Környezeti közérdekű adatkérés
Mind az aarhusi nemzetközi egyezmény, mind a magyar környezetvédelmi törvény rögzíti a környezeti információ megismeréséhez való jogot.
A környezetvédelmi cselekvés alapja az információ, ezért ha fel akarsz lépni egy zöld ügyben, először mindig tájékozódj! A környezeti közérdekű adatok nyilvánosságát a törvény garantálja. Országos környezeti információs rendszert is működtetnie kell az államnak (http://web.okir.hu/hu/), emellett pedig biztosítani kell mindenki számára a környezeti adatigénylés lehetőségét.
Mi az a környezeti információ?
Olyan adat, ami bármilyen környezeti tényezőről (pl. víz, levegő, föld, élővilág stb.) szól. Bármi lehet, ami vonatkozik a természetre és mindarra az emberi tevékenységre, ami a természetre hat, bármilyen összefüggésben van vele.
A 311/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. §-a szerint minden olyan adat környezeti információ, ami – formától függetlenül – a környezetre, környezeti elemek állapotára, azok kölcsönhatására, a környezetterhelésre, környezettel összefüggő intézkedésekre (pl. politikai programok, megállapodások), elemzésekre, a környezeti állapot emberi egészségre való hatására stb. vonatkozik. Tágan kell tehát értelmezni az érintett adatok körét.
Miért fontos a környezeti információ?
Általánosságban:
Ahhoz, hogy védeni tudjuk a természetet, ismernünk is kell azt, pl. fontos tudni, milyen természetvédelmi területek vesznek körül, milyen védett növényfajok élnek mellettünk. Minél tájékozottabbak és tudatosabbak vagyunk a környezetünkkel kapcsolatban, annál éberebben tudjuk őrizni az állapotát!
Ugyanennyire fontos tudnunk azonban arról is, hogy a környezeti döntések hogyan készülnek, hogyan befolyásolják a környezetünket. Ha nyomon követjük az önkormányzati döntéshozatalt, illetve a különböző építések engedélyezését, már a felmerülő problémák elején fel tudunk lépni velük szemben. (Helyi aktivizmus 1×1)
Környezetveszélyeztetés gyanújakor:
Ha bármilyen környezeti veszélyről értesülsz, próbálj minél több információt szerezni róla, általános és konkrét kérdésekkel (a probléma bejelentésével is akár) fordulhatsz a környezetért felelős szervekhez: az önkormányzathoz, a természetvédelmi és környezetvédelmi feladatot ellátó kormányhivatalhoz, és a környezetvédelmi hatóságokhoz (pl. vízügyi probléma esetén ezek a helyi katasztrófavédelmi igazgatóságokhoz) is!
Érdemes a sajtót is megkeresni, akik segíthetnek a probléma hátterének felgöngyölítésében, és nyomást gyakorolhatnak a döntéshozókra.
Környezetre káros beruházás esetén:
Közérdekű-adatigényléssel több információt megtudhatsz a beruházással érintett környezet terheléséről, egy beruházás engedélyezési eljárásában pedig ügyfélként is részt vehetsz (például ha az érintett területen laksz), így még több információt szerezhetsz a tervekről, és fel is tudsz szólalni ellene.
Mit jelent a környezeti információhoz való jog?
Jogod van tudni a környezet állapotáról: az állami / önkormányzati közfeladatot ellátó szervek kötelesek téged informálni a környezetről és a környezeti problémákról, a környezet és az egészség lényeges összefüggéseiről, a környezetkárosító tevékenységekről és azok fontosságáról a környezet védelmével kapcsolatos állampolgári jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából (Környezetvédelmi törvény 12. § (1) bekezdés). Az információszabadság alapjog: a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése szerint mindenkinek joga van.
Azt is jelenti az információhoz való jog, hogy a környezettel kapcsolatos kérdéseidre köteles válaszolni mindenki, akinél van környezeti adat. Ez már nemcsak állami/önkormányzati felelősség: a környezetre vonatkozó adatok megosztása mindenki kötelessége aki rendelkezik velük, így kérdezz bárkit (akár például a beruházó cégeket) – válaszolniuk kell rá.
Hogyan szerezhetek információt a környezetemről?
A közhatalmat gyakorló szerveknek maguktól meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket, hogy a rendelkezésükre álló közérdekű adatokat tartalmazó iratokat nyilvánosságra hozzák az átlátható működés érdekében, és hogy ösztönözzék a nyilvánosság tájékozott részvételét a közügyek vitelében a 2009. évi CXXXI. törvénnyel kihirdetett tromsø-i egyezmény 10. cikke szerint.
A környezeti adatok megismerése érdekében te is tehetsz lépéseket:
-
Tájékozódj az önkormányzat honlapjáról! Olvass ott bele a képviselőtestületi ülések jegyzőkönyveibe, tudd meg, milyen zöld ügyekről beszélnek a választott helyi döntéshozók! (Tipp: keress meg egy képviselőt a neked fontos ügyben, kérd annak napirendre vételét a képviselőtestületi-ülésre! Erről további infót itt találsz: Helyi aktivizmus 1×1)
- Menj el közmeghallgatásra, kérdezd ott helyben az önkormányzati képviselőket a környezettel kapcsolatban!
-
Nézd meg, hogy mikor tart közmeghallgatást az önkormányzatod! Évente egyszer kötelező! A közmeghallgatáson feltett kérdésekre köteles válaszolni az önkormányzat.
-
-
Ismerd meg a helyi és országos környezetvédelmi civil szervezeteket és kérdezz tőlük bátran!
- Tájékozódj a környezeti hatóságok munkájáról! Milyen környezetvédelmi engedélyeket adott meg a kormányhivatal, milyen hatósági eljárások indultak?
Tipp: a nagy és potenciálisan környezetromboló beruházásoknak engedélyt kell szerezniük a területi kormányhivataltól. Így érdemes a kormányhivatalok honlapján figyelni, hogy milyen döntéseket hoznak. A kormányhivatalok hirdetményeit itt tudod elolvasni
–> https://kormanyhivatalok.hu/dokumentumtar
–> A bal oldali oszlopban a “Forrás”-nál válaszd ki a hozzád tartozó kormányhivatalt
–> A “Dokumentum típusánál” válaszd ki a keresett kategóriákat. Több környezeti témájú címke is van, pl.:
- Hirdetmény: környezetvédelmi
- Hirdetmény: természetvédelmi
- Hirdetmény: környezetvédelmi, természetvédelmi, hulladékgazdálkodási
- Hirdetmény: környezeti hatásvizsgálat
- Hirdetmény: zaj-, rezgés-, levegővédelem
- Hirdetmény: hulladékgazdálkodási
- Vizsgálatok, ellenőrzések
- Határozatok, végzések
Többet is választhatsz.
–> A “Szűrés” gombra kattintva listázni fogja a kategóriákba tartozó dokumentumokat.
-
Ha valamiről nem találsz információt, igényelj környezeti adatot közérdekű-adatigényléssel!
Hogyan kérhetsz környezeti adatot?
Szóban és írásban is akár. Mi az írásos megkeresést javasoljuk, arra ugyanis írásban kell válaszolni, és ha a válasszal nem vagy elégedett, bírósághoz vagy az adatvédelmi hatósághoz fordulhatsz a válasz szövegével (vagy annak elmaradásával).
Környezeti közérdekűadat-igénylő mintánkat itt találod.
15 napon belül választ kell kapnod az adatigénylésre (egyszer 15 nappal hosszabbíthatja a válaszadást az adatkezelő).
Fontos, hogy nem kell megindokolnod, hogy miért kéred az adatot! Ezt rögzíti a tromsø-i egyezmény 4. cikkének 1. pontja is. A közérdekű adatokhoz mindenkinek joga van.
A környezeti adatigénylés miben más a közérdekű-adatigényléstől?
Sokkal szélesebb körű! Nemcsak állami / önkormányzati / közfeladatot ellátó szervek kötelesek válaszolni, hanem bárki – ha rendelkezik olyan információval, ami a környezetre vonatkozik (pl. egy cég, ami bányát akar építtetni a településen, vagy egy gyár vezetője).
Ahhoz, hogy ez annak is egyértelmű legyen, akihez fordulsz, érdemes az Infotörvény mellett a Környezetvédelmi törvényre is hivatkozni a kérdezésnél! (Használd a környezeti adatkérő levélmintánkat!)
Mit tegyek, ha nem tudom, hogy kit kérdezzek?
Valakinek mindenképp tedd fel a kérdést – például az önkormányzatnak vagy a kormányhivatalnak.
Minden olyan szervnek foglalkoznia kell az adatigényléssel, ami kezeli az adatot tartalmazó iratot. Ha az adatot egyáltalán nem kezeli az, akinek küldted az adatigénylést, akkor az Európa Tanács közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről szóló Egyezményének kihirdetéséről szóló 2009. évi CXXXI. törvényre tudsz hivatkozni: a (tromsø-i) egyezmény 5. cikkének 2. pontja szerint a megkeresett szervnek “az adatigénylést meg kell küldenie a hatáskörrel rendelkező közhatalmi szervhez, vagy az igénylőt tájékoztatnia kell arról, hogy mely hatáskörrel rendelkező közhatalmi szervhez fordulhat.”
Megtagadhatják a választ, mint a közadatigénylésnél?
Az Aarhusi Egyezmény szerint csak akkor, ha az adatkiadás hátrányosan érintené a hatósági eljárások előírt titkosságát – miközben a hatósági eljárásokban megjelenő környezeti adatok kapcsán éppen hogy garantálni kell a nyilvánosságát! –, a nemzetközi kapcsolatokat, a honvédelmet vagy a közbiztonságot; az igazságszolgáltatás menetét és abban való személyek részvételét, hatósági büntetőjogi vagy fegyelmi természetű vizsgálat lefolytatását, a kereskedelmi és ipari információ bizalmas jellegét (ahol ez a bizalmas jelleg méltányolható gazdasági érdekekre figyelemmel a jog által védett); a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat; mások személyes adatait, egy harmadik fél érdekeit (ha nem lett volna köteles kiadni az adatokat), a környezet azon részét, amelyre az információ vonatkozik.
A tromsø-i egyezmény 5. cikkének 6. pontja szerint közölni kell az elutasítás indokát, az adatigénylőnek pedig joga van kérni is az elutasítás indokolásának elküldését.
Mi az, ahogyan biztosan nem lehet megtagadni adatigénylést?
A környezetvédelmi törvény szerint nem lehet a környezetvédelem szempontjából releváns kibocsátási adatot arra alapozva megtagadni, hogy az személyes adat, üzleti titok, adótitok, fokozottan védett növény vagy állat élőhelyére, kimerülőben lévő természeti erőforrások lelőhelyére, fokozottan védett földtani természeti érték előfordulási helyére vonatkozó adat lenne. Ha erre hivatkozva utasítanak el, az a környezetvédelmi törvény 12. § (5) bekezdésébe ütközik.
Mit tegyek, ha elutasítanak, vagy csak részben válaszolnak, vagy akár nem is válaszolnak egyáltalán?
Két út van: egyrészt keresetet nyújthatsz be az elutasítástól / az elégtelen választól / a válaszra álló határidő lejártától 30 napon belül, amiben az adatok kiadását kéred a bíróságtól; másrészt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulhatsz 1 éven belül a válasz jogszerűtlenségének vizsgálatát kérve (mintánk itt).
Van egy extra lehetőséged: kérheted a hatóságot / céget felügyelő szervet, hogy intézkedjen! Ezt a jogot a környezetvédelmi törvény külön garantálja.
Honnan tudom, hogy ki felügyeli azt a szervet, akitől kérdeztem
Minden szerv honlapján külön fel kell tüntetni a felügyeleti szervet. Az önkormányzatok felügyeletét a kormányhivatalok látják el. A többi hatóság, szerv, közfeladatot ellátó intézmény (pl. kórház, egyetem) esetén általában a honlapjukon külön pont a “közérdekű adatok”, azon belül pedig szerepelnie kell a felügyeleti szervnek.
Tipp: Cégek esetében ez általában a nyilvántartó bíróság: minden céget nyilvántart egy bíróság, ami bejegyezte. Ha nem derül ki a honlapjukon, érdemes a cégnyilvántartásban megnézni: https://www.e-cegjegyzek.hu/?cegkereses
További eszközök zöld aktivistáknak
Nézd meg tájékoztató oldalunkat, ahol számos eszközt, jó példát, és mintabeadványt találsz a zöld érdekérvényesítéshez!
