Oknyomozó program
Ez egy archív oldal!
Az Oknyomozó program 2008-2012 között működött. Célja a hazai oknyomozó újságírás elősegítése és az újságírók támogatása volt. A program alatt elkészült cikkek lejjebb görgetve megtalálhatóak, időrendi sorrendben.
A bíráló bizottság tagjai voltak:
Dénes Balázs, jogász. A TASZ elnöke és az Oknyomozó ötletadója. 1998-ban szerezte diplomáját az ELTE jogi karán, a TASZ-nál 1997. óta dolgozik. Ügyvédjelölti éveit Pelle Andrea irodájában töltötte, a TASZ elnöki pozícióját a 2004-ben leköszönt alapító TASZ-elnök Fridli Judittól vette át. 2003-2004-ben a Columbia University ösztöndíjasa volt. Dolgozott a Magyar Helsinki Bizottság fogdamegfigyelő programjában. Igazgatósági tagja a Public Interest Law Initiative Alapítványnak és a Central and Eastern European Harm Reduction Networknek. Kedvenc újságja a New Yorker.
Mong Attila, újságíró. A Budapesti Külkereskedelmi Főiskolán szerzett diplomát. A német Spiegel csoporthoz tartozó Manager Magazin magyar kiadásának volt főszerkesztője (2005-2007), az Inforádió műsorvezetője (2001-). Korábban a Figyelő című hetilapnál, a Magyar Televíziónál és a Magyar Rádiónál is dolgozott. 2004-ben a Joseph Pulitzer Emlékdíjat, 2003-ban pedig Göbölyös József „Soma” díjat nyerte el újságíró munkájáért.
Vajda Éva, újságíró. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd az ELTE kommunikáció szakán és Central European University-n szerzett diplomát. A német Spiegel csoporthoz tartozó Manager Magazin magyar kiadásának volt főszerkesztő-helyettese (2005-2007). A Magyar Rádiónál kezdte pályáját, majd oknyomozó riporterként dolgozott az Élet és Irodalom című hetilapnál (1998-2000), később rövid ideig a Népszabadság Online-nál dolgozott szerkesztőként (2001). 1999-ben Tolerancia díjat, 2007-ben pedig Göbölyös József „Soma” díjat nyerte el újságírói munkájáért. Óraadóként 1997 óta tanít az ELTE kommunikáció szakán újságírást.
Miklósi Gábor, Újságíró. A 90-es években tolmácsként és fordítóként dolgozott. 1997-ben a Roma Sajtóközpont nemzetközi összekötőjeként került a média közelébe, első kisebbségi témájú cikkeit, riportjait is itt írta. 2001 óta jelennek meg az írásai rendszeresen a Magyar Narancsban, ahol 2003 óta belső stábtag. Emellett a Manager Magazin magyar kiadásának volt a munkatársa 2006-2007 között.
Rádi Antónia, újságíró. A MÚOSZ Bálint György Újságíró Iskolájában végzett 1993-ban, 1999-ben pedig jogi diplomát szerzett a József Attila Tudomány Egyetemen (ma Szegedi Tudomány Egyetem). 1993-2000 között a Népszabadság, 2000-től a HVG munkatársa. Óraadóként tényfeltáró újságírást tanít a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán. Pulitzer Emlékdíjas, Minőségi Újságírásért díjas.
A tanácsadó testület tagjai voltak:
Messing Vera: Ph.D, szociológus, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének tudományos munkatársa. Diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, doktori címét a BKE, ELTE és MTA SZKI közös doktori iskolájában szerezte. Doktori disszertációja, csakúgy, mint számos további publikációja a nemzeti és etnikai kisebbségek, elsősorban a romák / cigányok médiamegjelenését és a médiakép társadalmi hatásait elemzi. Jelenlegi kutatási témái a kirekesztés hatásmechanizmusait, valamint az ezzel kapcsolatos közpolitikákat járják körül, elsősorban az oktatás és a munkaerőpiac, valamint a szociális ellátás intézményrendszerében.
Weiner László: közgazdász, A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett, és az elmúlt 5 évben nemzetközi költöztetéssel foglalkozott sales-esként (multinacionális cégek alkalmazottait költöztetem). Jelenlegi munkahelye a Move One Relocations. Érdeklődik a társadalmi ügyek iránt, és news junkie, hobbija az újságolvasás: Wall Street Journal, Economist, New Yorker, Manager Magazin, HVG, Index, meg sport
Összefoglaló
A TASZ hisz abban, hogy a valódi demokrácia egyik legfontosabb feltétele a jól működő sajtó. Ahol a média gyakorolja kontroll funkcióját, ott az állam átláthatóbb, és a korrupció kevésbé nyerhet teret. A közpénzek elköltésének ellenőrzése, az állami szervek működése feletti kritika komolyan vehetősége szempontjából létfontosságú, hogy hazánkban rendszeresen jelenjenek meg tényfeltáró – oknyomozó újságcikkek. Mindannyiunk érdeke, hogy az újságírók legalább egy része az oknyomozást tartsa feladatának.
A hazai helyzet azonban az oknyomozó cikkek megjelenése terén kedvezőnek aligha lenne mondható. Kevés az oknyomozó újságíró, de a jelenlegi szerkesztőségi struktúrák sem mindig alkalmasak az újságírás e műfaját művelők támogatására. Nagyon kevés az olyan lap, mely megengedheti magának, hogy munkatársai adott esetben hetekig dolgozzanak egy-egy ügyön. Márpedig a minőségi oknyomozáshoz időre és türelemre van szükség.
Probléma az is, hogy – méltón a rögvalósági viszonyokhoz – sok esetben a hirdetési bevételek esetleges elvesztésétől való félelem is akadályozza a tényfeltáró munkát egy-egy nagyobb vállalat esetében. Sokféle cenzúra van, az újságírók elhallgattatásának az egyik lehetséges módja a hirdetések visszavonásával való fenyegetés, amikor egy lap munkatársa kutakodni kezd egy-egy cég háza táján.
A TASZ fentiek okán a hazai oknyomozó újságírás elősegítése és az újságírók támogatása céljából indítja el jelen programját. A TASZ-t nem érdeklik hirdetési bevételek vagy egyéb megszokott kiadói szempontok. A program célja, hogy olyan szabadúszó, vagy szerkesztőségekben dolgozó újságírók, akik egy-egy rázósabb vagy hosszabb időt igénylő témát más módon nem tudnának feldolgozni, a TASZ Oknyomozó Programjának segítségével végezhessék munkájukat. A pályázatokon induló és a támogatást elnyerő újságírók részére a Bíráló Bizottság (link) újságíró tagjai, illetve más tapasztalt szakemberek mentori/szerkesztői segítséget, a TASZ jogászai pedig jogi segítséget nyújtanak. Az elkészült cikkek megjelennek az Oknyomozó weboldalon, illetve egyeztetés alapján a nyomtatott sajtóban.
A program során született cikkek:
