Oknyomozó program

Ez egy archív oldal!

Az Oknyomozó program 2008-2012 között működött. Célja a hazai oknyomozó újságírás elősegítése és az újságírók támogatása volt. A program alatt elkészült cikkek lejjebb görgetve megtalálhatóak, időrendi sorrendben.

A bíráló bizottság tagjai voltak:

Dénes Balázs, jogász. A TASZ elnöke és az Oknyomozó ötletadója. 1998-ban szerezte diplomáját az ELTE jogi karán, a TASZ-nál 1997. óta dolgozik. Ügyvédjelölti éveit Pelle Andrea irodájában töltötte, a TASZ elnöki pozícióját a 2004-ben leköszönt alapító TASZ-elnök Fridli Judittól vette át. 2003-2004-ben a Columbia University ösztöndíjasa volt. Dolgozott a Magyar Helsinki Bizottság fogdamegfigyelő programjában. Igazgatósági tagja a Public Interest Law Initiative Alapítványnak és a Central and Eastern European Harm Reduction Networknek. Kedvenc újságja a New Yorker.

Mong Attila, újságíró. A Budapesti Külkereskedelmi Főiskolán szerzett diplomát. A német Spiegel csoporthoz tartozó Manager Magazin magyar kiadásának volt főszerkesztője (2005-2007), az Inforádió műsorvezetője (2001-). Korábban a Figyelő című hetilapnál, a Magyar Televíziónál és a Magyar Rádiónál is dolgozott. 2004-ben a Joseph Pulitzer Emlékdíjat, 2003-ban pedig Göbölyös József "Soma" díjat nyerte el újságíró munkájáért.

Vajda Éva, újságíró. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd az ELTE kommunikáció szakán és Central European University-n szerzett diplomát. A német Spiegel csoporthoz tartozó Manager Magazin magyar kiadásának volt főszerkesztő-helyettese (2005-2007). A Magyar Rádiónál kezdte pályáját, majd oknyomozó riporterként dolgozott az Élet és Irodalom című hetilapnál (1998-2000), később rövid ideig a Népszabadság Online-nál dolgozott szerkesztőként (2001). 1999-ben Tolerancia díjat, 2007-ben pedig Göbölyös József „Soma” díjat nyerte el újságírói munkájáért. Óraadóként 1997 óta tanít az ELTE kommunikáció szakán újságírást.

Miklósi Gábor, Újságíró. A 90-es években tolmácsként és fordítóként dolgozott. 1997-ben a Roma Sajtóközpont nemzetközi összekötőjeként került a média közelébe, első kisebbségi témájú cikkeit, riportjait is itt írta. 2001 óta jelennek meg az írásai rendszeresen a Magyar Narancsban, ahol 2003 óta belső stábtag. Emellett a Manager Magazin magyar kiadásának volt a munkatársa 2006-2007 között.

Rádi Antónia, újságíró. A MÚOSZ Bálint György Újságíró Iskolájában végzett 1993-ban, 1999-ben pedig jogi diplomát szerzett a József Attila Tudomány Egyetemen (ma Szegedi Tudomány Egyetem). 1993-2000 között a Népszabadság, 2000-től a HVG munkatársa. Óraadóként tényfeltáró újságírást tanít a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán. Pulitzer Emlékdíjas, Minőségi Újságírásért díjas.

A tanácsadó testület tagjai voltak:

Messing Vera: Ph.D, szociológus, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének tudományos munkatársa. Diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, doktori címét a BKE, ELTE és MTA SZKI közös doktori iskolájában szerezte. Doktori disszertációja, csakúgy, mint számos további publikációja a nemzeti és etnikai kisebbségek, elsősorban a romák / cigányok médiamegjelenését és a médiakép társadalmi hatásait elemzi. Jelenlegi kutatási témái a kirekesztés hatásmechanizmusait, valamint az ezzel kapcsolatos közpolitikákat járják körül, elsősorban az oktatás és a munkaerőpiac, valamint a szociális ellátás intézményrendszerében.

Weiner László: közgazdász, A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett, és az elmúlt 5 évben nemzetközi költöztetéssel foglalkozott sales-esként (multinacionális cégek alkalmazottait költöztetem). Jelenlegi munkahelye a Move One Relocations. Érdeklődik a társadalmi ügyek iránt, és news junkie, hobbija az újságolvasás: Wall Street Journal, Economist, New Yorker, Manager Magazin, HVG, Index, meg sport

A programot támogatták:

Trust for the Civil Society in Central and Eastern Europe

Concorde Értékpapír Zrt.

Common Sense for Drug Policy

Összefoglaló

A TASZ hisz abban, hogy a valódi demokrácia egyik legfontosabb feltétele a jól működő sajtó. Ahol a média gyakorolja kontroll funkcióját, ott az állam átláthatóbb, és a korrupció kevésbé nyerhet teret. A közpénzek elköltésének ellenőrzése, az állami szervek működése feletti kritika komolyan vehetősége szempontjából létfontosságú, hogy hazánkban rendszeresen jelenjenek meg tényfeltáró – oknyomozó újságcikkek. Mindannyiunk érdeke, hogy az újságírók legalább egy része az oknyomozást tartsa feladatának.

A hazai helyzet azonban az oknyomozó cikkek megjelenése terén kedvezőnek aligha lenne mondható. Kevés az oknyomozó újságíró, de a jelenlegi szerkesztőségi struktúrák sem mindig alkalmasak az újságírás e műfaját művelők támogatására. Nagyon kevés az olyan lap, mely megengedheti magának, hogy munkatársai adott esetben hetekig dolgozzanak egy-egy ügyön. Márpedig a minőségi oknyomozáshoz időre és türelemre van szükség.

Probléma az is, hogy – méltón a rögvalósági viszonyokhoz – sok esetben a hirdetési bevételek esetleges elvesztésétől való félelem is akadályozza a tényfeltáró munkát egy-egy nagyobb vállalat esetében. Sokféle cenzúra van, az újságírók elhallgattatásának az egyik lehetséges módja a hirdetések visszavonásával való fenyegetés, amikor egy lap munkatársa kutakodni kezd egy-egy cég háza táján.

A TASZ fentiek okán a hazai oknyomozó újságírás elősegítése és az újságírók támogatása céljából indítja el jelen programját. A TASZ-t nem érdeklik hirdetési bevételek vagy egyéb megszokott kiadói szempontok. A program célja, hogy olyan szabadúszó, vagy szerkesztőségekben dolgozó újságírók, akik egy-egy rázósabb vagy hosszabb időt igénylő témát más módon nem tudnának feldolgozni, a TASZ Oknyomozó Programjának segítségével végezhessék munkájukat. A pályázatokon induló és a támogatást elnyerő újságírók részére a Bíráló Bizottság (link) újságíró tagjai, illetve más tapasztalt szakemberek mentori/szerkesztői segítséget, a TASZ jogászai pedig jogi segítséget nyújtanak. Az elkészült cikkek megjelennek az Oknyomozó weboldalon, illetve egyeztetés alapján a nyomtatott sajtóban.

A program során született cikkek:

Mészáros Bálint - A takaró hossza

A gyógyszerkassza megregulázása

Az államháztartás hiányáért jó ideje részben az egészségbiztosítási alap, azon belül pedig a gyógyszerkassza is felelős. A gyógyszerfogyasztás és a szerek állami támogatásának visszafogásától a politika – a népszerűségcsökkenéstől tartva – mindig is ódzkodott, de költségnövelő hatása volt annak a teljességgel átláthatatlan és szabályozatlan mechanizmusnak is, melynek során eldőlt, hogy az állam mely termékek forgalmazását dotálja maximum 90 százalék erejéig. Majd egy évtized múltán tavaly a gyógyszerkassza pénzügyi egyensúlya helyreállt. Kérdés, hogy ez mibe került, és tartós lesz-e a konszolidáció.

Kovács Áron - Füstbe ment szemét

Miközben szinte nemzeti üggyé vált a Szentgotthárdtól néhány száz méterre tervezett osztrák szemétégető elleni tiltakozás, a kormány már évekkel ezelőtt döntött: a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése helyett a megállíthatatlanul növekvő szeméthegyek elégetését tekinti a hosszú távú megoldásnak. Utóbbi ráadásul jövedelmező üzlet is, amihez jelentős uniós forrásokat lehet hozzá felhasználni.

Somlyodi Nóra: Magyar Szilencium Völgy - A Talentis-program

Nagy csinnadrattával lépett a nyilvánosság elé a Talentis program 2003-ban: húsz év alatt Szilícium-völgyet, közép-európai tudásközpontot varázsolnak a Zsámbéki-medencéből. Azóta eltelt négy év, és nagy a csend. Se partner, se pénz, se föld – viszont épülnek a raktárak és logisztikai központok. Igaz, a következő másfél évtizedben alakulhat ez még másként is.

Tódor János: Rásprinteltek a homokra - Bányaügyek az épülő M7-es mentén

Vedd végre tudomásul, hogy Magyarországon a korrupció az úr, itt fizetnünk kell, ha benne akarunk lenni a buliban – közölte telefonon a Svédországban élő U. Csaba édesanyjával, amikor megtudta, hogy a hetvenéves asszony magánháborúba kezdett a magukat a Zalakomár-Csaliti-dűlőbe utólag bevásárló azon tulajdonostársak ellen, akik a többieket kijátszva akartak busás haszonhoz jutni az ott kibányászott homokból. A homokbánya történetében - mint cseppben a tenger - benne van az autópálya-építés körüli visszaélések megannyi eleme.

M. László Ferenc: Láncreakció - Válságban az építőipar

Az ezredforduló óta a politika húzóágazatként tekint a magyar építőiparra, az állam közvetlen és közvetett támogatások, megbízások révén évente közel 500 milliárdot fektet az ágazatba. Az eredmény: csaknem 600 milliárdos körbetartozás, százezernél több feketemunkás, hatalmas köztartozások és csődhullám.

Csányi Sándor megzsarolása: Kié a Bank Center?

A Bankár vállalkozáscsoport tevékenységét vizsgáló, nyolc éve keletkezett APEH-dokumentumokért követeltek zsarolók 12,5 milliárd forintot az OTP Bank elnök-vezérigazgatójától. Az APEH anno a Bank Center tulajdonosváltásait és jelzáloghitelügyleteit vizsgálta. A VPOP most újra nyomoz az ügyben, de a vizsgálatsorozat eredeti dokumentumai "elvesztek". A belvárosi irodaépületet jelenleg éppen 13 milliárd forint OTP-hitel terheli, gazdálkodása veszteséges, tulajdonosi háttere pedig rejtélyes.

Magyari Péter - Kiszórjuk az ablakon a drogosok milliárdjait

Évi 8 milliárdot költ az állam droggal kapcsolatos büntetésekre, a pénz 80 százaléka fogyasztók üldözésére megy el. A drogosok egészségügyi ellátására ennek csak az ötöde jut. A büntetőpolitika nem hatékony és drága. Az olcsóbb és hatékonyabb, ártalomcsökkentőnek nevezett megoldások viszont nehézkesen működnek. Bizonytalan a törvényi háttér, és pénz is alig jut ezekre. Volt rá remény, hogy a törvény mostanában megváltozzon.

Acsai Ferenc - Tűk a szénakazalban - Amíg a készlet tart

Az ezredfordulón a kormányzat a drogstratégia helyi érvényesítésére lehetővé tette, hogy a helyi szakemberek az önkormányzattal karöltve Kábítószerügyi Egyeztető Fórumokat (KEF) hozzanak létre. A KEF-ek nagy részét a pénzhiány és a túlzott önkormányzati befolyás mára teljesen padlóra küldte. A drogszcéna helyi intézményei közötti összhangot nem sikerült megteremteni, és sem a drogfogyasztás nem csökkent, sem a megelőzés színvonala nem javult. Ahol mégis van fejlődés, ott valószínűleg a fórumok nélkül is elboldogulnának.

Varró Szilvia - Céltalanul - Az MSZP-SZDSZ kormányok romapolitikája 2002 óta

Megbukott a telepfelszámolás, nem sikertörténet a roma gyerekek integrációja, változatlan a cigány munkanélküliek száma, drámai a romák egészségügyi helyzete. Hat éve volt a szociálliberális koalíciónak, hogy mélyreható változásokat indítson el a magyarországi cigányság helyzetében. Nem tette, ezért tovább romlik a lassan negyedszázada munka nélkül tengődő, apartheidszerű körülmények között élő, gyermekeiket cigány többségű iskolákba járató romák élete.

Szlankó Bálint - Magyarok Afganisztánban

Mindenki tisztában van azzal, hogy Magyarország aktív és egyre aktívabb szerepet vállal egy brutális konfliktusban a világ másik felén, Afganisztánban? A Narancs utánajárt az új magyar biztonságpolitikának, aminek középpontjában a feltétlen NATO-lojalitás, globális konfliktuskezelés, plusz egy kis európai ügyeskedés áll – és egy háború, amit sokak szerint talán nem is lehet megnyerni.

Kazai Anita - Akar kísérleti nyúl lenni? - A kozmetikumok és az egészség

Naponta átlagosan kilencféle kozmetikumot használunk, és alig foglalkozunk azzal, hogy ezeket milyen összetevők alkotják. Abban bízunk, hogy a gyártók felelősségteljesek, a jogszabályok és ellenőrző hatóságok pedig megvédenek. A valóság kiábrándító: a szabályozás gyenge és kijátszható, míg a termékekben ártalmas anyagok lehetnek. Az egészségkárosító mellékhatásokat a hatóságok gyakran csak évekkel a forgalomba kerülést követően vizsgálják meg alaposan.

Bod Tamás - Egy különös zsarolás története - Régen volt, felejtsük el!

Egy 1997-es zsarolási ügyben először – fura körülmények között – bizonyítottság hiányában megszüntették a nyomozást, majd három évvel később, a nagy olajügyi láz idején mégis emiatt tartóztatták le Ábrahám Bélát, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági igazgatóját – ugyancsak fura körülmények között. A szerző a szövevényes történet rekonstruálására vállalkozott.

Csepregi Botond - Vigyázzatok, mert a véreteket akarják!

Az alkalom szülte törvénytelen akciót próbálta utólag fedezni a szlovák rendőrség vezetése vagy tudatosan magyarellenes túlkapás történt tavaly november 1-én Dunaszerdahelyen, a DAC-Slovan futballmérkőzésen. A belügyminiszter, illetve a rendőrfőkapitány helyettese a beavatkozás közvetlen indokának hazudott több olyan fényképet, amelyek az akció megkezdése után készültek és elmaradt az ígért videófelvétel is. A magyarázatokat azonban a szlovák és a magyar közvélemény egy része számára is elfogadhatóbbá tette, hogy a radikális jobboldali nézeteket valló magyar futballszurkolók teljes skálája ott volt a mérkőzésen és akik elsősorban magyarságtudatukat kifejezendő érkeztek Dunaszerdahelyre.

Bod Tamás: Véres viharsarki történetek

Hogyan gyilkolhatott a nyílt utcán az a férfi, aki egy héttel korábban már megtámadott valakit? Miért nem tartották veszélyesnek évekkel ezelőtt az elmeorvosok a későbbi békési darabolós gyilkost? És hogyan lett egy ártatlan hajléktalanból majdnem elítélt rablógyilkos. Esetek, kérdések és válaszok az igazságszolgáltatásról a Viharsarokból.

Kovács Áron: Zsebében él a nemzet - Vagyonosodási vizsgálatok Magyarországon

Legfeljebb egy akciósan kínált kisautót lehetne venni abból az összegből, amit egy átlagos vagyonosodási vizsgálat megállapított az eljárás alá vontaknál. Ráadásul az APEH nem tudja megmondani, pontosan mennyi pénz folyt be ezen procedúrák alapján. A politika által csodafegyvernek szánt, számos alkotmányos kifogással támadott eljárás ugyanakkor 2007 óta csaknem húszezer adózót érintett. Az [origo] utánanézett a vizsgálatok hátterének.

Romhányi Tamás - Az igények iskolája

Tudásvető néven új iskolát alapított néhány álláskereső pedagógus Borsod megye északi szegletében. Épületet a szögligeti önkormányzattól kaptak, gyerekeket a térség többi iskolájából – mondjuk így – szereztek. Alapítványuk olyasmit kínált, amivel a környék egyetlen állami iskolája sem vehette fel a versenyt: hátráltató körülményektől mentes órai munkát. Az adott körülmények között ez lényegében egyenértékű a cigánymentes iskola megnevezéssel.

Wirth Zsuzsa: Lebetegedett a felsőoktatás - A Bologna-rendszer három éve

Az egyetemek és főiskolák torkán három éve nyomták le a poroszos beidegződésektől teljesen idegen új típusú oktatást, az Európában kigondolt Bologna-rendszert. Több tízezer diák játszotta el a kísérleti nyúl szerepét - nekik nemsokára kiadják az első diplomákat. A rendszer jelenlegi állapotában a tanárokat és a hallgatókat is megviseli. A régi magyar elitképzés a múlté, az egységes európai felsőoktatás pedig - bár megoldhatná a hazai rendszer problémáit is - még csak álom.

M. László Ferenc: Sziszüphosz a Csereháton - Roma foglalkoztatási programok II.

Az európai csatlakozás után milliárdos nagyságrendű összegek zúdultak a romák integrációjáért küzdő non-profit szervezetekre. Ám hiába az uniós áldás, ha nincs önerő, a civilek elvesztődnek a bürokrácia útvesztőiben, az önkormányzati lobbi a kiszorításukra törekszik, a kiíróknak pedig fontosabb a szabályosság, mint a fenntarthatóság. Még csak egy töredékét hívtuk le a 2013-ig rendelkezésünkre álló forrásoknak, de a roma szervezetek egy része már kivérzett.

M. László Ferenc: Önerőt merítettek - Roma foglalkoztatási programok I.

Egyes becslések szerint a magyarországi cigány családok több mint felénél egyetlen kereső személy sincs – a beáramló uniós milliárdok ellenére a foglalkoztatáspolitika mára csődöt mondott. Vizsgálódásunk első részében egy szatmári és egy borsodi esetet górcső alá véve próbáljuk megfejteni a kudarc okait.

Bod Tamás: Akiknek a Macika segített - Avagy romaösztöndíj nem csak romáknak Eleken

A szabad identitásválasztás győzelmének vagy az anyagi haszonszerzés miatti hazugságnak tekinthető, így az etnobiznisz része, hogy a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány (Macika) kizárólag roma tanulóknak kiírt tanulmányi ösztöndíj pályázatán valószínűleg – de legalábbis feltételezhetően – nem az ehhez a közösséghez tartozók is nyertek? Oknyomozásunk csak a 2008/2009-es tanévre, és csak egy kis Békés megyei városra, Elekre korlátozódik. Itt legutóbb összesen 138 általános és középiskolás, valamint főiskolás és egyetemista kapott több tíz-, a felsőoktatásban tanuló csaknem százezer forintos támogatást. Mindez elszigetelt jelenség vagy csak a jéghegy csúcsa? Több jel is arra enged következtetni, hogy az általánosnak mondható honi romaellenesség dacára, ha pénzt kapnak érte, nem kevesen cigánynak vallják magukat.

Magyari Péter: Gázháborúk Magyarországon I-II.

Az Emfesz körüli viharok nyomán bemutatjuk az orosz-ukrán-magyar gázkereskedelem egy különleges szeletét: az olcsóbb gáz útját. Az orosz és ukrán elit évek óta kiválaszt valakiket, akik olcsóbban hozhatják a gázt Magyarországra, mint amennyiért a Gazprom közvetlenül adja. Az Emfesz áprilisi rejtélyes eladása e furcsa logikájú, hatalmas pénzeket hozó játszma legfrissebb fejleménye.

Kovács Áron: Vakrepülés Paks felett

Úgy szavazta meg márciusban az Országgyűlés a paksi bővítést, hogy a kormány gyakorlatilag semmit nem tartott be korábbi ígéreteiből: nem tartott népszavazást a bővítésről, többen vitatják, hogy minden részletre kiterjedő háttéranyagokkal segítették volna a döntés meghozatalát és elmaradt a lehető legnagyobb nyilvánosság bevonásával lefolytatott vita is. A kormány félinformációkra alapozva állt elő a paksi bővítést kőbe véső javaslatával, a beruházást legjobban támogató képviselők pedig azért ködösítettek, nehogy összezavarják a többieket.

Zsidai Péter: A FŐVÁROSI ÚTFELÚJÍTÁSOK SZÁZMILLIÓI - POLITIKUSOK ASZFALTSZŐNYEGEN

Összesen 581 millió forintról bizonyosodott be, hogy a főváros jogosulatlanul használta fel a 2006-os útfelújítási program központi támogatásából, a pénzt pedig a kamataival együtt volt kénytelen visszafizetni. Cikkünkben három esetet vizsgáltunk meg. Az immár büntetőjogi vizsgálat tárgyát képező Kelet utcai rekonstrukció esetében felmerülhet a gyanú, hogy a főváros a lebonyolítóval összejátszva tévesztette meg a forrásokat elosztó regionális ügynökséget. A Városligeti fasor és a Mátyás király utca felújítása ügyében pedig furcsa együttműködés körvonalai látszanak a Strabag és Budapest között. Az ügyeket összeköti a 2006-os önkormányzati választás: a politikusok a választási évben minél gyorsabban akarták tető alá hozni a beruházásokat, vagy legalább bejelenteni a döntést. A felújításokat így a fővárosi és kerületi politikai érdekek siettették, a gondatlanság, a tudatlanság, a szakszerűtlenség, a jogszerűtlenség árát pedig végül az adófizetők állták.

Bodoky Tamás: Vízháború Magyarországon I.-II.

Bár a kormány tagadta, burkolt privatizációs előkészület volt az MNV Zrt. a regionális vízműtársaságok átszervezésére tett kísérlete tavaly, és a pécsi vízműháborúban az is kiderült: megkérdőjelezhető módszerekkel terjeszkednek a multinacionális cégek ezen a piacon. Forrásaink szerint a magyar piacot a Duna mentén osztotta fel a Veolia és a Suez, és erről háttéralkut kötöttek a Gyurcsány-kormánnyal. Az érintettek szerint ez nem igaz, és a jelenlegi állás szerint úgysem lesz belőle semmi, mert a Fidesz közösségi tulajdonban tartaná, sőt „visszaönkormányzatosítaná” a víziközműveket.

Wirth Zsuzsanna: „Az őrülteket ki kell ebrudalni” – hogyan felejtette el Magyarország az intézetben élő fogyatékosokat

Magyarországon még ma is a szocialista rendszerben kialakított, zsúfolt tömegintézetekbe zárva gondozzák az értelmi fogyatékosokat. A helyzetet az állam saját, 12 éve megalkotott törvényét figyelmen kívül hagyva bebetonozta, pedig 2010-ig az intézeti lakókat a társadalomba integrált kisközösségekbe kellett volna helyeznie. Milyen hibák vezettek a kudarchoz, és hogyan fordulhatott elő, hogy az utolsó kiskaput csak idén májusban zárták be?

Hargitai Miklós: Gentlemanusok - A Fónagy-Podolák tengely: nemzeti érdekek az energiapolitikában

Az elmúlt kormányzati ciklusban akadt egy terület, ahol többször is példás együttműködés valósult meg a kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki erő között. A Fidesz és az MSZP nagy egyetértésben, vita nélkül szavazott meg - olykor a kormánnyal is szembemenve - olyan jogszabályokat, amelyek évekre, vagy akár évtizedekre meghatározhatják a magyar energiapiac működését. Az elmúlt négy esztendőben talán semmi sem működött olyan olajozottan a politikában, mint a hasonló kooperációkat összehangoló Fónagy-Podolák tengely. A történetből egy olyan „pártfüggetlen” energiapolitika rajzolódik ki, amelynek logikáján várhatóan az új kormány sem akar (vagy tud) változtatni.

Galambos Márton: Hol szivárognak el a távhőforintok?

Az önkormányzatokhoz, kórházakhoz és politika közeli cégekhez vándorol az áramdíj nagyjából 11 százalékát kitevő, távfűtési támogatásra szánt pénzek egy része.

Pethő András: Hódítók a hatalom árnyékában - a politikához kötődő Közgép felemelkedése

A mostani kormányoldalhoz kötődő emberek állították pályára, a szocialisták kormányzása alatt tört fel, és most kezd igazán megkerülhetetlen szereplővé válni. A tulajdonosait gondosan rejtegető Közgép nevű építőipari cég több embere is állami tisztségekben kötött ki az utóbbi hónapokban, és látványos erősítéssel készül arra, hogy folytassa terjeszkedését. Az [origo] utánajárt a politikai kapcsolatai miatt elhíresült, a Margit híd felújítását is levezénylő titokzatos cég történetének.

Mészáros Bálint: A fogyatékosok lakhatásának megoldatlan ügye - Amikor nem a pénz kevés

Magyarország 1998-ban eldöntötte, hogy fölszámolja a fogyatékossággal élők 50-es években létrehozott mamutintézményeit. Az első tíz évben nem történt semmi, majd úgy látszott, hogy uniós támogatásból végre elkezdődik a folyamat. A pályázatok kiírása azonban évek óta húzódik – ha az európai adófizetők pénzét szökőkútépítésnél bonyolultabb fejlesztésre kell fordítani, a jelek szerint megáll a tudomány.

Grünczeisz Kata: A posztszocializmus igájában

Tizenkét éve eredménytelenül próbálják felszámolni a nagy létszámú bentlakásos intézeteket, a rendszer megrekedt a hetvenes évek szemléleténél. A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma által most nyilvánosságra hozott stratégia azonban pontot tehet az ügy végére: hamarosan semmi nem menti meg a túlzsúfolt hodályokat attól, hogy eltűnjenek Magyarország térképéről.

Zsolt Melinda: Nem dugják el többé a fogyatékosokat

Fokozatosan megszűnhetnek a fogyatékosokat ellátó több száz fős, sokszor kastélyokba bújtatott tömegintézmények. A fogyatékosok ezentúl várhatóan nem a világ szeme elől elzárva élnek majd, 2013 végétől támogatást kapnak a beilleszkedéshez a társadalomba. Az ellátórendszer átalakítását 13 éve foglalták először törvénybe, több kormányzat is szőnyeg alá söpörte az üget, végül a Nemzetierőforrás-minisztérium (Nefmi) nekiállt a stratégia elkészítésének. Összecsaptak a tárcák, bevetette magát az önkormányzati lobbi, hogy az előző rendszerből visszamaradt, a tudománynak és a gyakorlatnak ellentmondó, nagy intézményekre épülő rendszer egyes elemeit át tudják emelni. Nincs sok idő a vitára, 18 milliárdos EU-s forrástól eshetünk el, ha nem tartjuk a határidőket és törvényes kötelezettségeinket.

Wirth Zsuzsa - "Olyan voltam, mint a kibelezett kenyér" - gondnokság alatt élő emberek Magyarországon

Nem vállalhat munkát, nem szavazhat, önállóan nem adhat nevet a gyerekének, viszont a megkérdezése nélkül elválaszthatják házastársától. Több mint 55 ezer ember jogait korlátozzák így Magyarországon, ők a gondnokság alatt élők - köztük lecsúszott alkoholisták, fogyatékosok, pszichiátriára került bírók, főorvosok vagy gépészmérnökök, magatehetetlen idős emberek. A gondnokok célja, hogy óvják azokat, akik állapotuk miatt nem képesek jó döntéseket hozni, a gyakorlatban azonban a rendszer sokszor örökre meghosszabbított gyerekkort jelent. A kormány változtat a szabályozáson, de a hamarosan társadalmi vitára kerülő elképzelés felemás, a szavazati jog megvonását pedig az új alkotmány is lehetővé tenné - így továbbra sem biztos, hogy lesz olyan politikus, akinek a gondnokság alatt állók létezése egyáltalán az eszébe jut.

Janecskó Kata: Nekik semmit nem jelent az iskolakezdés

Több száz olyan gyerek él Magyarországon, akik nem indulnak szeptember 1-jén iskolába. Nem rajtuk múlik, hogy otthon maradnak. A súlyosan, halmozottan fogyatékos gyerekek tankötelesek, tavaly óta joguk is van iskolába járni, csak éppen az iskoláknak nem kötelező felvenni őket. Esélyeik jórészt a szerencsén múlnak, azon, hogy hova születtek és akad-e a közelben őket is befogadó iskola.

Zsámboki András: Félutas megoldások

Magyarországon százötvennél is több olyan bentlakásos intézet működik, amelyben értelmi fogyatékosok élnek-dolgoznak. Van köztük sokszáz lakós óriásintézmény, jó pár száz-kétszáz fős közepes, és néhány kicsi, ötvennél is kevesebb lakós. Sok közülük minden lakott településektől távol fekszik, néhányuk a város szélén, egy-kettő pedig a város szívében. A fejlődés irányát sokak szerint az jelentené, ha a települések belsejéhez minél közelebb eső, kislétszámú intézményekben, egy-két fős lakásokban helyeznék el az értelmi fogyatékosokat: itt tudnának a normálishoz leginkább hasonló feltételek között, önállóan élni. A Mohács szélén álló Pándy Kálmán Otthon és a Fejér megyei Tekerespusztai Munkarehabilitációs Intézet példája azt mutatja: a pedagógiai eredményesség szempontjából a létszám nem számít, az intézet elhelyezkedése ugyanakkor kulcsfontosságú az intézeti lakók önállóságra nevelésében. Mohácson arra törekszenek, hogy minél szorosabban integrálódjon az intézeti lakók élete a városéba, míg Tekerespusztán az önállósodás útja az, hogy fokozatosan kiszoktatják a lakókat az intézetből.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A Kúria szerint is ki kell adni a Századvég tanulmányait

A Kúria helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét, így a TASZ elérte, hogy nyilvánossá váljanak a Századvég tanulmányok. Hiába módosítottak törvényt az Ítélőtábla döntése után, legalább három önálló per és három év után a Miniszterelnökségnek ki kell adnia a csaknem 4 milliárdért megrendelt tanulmányokat.

Tovább a lejtőn – elfogadta a kormány a Nemzeti Korrupcióellenes Programot

A tervezethez képest tovább gyengült a kormány korrupcióellenes programja, kikerült belőle a pártfinanszírozás és a közérdekű bejelentőket védő törvény reformja, és nem foglalkoznak a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozataival sem. Cserébe szigorúbb szabályokra számíthat a civil és az üzleti szektor.

Válaszolt az ombudsman

Székely László, az alapvető jogok új országgyűlési biztosa válaszolt a levelünkre, melyben korábbi beadványainkban szereplő alapjogi visszásságokra emlékeztettük. Válaszát köszönjük, és bízunk benne, hogy továbbra is alaposan megfontolja a TASZ beadványait. A válaszlevél itt olvasható.