Kórházi fertőzések kampány - 2017

Mindannyian tapasztaljuk, mekkora bajok vannak a magyar egészségügyben. Az orvosokból, ápolókból óriási hiány van, burjánzik a hálapénz, heteket kell várni egy CT-re, nincs wc papír. A kórházakban pedig sokszor olyan fertőzéseket lehet elkapni, amik alig-alig gyógyíthatók és sokszor halálhoz vezetnek.

A kampány során panaszokat gyűjtöttünk, amiket az (azóta megszűnt) ÁNTSZ felé továbbítottunk. Megtörtént esetek bemutatásával egyértelműen jelezhettük az ÁNTSZ-nek, hogy hol és milyen ellenőrzést kellene lefolytatnia. Mivel más jogi lehetőségünk nem volt, így szerettük volna elérni, hogy egy állami szerv járjon utána, nem történnek-e szabálytalanságok a kórházakban.

Emellett adatigénylésekkel igyekeztünk képet alkotni arról, hogy minden intézmény teljesíti-e azokat a feltételeket, amiket a szabályok előírnak. Ha valamelyik kórház nem felel meg a minimális feltételeknek, nem működhet. Elméletben. Az egészségügy jelen állapota alapján azonban meglepő lenne, ha minden intézmény az előírásoknak megfelelően működne. Ez viszont azt jelenti, hogy bizonyos kórházak nem kaphatnának működési engedélyt, az ÁNTSZ mégis megadja nekik.

TÖRTÉNETEK


Miklós pár éve rekeszizomsérvvel került kórházba. A műtét miatt elvileg mindössze egy napot kell kórházban tölteni, a felépülés gyors, és csak minimális fájdalommal jár. Mielőtt a sérvet kezelhették volna az orvosok Miklós gyulladásban lévő beleit műtötték meg. Ez a beavatkozás gyorsan és jól sikerült, mindenki megnyugodott. De hiába engedték haza az orvosok Miklóst, ő fokozatosan egyre rosszabbul lett, végül a fájdalomtól már képtelen volt járni, a munkahelyére sem tudott bemenni. Négy hónap kellett hozzá, hogy egy vizsgálaton végre kiderüljön, hogy Miklós sterilnek hitt infúziójába egy olyan baktérium került, ami komoly szövődményekkel járt.

Ez csak pár, a számos történet közül, amit 2017-es felhívásunkra osztottak meg velünk a kórházi fertőzésben érintettek. Arra szerettük volna felhívni a figyelmet, hogy évente többen halnak meg kórházi fertőzésben, mint autóbalesetben.

Évek óta foglalkozunk már a kórházi fertőzések témájával. Azt szeretnénk elérni, hogy vizsgálják ki a kórházi fertőzéses eseteket. Hogy lehet az, hogy tömegek fertőződnek meg a kórházakban, mégsem változik semmi? 2017-ben a panaszok beküldésével rámutattunk: az állami szervek felelőssége, hogy fellépjenek a szabálytalanul működő kórházakkal szemben.

Kampányunkat 2018-ban is folytattuk, amikor kórházak előtt jogi tanácsadást adtunk, és petíciót indítottunk azért, hogy hozzák nyilvánosságra a kórházi fertőzések adatait, intézményekre lebontva, közérthető formában. A mostani jelentések ugyanis a szakmának, és nem a nagyközönségnek szólnak, így lehetetlen valós képet kapni a fertőzések alakulásáról.

Javaslatokat küldtünk az NNK-nak arról, hogy szerintük hogyan és mit lenne érdemes a kórházi fertőzésekről kommunikálni. „A betegeket nemcsak a számok érdeklik, hanem az is, hogy végtére is mik ezek a kórházi fertőzések, mit kell tudni róluk, mennyi az esély, hogy meggyógyulnak, ha elkapták, és ők maguk mit tehetnek ellenük” – mondta Asbóth Márton, Magánszféra projektünk vezetője. „Bízunk benne, hogy az NNK-ban nyitott fülekre találnak a javaslataink és hamarosan hiteles, közérthető információk lesznek elérhetők a kórházi fertőzésekről” – tette hozzá.

A KAMPÁNY UTÁN

Végül bíróságon kellett megküzdöttünk azért, hogy ráirányítsuk a figyelmet a problémára. Évekig pereltük az EMMI-t, hogy hozzák nyilvánosságra a kórházi fertőzéses adatokat. A Kúria 2019-ben döntött úgy, hogy a minisztériumnak át kell adnia a fertőzésekre vonatkozó statisztikákat.

Nem húzhatja tovább az időt az EMMI, nyilvánosságra kell hozni a kórházi fertőzések adatait!

Majdnem két évig tartott, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) minden lehetséges jogi utat végigjárt, a legabszurdabb érvekkel is megpróbálkozott, de hiába, mert a Kúria mai döntése értelmében át kell adnia a kórházi fertőzések adatait munkatársainknak. A civil szervezet által indított per sokéves titkolózásnak vetett véget, mostantól viszont egyértelmű, hogy mindenkinek joga van tudni, hogy hányan fertőződnek meg és hányan halnak meg kórházi fertőzésben a magyarországi kórházakban. A kórházi fertőzéses statisztikák pontos ismerete azért is fontos, mert sokat elárul arról, hogy egy ország mennyi figyelmet fordít a jó minőségű egészségügyi ellátás kiépítésére.

Itt a jelentés a kórházi fertőzésekről – a TASZ gyorselemzése

Hétfőn megjelent a kórházi fertőzésekről szóló 2018-as összefoglaló jelentés – vette észre a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A jogvédő szervezet szerint a jelentés valamelyest érthetőbb, mint a korábbi években, de az még mindig a szakmának, és nem a nagyközönségnek készült. Az adatok összességében romló tendenciát mutatnak.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Vak bizalom helyett tudatos bizalmat

Blogsorozatunk első és második részében azt néztük meg, hogy milyen tájékoztatást kapnak jelenleg a szülők a kötelező védőoltással kapcsolatban. Ebben a részben amellett érvelünk, hogy miért fontos a tájékoztatás. Adatainkat egyrészt a TASZ számára 2016 májusában végzett reprezentatív kutatásból, másrészt egy közel 3000 válaszadó által kitöltött nem–reprezentatív online kutatásból merítjük. A poszt főbb tanulságai:

  • A jó tájékoztatás következménye a tudatos együttműködés.
  • A fiatalabb korosztály elvárja az ilyen orvos-beteg viszonyt.
  • A tájékoztatási hiányosságok bizalmatlanságot szülhetnek.
  • A tájékoztatási hiányosságok veszélyesek lehetnek.

TASZ álláspont EMMI rendelet tervezetről

Véleményeztük az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésével foglalkozó EMMI rendelet tervezetét.

Hol tart a HIV-vel élők ellátásának decentralizációja?

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága 2011 decemberében és 2012 januárjában szakmai egyeztetéseket tartott, amelyre az érintett szakmai kollégiumok mellett a TASZ HIV/AIDS programja is meghívást kapott.