez 2016-tól növelik a szolgálatok anyagi támogatását 10 százalékkal, ráadásul július elsejétől évi 15,3 milliárd forinttal nő az ágazatban dolgozók bérére fordítható összeg – ígérte az államtitkár ugyanakkor. A két hete hatályba lépett, teljesen új gyermekvédelmi alapellátási rendszer közvetve vagy közvetlenül nem csak számtalan szociális szakember munkáját, de a magyar családok jelentős részének, a szegénységben élő családoknak – köztük a mi ügyfeleinknek – az életét is jelentősen befolyásolja, tehát érdemes áttekinteni, mire számíthatunk.

Blogsorozatunk első része az összevonási koncepció elvi lehetőségeit, második része pedig a megvalósult jogszabálymódosítások révén létrejött új rendszert vázolja.