Gyöngyöspata per

A Gyöngyöspata-per egy antidiszkriminációs közérdekű polgári per, amelyet maga a TASZ mint felperes indított a Heves Megyei Rendőr-főkapitánysággal mint alperessel szemben, az egyenlő bánásmódról szóló törvény alapján.

A dörzsölt gazemberekkel óvatosan kell bánni?

A per a 2011-es gyöngyöspatai eseményekről szól. A TASZ szerint a rendőrség Gyöngyöspatán abban az időben megsértette a helyi romák egyenlő bánásmódhoz való jogát. Egyrészt azzal, hogy hagyta, hogy szélsőséges, cigányellenes szervezetek “rendfenntartó” tevékenységnek álcázott megfélemlítő magatartást fejtsenek ki heteken át a cigánysoron, az ott lakókkal szemben. Másrészt azzal, hogy a helyi romákat bagatell szabálysértésekért (pl.szotyimag köpködése, cigarettacsikk eldobása, úttesten gyaloglás a faluvégi cigánysoron) rendszeresen és visszatérően bírságolták a szélsőségesek távozása után hónapokig, míg ugyanilyen szabálysértésekért a helyi nem roma lakosokat nem bírságolták.

A per megindításáról részletesebben itt olvashat.

A TASZ keresetlevelét itt olvashatja.

A rendőrség ellenkérelmét itt olvashatja.

Az elsőfokú ítéletet az Egri Törvényszék hozta, az ítéletről itt írtunk: összefoglalóan,illetve részletesen

Az ítéletet itt olvashatja.

Az elsőfokú bírósági tárgyalásról készített filmünket itt nézheti meg:

Arról, hogy miért fellebbeztünk felperesként az elsőfokú ítélet ellen, illetve annak mely részei ellen, itt írtunk.

A TASZ fellebbezését és annak kiegészítését itt és itt olvashatja.

A rendőrség fellebbezését itt olvashatja.

A másodfokú eljárás a Debreceni Ítélőtáblán

A másodfokú ítéletet a Debreceni Ítélőtábla hozta 2016. április 13-án.

Az ítéletről összefoglalóan itt írtunk.

Az ítéletet innen töltheti le.

Az ítélet részletes kritikája a TASZ részéről itt olvasható: 1. rész, 2. rész, 3. rész

Az Abcug beszámolói a másodfokú ítélet után:

http://abcug.hu/20608-2/

http://abcug.hu/repkednek-birsagok-romakra-gyongyospatan/

A Gyöngyöspata per a Kúrián

A TASZ felülvizsgálati kérelme itt olvasható.

A TASZ kérte a Kúriát, hogy az ügyben az EU Faji irányelvének értelmezése céljából forduljon az EU bíróságához. Az erre vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti kérelmünket itt olvashatja.

A Kúrián a nyilvános ülés 2017. február 8-án volt, amikor is a szóbeli indokolás alapján megnyertük a pert, azonban utóbb kiderült, hogy részben tévesen hirdetett ítéletet a Kúria.

A Kúria ítéletét itt olvashatja. Az arról szóló elemzésünket pedig itt.

A TASZ a Kúria téves ítélethirdetése miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult 2017 nyarán. A téves ítélethirdetés és a Kúria ezzel kapcsolatos titkolózása (nem adott magyarázatot arra, hogy hogyan történhetett ilyesmi) álláspontunk szerint sértette a bíróság függetlenségének látszatát, ezáltal a tisztességes eljáráshoz való jogunkat. Ugyanezen eljárási alapjogunkat sérelmeztük kérelmünkben azzal kapcsolatban, hogy a keresetet elutasító részben a Kúria álláspontunk szerint törvénysértő módon elmulasztotta alkalmazni az egyenlő bánásmódhoz való jog érvényesítése esetén irányadó speciális bizonyítási szabályokat, perdöntő bizonyítékokat figyelmen kívül hagyott és nem indokolta meg, hogy miért nem fordult e kérdéskörben indítványunk alapján az Európai Unió Bíróságához előzetes döntéshozatal érdekében.

2019. decemberében kaptuk meg az EJEB végzését, amelyben elfogadhatatlannak minősítették a kérelmünket. A végzés indoklása szerint a kérelem nem veti fel az egyezményes jogok sérelmét. További magyarázatot a végzés nem tartalmaz. A TASZ aggályosnak tartja, hogy az EJEB nem indokolja részletesen a kérelmek elutasítására irányuló döntéseit.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Brutális kényszervallatás eltussolása miatt ítélte el a magyar államot a strasbourgi bíróság

Mai ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették roma származású ügyfelünk alapvető emberi jogait azzal, hogy eltussoltak egy rendőrségi fogdán történt kényszervallatást.

Nincs olyan anya, aki be tudná pótolni ezeket az elvesztett éveket

Fél éve, március végén hírt adtunk róla, hogy Bence két éves korában végre hazakerült a szüleihez. Mint akkor megírtuk, a kisbaba születésekor azért nem kerülhetett haza, mert a helyi védőnő hónapokkal korábban jelezte a kórház számára: „Az asszonynak minden gyermeke átmeneti nevelésben van. Irreális lenne az újszülött kórházból való távozása az anyával együtt.”

Mit érdemel?

Mit érdemel az a szülő páros, aki a jelzőrendszer szerint nem megfelelően neveli a gyerekeit? A gyerekvédelmi törvény tökéletesen rendelkezik erről. Családba fogadás, helyettesítő szülői szolgálat, ideiglenes hatályú elhelyezés. Ha az utóbbi mellett döntenek, a szülőknek a törvény szerint harminc nap áll rendelkezésükre, hogy az okokat, amik a kiemeléshez vezettek megszüntessék, a gyakorlatban azonban ez többször harminc nap szokott lenni. Ha az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatakor még mindig fenn állnak a kiemelést indikáló okok, akkor a gyerekeket nevelésbe veszik. Ezt évente vizsgálják felül.