Tájékoztató gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak és szemtanúinak

Ez a tájékoztató gyűlölet-bűncselekmények áldozatai és szemtanúi számára tartalmaz hasznos információkat. Honnan tudhatod, hogy gyűlölet-bűncselekményről van szó és hogyan tudsz feljelentést tenni? Hogyan zajlik a nyomozás és mik a jogaid az eljárásban? Milyen támogatást kapsz az államtól, ha áldozattá váltál? Ehhez hasonló kérdésekre találsz választ az alábbiakban.

Miért veszélyesek a gyűlölet-bűncselekmények?

A gyűlölet-bűncselekmény lényege, hogy valamilyen előítélet miatt követik el, és agresszív, erőszakos jellegű vagy erőszakra uszító cselekedet. Az elkövető többnyire nem ismeri személyesen az áldozatot, és valójában mindegy is neki az áldozat konkrét személye. A lényeg, hogy azzal a csoporttal szemben van valamilyen előítélete, amelyhez az áldozat tartozik. Sőt, nem is kell, hogy az áldozat valóban ehhez a csoporhoz tartozzon: elég, ha az elkövető azt hiszi róla. A lényeg, hogy egy kisebbségi csoporthoz, például vallási, etnikai, nyelvi vagy szexuális kisebbséghez tartozása miatt alacsonyabb rendűnek tartja, akár tényleg ehhez a csoporthoz tartozik, akár csak feltételezi róla.

A gyűlölet-bűncselekmények tehát a rasszizmus, antiszemitizmus, homofóbia és idegengyűlölet megnyilvánulásának erőszakos formái, melyek azért különösen veszélyesek, mert az elkövető felsőbbrendűségi érzéséből fakadnak Ez a fokú intolerancia és agresszió megosztja a társadalmat és feszültséget szít a különböző csoportok között, épp ezért a törvény szigorúan bünteti.

Mi minősül gyűlölet-bűncselekménynek?

A Büntető Törvénykönyv két olyan bűncselekményt szabályoz, amelyeket gyűlölet-bűncselekménynek nevezünk: ez a közösség tagja elleni erőszak és a közösség elleni uszítás.

A közösség tagja elleni erőszak több mindent is jelenthet. Az enyhébb eset, ha valaki “kihívóan közösségellenesen” viselkedik és ezzel megrémíti egy adott kisebbség tagjait. Ilyen lehet például, ha az elkövető előítéletes, sértő mondatokat kiabál és üvegeket dobál az érintett felé, de ezek nem találják el, testi sérülése nem lesz, vagy az is, ha egy zsidó vallású lakos házára horogkeresztet festenek fel. A súlyosabb eset, amikor az elkövető az előítélete miatt fizikailag bántalmazza az áldozatot vagy kényszeríti valamire.

A közösség tagja elleni uszítás akkor valósul meg, ha valaki nagy nyilvánosság előtt valamilyen kisebbség elleni gyűlöletre vagy erőszakra uszít, hív fel. Mivel a szólásszabadság joga is megilleti az embereket, sokszor nehéz lehet eldönteni, hogy egy kijelentés már megvalósít-e uszítást, vagy csak valakinek a véleményéről van szó. Ezért a gyakorlatban a bíróság azt vizsgálja, hogy fennállt-e közvetlen és valós veszélye annak, hogy valóban bántani fogják az adott a csoportot az uszítás hatására. Sok más típusú bűncselekmény is lehet gyűlölet-bűncselekmény, a lényeg, hogy a motiváció előítéletes legyen, például ilyen egy rasszista okokból elkövetett emberölés vagy egy homofób zaklatás.

Kik lehetnek az áldozatok?

Olyan kisebbségi csoportok tagjai, akik nemzeti, etnikai, faji, vallási hovatartozásuk, fogyatékosságuk, nemi identitásuk vagy szexuális irányultságuk miatt eltérnek a többségi társadalomtól.

A gyűlölet-bűncselekmény akkor is megvalósul, ha a sértett valójában nem tartozik egyik csoporthoz sem ezek közül, csak az elkövető valamiért ezt feltételezi róla.

Mit tegyek, ha gyűlölet-bűncselekmény áldozata lettem?

Amint teheted, hívd ki a rendőrséget (a 107 vagy a 112 telefonszámon) és tegyél feljelentést. Fontos, hogy hangsúlyozd: szerinted gyűlölet-bűncselekmény történt, tehát kifejezetten amiatt váltál áldozattá, mert valamilyen kisebbségi csoporthoz tartozol vagy az elkövető ezt gondolhatta rólad.

Míg a rendőrség nem ér ki, semmit ne változtass meg a helyszínen. Próbálj megjegyezni minden fontos körülményt: mi történt, kik követték el a bűncselekményt, látta-e/hallotta-e valaki rajtad kívül, ami történt, van-e a közelben térfigyelő kamera.

Ha rendőr az elkövető, akkor közvetlenül az ügyészséghez fordulj! Az ügyészségnél is tehetsz feljelentést írásban vagy szóban is személyesen.

Ha nem tudtál rendőrt hívni a helyszínre, a legjobb, ha írásban teszel feljelentést. Írd le részletesen, hogy mi történt, és hangsúlyozd, hogy szerinted gyűlölet-bűncselekmény történt és emelj ki minden erre utaló körülményt. A feljelentést két példányban vidd be a rendőrségre (lehetőleg ahhoz, amelyiknek az illetékességi területén a gyűlölet-bűncselekmény történt) és az egyikre kérj pecsétet, hogy átvették, ezt tarts meg saját példánynak. Ha nem viszed be személyesen, hanem postán adod fel a feljelentést, akkor mindenképpen ajánlottan, tértivevénnyel add fel.

Szóban is tehetsz feljelentést a rendőrségen, ebben az esetben jegyzőkönyvbe fogják foglalni, amit mondasz. Mielőtt ezt aláírod, mindenképp olvasd végig, és szólj, ha bármi kimaradt belőle, amit elmondtál. Szóban is hangsúlyozz minden olyan körülményt, amely gyűlölet-bűncselekményre utal. Ha egyedül nem érzed biztonságban magad, nyugodtan vigyél magaddal valakit a rendőrségre.

A feljelentésnek nincsenek szigorú tartalmi követelményei, de célszerű, ha ezeket tartalmazza:

  • az adataidat,

  • a cselekmény időpontját, helyszínét és részletes leírását annak, hogy mi történt,

  • minden olyan körülményt, ami gyűlölet-bűncselekményre utal,

  • az elkövető leírását, ha volt bármi jellegzetessége, akkor ezeket a jegyeket,

  • ha van tárgyi bizonyíték, akkor ezek felsorolását,

  • ha van tanú, akkor az ő nevüket és elérhetőségüket.

  • adataid zártan kezelésére vonatkozó igényt.

Hogy tudom bizonyítani, hogy gyűlölet-bűncselekmény történt?

Azt, hogy valaki milyen indítékból követ el egy bűncselekményt, nem mindig egyszerű megítélni. Vannak viszont bizonyos körülmények, amelyek gyűlölet–bűncselekmény elkövetésére utalhatnak. Ilyen például:

  • elkövető rasszista / antiszemita / homofób megnyilvánulásai a bűncselekmény előtt vagy közben,

  • az elkövető és a sértett különböző vallási, etnikai, stb. csoporthoz tartoznak,

  • az elkövető tagja valamilyen szélsőséges csoportnak,

  • a sértetti csoport számára valamiért fontos helyszínen (pl. templomnál, műemlék közelében) vagy időpontban (pl. vallási vagy nemzeti ünnepen) követik el a bűncselekményt.

Ha ezek közül bármelyik fennáll, akkor nagyon fontos, hogy ezt a kezdetektől hangsúlyozd a rendőröknek vagy az ügyészségnek, akár sértett, akár tanú vagy.

Mit tegyek, ha az elkövető valamilyen sérülést okozott nekem?

Ebben az esetben orvoshoz kell menni és látleletet kérni, mert ezzel lesz a legkönnyebb utólag bizonyítani, hogy bántalmaztak. Kérd meg a rendőrt, hogy küldjön el orvoshoz, mert ebben az esetben a látlelet ingyenes. Egyébként fizetned kell majd érte.

Mit tegyek, ha a rendőrség nem járt el megfelelően?

Ha szerinted a rendőrség nem járt el megfelelően, mert például nem vették komolyan a bejelentésed, nem jöttek ki a helyszínre, nem vették fel pontosan a feljelentésed vagy nem rögzítették a nyomokat, akkor panaszt tudsz tenni. Erre 30 napod van, és a panaszt annak a rendőri szervnek a vezetőjének kell címezned, amelyik eljárt az ügyedben. Ha valamilyen alapvető jogodat sértette meg a rendőrség (pl. méltóságot sértő módon viselkedtek vagy téged tartottak bent a rendőrségi fogdán), akkor az Alapvető Jogok Biztosához fordulhatsz panasszal egy éven belül.

Hasznos lehet, ha felveszed a kapcsolatot egy civil szervezettel is (például velünk, a Magyar Helsinki Bizottsággal, a Háttér Társasággal vagy az Amnesty Internationallel).

Mi történik a feljelentés után?

A feljelentés alapján megkezdődik a nyomozás, kivéve, ha a rendőrség elutasítja a feljelentésed. Ebben az esetben, ha te vagy a sértett és feljelentést tettél, akkor panasszal élhetsz 8 napon belül az elutasítás ellen. A panaszt az ügyészség fogja elbírálni, ők döntik el, hogy elrendelik-e a nyomozást vagy pedig elutasítják a panaszodat.

Ha elrendelik a nyomozást akkor téged mint sértettet ki fognak hallgatni. A kihallgatásról készült jegyzőkönyvet olvasd el, mielőtt aláírod és kérj róla egy másolatot. Ha nincs benne a jegyzőkönyvben minden olyan körülményt, ami szerinted az elkövető előítéletességére utal, akkor ezt jelezd, és kérd, hogy írják bele.

Ha a nyomozást megszüntetik, ez ellen is tehetsz panaszt 8 napon belül, amit szintén az ügyészség fog elbírálni.

A nyomozás legfeljebb két évig tarthat, de általában 6-12 hónapon belül szokott befejeződni. Ha a nyomozást nem szüntetik meg, akkor a nyomozás végén a rendőrség értesíti a sértettet. Ha sértett vagy az eljárásban, akkor a téged érintő iratokat ismerheted meg, ezeket átolvashatod és másolatot kérhetsz belőlük a rendőrségen. Sajnos ez az értesítés gyakran elmarad, ezért érdemes bizonyos időközönként odatelefonálni a rendőrségre és érdeklődni, hogy mikor tekinthetsz be az iratokba.

A nyomozás után az ügyészség dönti el, hogy vádat emel-e. Ha nem, akkor ez ellen a döntés ellen megint csak panasszal élhetsz 8 napon belül. Ha az ügyészség vádat emel, akkor kerül a bíróság elé az ügy, ahol eldöntik, hogy bűnös-e a vádlott és ha igen, akkor pontosan milyen bűncselekmény elkövetésében. A bírósági eljárásban téged újból meg fognak hallgatni sértettként. Ha idéznek, akkor kötelező megjelenned a tárgyaláson. Fontos, hogy a bíróság előtt is hangsúlyozd: szerinted gyűlölet-bűncselekmény történt, és mondd el részletesen, hogy ezt mire alapozod!

Ha szeretnéd, ügyvédet is felkérhetsz, de ez nem kötelező. Ha megbízol egy ügyvédet, akkor ő sértetti képviseletet fog ellátni az ügyben.

Ha nem tudod kifizetni az ügyvéd megbízási díját, akkor kérhetsz ingyenes, ún. pártfogó ügyvédet a kormányhivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatánál - bővebb információkért őket érdemes felkeresni.

Ha gyűlölet-bűncselekményt követtek el ellened, akkor a büntetőeljárásban különleges bánásmódban részesülhetsz. Ez azt jelenti, hogy különösen figyel rá a bíróság, hogy ne kelljen találkoznod senki mással, aki az eljárásban részt vesz, és lehetőség van arra, hogy például a személyazonosságod leplezzék, vagy ne kelljen egy helyiségben tartózkodnod az elkövetővel. Ha ezzel kapcsolatban segítséget szeretnél kérni, akkor fordulj az eljáró bíróságon dolgozó tanúgondozóhoz!

Kihez fordulhatok még segítségért?

Minden megyei Kormányhivatal működtet Áldozatsegítő Szolgálatot, ami kifejezetten azért jött létre, hogy bűncselekmények áldozatainak és hozzátartozóiknak nyújtson segítséget, támogatást. Akkor is kérhetsz tőlük segítséget, ha nem ellened követték el a gyűlölet-bűncselekményt, de annak szemtanúja voltál, és emiatt szorulsz valamilyen segítségre. Az Áldozatsegítő Szolgálatoknál be lehet nyújtani kérelmet azonnali pénzügyi segély és kárenyhítés iránt! Azonnali pénzügyi segélyt nyolc napon belül igényelhetsz, kárenyhítést pedig egy éven belül (mindkét határidőt a bűncselekmény elkövetésétől kell számolni). A pénzügyi segély arra szolgál, hogy a legalapvetőbb szükségleteidet fedezni tudd, ha erre a bűncselekmény miatt egyébként nem lennél képes valamiért. Kárenyhítésre az jogosult, akinek a bűncselekmény valamilyen súlyos fizikai károsodást okozott vagy pedig akinek a hozzátartozója meghalt a bűncselekmény miatt és az eltemettetéséről gondoskodnia kellett. Azt, hogy ki kap kárenyhítést az államtól, alapvetően az anyagi helyzet határozza meg.

Az Áldozatsegítő Szolgálatnál ezen kívül kérhetsz egy igazolást az áldozati státuszodról. Ez egy hatósági bizonyítvány, ami mindenki előtt igazolja, hogy te bűncselekmény áldozata lettél. Ennek azért van jelentősége, mert bizonyos ellátások igénybevételének ez feltétele.

Ezen kívül kérhetsz a Szolgálattól sokféle segítséget: jogi tanácsot, gyakorlati segítséget pl. nyomtatványok kitöltéséhez, érzelmi támogatást, konzultációt pszichológussal és tanúgondozást, aminek keretében felkészítenek rá, hogy a tárgyaláson részt tudj venni félelem nélkül. Ezeket az Áldozatsegítő Központtól is kérheted, de itt kérelmet nem tudsz leadni segély, kárenyhítés vagy igazolás iránt, ezeket a kérelmeket csak a Szolgálatok bírálhatják el. A Központok elérhetőségét itt találod: https://vansegitseg.im.gov.hu/

Hasznos lehet az is, ha felveszed a kapcsolatot egy civil szervezettel (például velünk, a Magyar Helsinki Bizottsággal, a Háttér Társasággal vagy az Amnesty Internationallel).

Mit tehetek, ha gyűlölet-bűncselekmény tanúja voltam, de nem én vagyok az áldozat?

Ha tanúja voltál egy gyűlölet-bűncselekménynek, akkor te is tehetsz feljelentést, nem csak a sértett! Fentebb leírtuk részletesen, hogy mit célszerű tartalmaznia egy feljelentésnek, ezekre érdemes figyelni akkor is, ha tanúként teszel feljelentést.

Fontos, hogy nemcsak az áldozatnak, hanem azoknak is nyújt az állam ingyenes segítséget, akik szemtanúi voltak egy gyűlölet-bűncselekménynek. Az Áldozatsegítő Szolgálatok és Központok kifejezetten vállalnak tanúgondozást, azaz felkészítenek arra, hogy tisztában legyél a jogaiddal és lehetőségeiddel az eljárás során. A bíróságon is működik egy ún. tanúgondozó, akinek biztosítania kell, hogy megóvjanak az eljárás során és például a vádlottól elkülönített helyen várakozhass és itt is hallgassanak meg. Az eljáró bíróság tanúgondozóját megkeresheted, és kérheted a segítségét!

Különleges bánásmódban nemcsak a sértettet lehet részesíteni az eljárás során, hanem a tanúkat is. Különleges bánásmód esetén akár arra is van lehetőség, hogy ne kelljen részt venned a szembesítésen vagy ne is kelljen bemenned a bíróság épületébe, csak online hallgassanak meg.

Ha olyan súlyú az elkövetett gyűlölet-bűncselekmény, hogy annak látványa traumát okozott, akkor kérheted az Áldozsegítő Szolgálatok és Központok pszichológusának segítségét is ennek a feldolgozásában.

Megosztás