Kezelés

1996 óta kombinált antiretrovirális gyógymód áll a HIV pozitívok rendelkezésére. Ez a gyógymód rendkívüli mértékben csökkentette a halállal végződő AIDS esetek számát. A gyógykezelésben részesülő HIV pozitívok tovább élnek, némelyiküknek reménye van arra is, hogy átlagos életkort érjen meg. A HIV/AIDS-el élő emberek életminősége lényegesen javult, az érintettek az esetek többségében teljesen munkaképesek annak ellenére, hogy a gyógyszer mellékhatásai kellemetlenek és olykor életveszélyesek is lehetnek. Amilyen korán csak lehet, azonosítani kell a vírushordozókat, hogy a kezelés időben elkezdődhessen, a HIV/AIDS-el élők megbélyegzése azonban akadálya lehet az ésszerű közegészségügyi elképzelések megvalósításának, törekedni kell tehát az irracionális félelmek eloszlatására és a stigma és diszkrimináció megelőzésére, illetve feloldására.

Világszerte

Jelenleg világszerte több millió embernek nincs módja a terápiát igénybe venni. Európában a kelet-európai térségben és a dél-szláv államokban, de az újonnan csatlakozott EU tagországok némelyikében sem jut minden rászorulónak gyógyszer: gondok vannak a balti államokban és Lengyelországban is.



A WHO által meghirdetett "3 by 5" kezdeményezés konkretizálásaként az Európai Unió 2004 februárjában nyilatkozatban kötelezte el magát a kezeléshez való hozzáférésnek a közép-kelet-európai és közép-ázsiai térségbeli előmozdítására. A Dublin-i Nyilatkozat itt olvasható.

Itthon

Hazánkban a HIV pozitívok illetve az AIDS betegek kötelező gyógykezelésére kijelölt intézmény a Fővárosi Szent László Kórház, a kijelölésre – mint ahogy magára a kötelező kezelésre is – az egészségügyi törvény járványügyi rendelkezései alapján van mód. A kórház 1986 óta foglalkozik AIDS betegekkel, és az egyedüli magyarországi intézmény, amely jogosult beszerezni az antiretrovirális kezeléshez szükséges gyógyszereket. Jelenleg az AIDS osztály fekvőbeteg- és ambuláns részlegén összesen 3 orvos és 10 nővér tevékenykedik, az osztály rendelkezik továbbá két laboratóriummal, egy kisműtővel, és egy fogászati rendelővel. Mintegy 330 személy részesül gyógyszeres kezelésben (ambuláns kezelés), a fekvőbeteg-részlegen pedig változó, de viszonylag alacsony a létszám. Minden kezelt személy ingyenesen jut a számára szükséges gyógyszerekhez. Egyértelmű azonban, hogy ha számottevően megemelkedne a HIV pozitív, illetve AIDS beteg emberek száma, 3 orvos nem tudná mindannyójukat megfelelően ellátni, és valószínűleg a gyógyszerek ingyenessége is veszélybe kerülne.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Elértük, hogy többé ne diszkriminálják a HIV-vel élő pácienseket a fogászatokon!

Néhány hete telefonált hozzánk egy srác vidékről. Fogorvoshoz kellett mennie, és amikor be akart jelentkezni, közölték vele, hogy nem látják el. Az asszisztensnek ugyanis elmondta, hogy HIV-vel él. Ezért nem akarták fogadni. Tőlünk azt szerette volna megtudni, hogy ez rendjén van-e, mi pedig elmondtuk neki, hogy nagyon nincs rendjén. Az egészségügyi törvény szerint megilleti az ellátás, ugyanúgy, mint bárki mást. Most kaptuk a hírt, hogy hivatalosan is változtattak a szabályokon: remélhetjük, hogy ez a srác volt az utolsó, akit jogellenesen nem láttak el.

Jó az irány, de nem látszik a garancia, hogy érdemben fog-e tenni a kórházi fertőzések ellen a kormány

Üdvözljük, hogy a Kormány meghallotta a szakmai szervezetek, szakértők és jogvédők évek óta hangsúlyozott álláspontját, hogy a kórházi fertőzések ellen átfogó kormányzati intézkedésekkel, jól kidolgozott terv alapján kell fellépni. De látnunk kell, hogy a Kormány által közzétett rendeletmódosítás nem elegendő a kórházi fertőzéses helyzet kezeléséhez – eddig sem a jogszabályokkal, hanem azok végrehajtásának hiányosságaival volt a probléma. A kérdés az, hogy a kormányzati szervek elkezdik-e alkalmazni a jogszabályokat – mi mindent el fogunk követni, hogy ezt számonkérjük az illetékes szerveken.

Kell-e aggódnunk az egészségügyi adataink biztonságáért?

Bő két hónapja működik az Egységes Elektronikus Szolgáltatási Tér (EESZT), ahol mindenki egészségügyi adatai elérhetőek lesznek bizonyos embereknek, akik az egészségügyben dolgoznak. A rendszer bevezetése óta több aggódó megkeresés is érkezett hozzánk az EESZT jogszerűségével kapcsolatban. Okkal merül fel a kérdés: jogszerű-e egyáltalán az EESZT? Kell-e féltenünk az egészségügyi adatainkat? És vajon tényleg mindenképp látnia kell-e a kezelőorvosnak az egész kórtörténetet?