Sajátos nevelési igényű gyerekek szakértői bizottsági vizsgálata és intézményválasztás SNI-státusszal
Ez a tájékoztató azoknak a szülőknek szól, akiknek az óvodás vagy általános iskolás korú gyerekénél felmerült, vagy már be is igazolódott a sajátos nevelési igény (SNI) gyanúja. Összegyűjtöttük, hogy mikor lehet hasznos az SNI-státusz megállapítása, milyen lépései vannak a folyamatnak, és mit tehetsz azért, hogy ezt a folyamatot szülőként a gyerek érdekében a leghatékonyabban kísérd. Külön kitérünk az iskola és óvodaválasztás kérdéseire, és segítünk abban is, hogy felismerd, ha valami nem a jogszabályoknak megfelelően történik.
Ez a tájékoztató csak a sajátos nevelési igényű óvodás és általános iskolás gyerekek helyzetével foglalkozik. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) és a középiskolás gyerekek helyzetéről külön tájékoztatót fogunk készíteni.
Az SNI témájú tájékoztatóinkon az AutiSpektrum Egyesülettel és a Mozaik Egyesülettel együtt dolgozunk.
Mit jelent az SNI-státusz?
Atipikus fejlődésnek nevezzük, ha egy gyerek nem tipikusan, azaz nem a korának megfelelően fejlődik. Az atipikus fejlődés nem jelent önmagában hátrányt vagy előnyt, csak arra utal, hogy a gyerek valamilyen téren máshogy fejlődik, mint a kortársai, ezért különleges bánásmódra van szüksége.
A törvény három csoportba sorolja azokat a gyerekeket, akik különleges bánásmódot igényelnek:
- a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek,
- a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) gyerekek,
- kiemelten tehetséges gyerekek.
Ebből a három esetből az első kettőt érdemes elválasztani egymástól.
Beilleszkedési, Tanulási, Magatartási Nehézséggel küzdő gyerek az, akiről a szakértői bizottság megállapítja, hogy:
- az életkorához képest nagy mértékben alulteljesít, vagy
- társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, vagy
- közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy eltéréseket mutat.
Ezek az eltérések azonban nem annyira súlyosak, hogy sajátos nevelési igényű (SNI) státuszt kapjon.
Sajátos Nevelési Igényű gyerek az, aki egy vagy több kategóriába is beletartozik az alábbiak közül:
- mozgásszervi fogyatékosság (mozgáskorlátozottság)
- érzékszervi fogyatékosság (ide tartoznak a látássérült (vakok, aliglátók, gyengénlátók) és a hallássérült gyerekek (nagyothallók, siketek és a cochleáris implantátumot viselők)
- értelmi fogyatékosság
- beszédfogyatékosság
- halmozott fogyatékosság (több fogyatékosság együttes előfordulása)
- autizmus spektrumzavar
- egyéb pszichés fejlődési zavar
- súlyos tanulási zavar: ide tartozik az olvasási zavar (diszlexia), a helyesírási zavar (diszortográfia), az íráskivitelezés, íráskép zavara (diszgráfia) és a számolási zavar (diszkalkulia)
- ADHD (figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar)
- magatartásszabályozási zavar (ide tartozik az impulzuskontroll-zavar, a diszruptív viselkedészavar és a disszociális viselkedészavar)
Az SNI-státusz nem betegségkategória vagy diagnózis, hanem törvényben meghatározott fogalom, amire azért van szükség, hogy gyereked megkaphassa a számára szükséges nevelést-oktatást és fejlesztéseket az államtól.
A különleges bánásmódot igénylő gyerekek számára az SNI-státusz megszerzése alanyi jogon biztosítja a képességeik, adottságaik, érdeklődési területük szerinti megfelelő nevelési, tanulási környezetet.
Magyarországon ugyanis minden gyereknek joga van ahhoz, hogy
- különleges ellátást kapjon, ha arra szüksége van,
- különleges gondozásban, fejlesztésben, terápiában, rehabilitációs célú ellátásban részesüljön,
- mentesüljön a számára megterhelő elvárásoktól, és felmentést kapjon egyes helyzetekben.
Ahhoz, hogy a különleges bánásmódra szoruló gyerekek megkaphassák a számukra szükséges segítséget, a szakértői bizottságnak meg kell állapítania, hogy sajátos nevelési igényűek. Ez azonban csak akkor indokolt, ha a gyereknek valóban különleges bánásmódra, kiemelt figyelemre van szüksége ahhoz, hogy megfelelően fejlődjön és teljesítsen az óvodában, iskolában. Ha erre különleges bánásmód nélkül is képes, akkor nincs szüksége az SNI-státuszra. Ha tehát a gyerekednek orvosi diagnózisa van például az autizmus spektrumzavarról, de nincs szüksége az iskolában külön fejlesztésekre, könnyítésekre, engedményekre, mert anélkül is megfelelően teljesít, akkor nem biztos, hogy szükséges számára az SNI-státusz megszerzése.
Mit tegyek, ha felmerül, hogy a gyerekem atipikusan fejlődik?
A sajátos nevelési igény megállapítását a pedagógiai szakszolgálatok végzik, azaz ők dönthetnek arról, hogy gyereked SNI-státuszba kerüljön. Azonban ahhoz, hogy ezt megtehessék, sok esetben szükség van előzetes diagnózisra. Jobb, ha a bizottsági vizsgálatot megelőzően már tisztában vagy a diagnózissal. Tehát ha úgy érzed, hogy gyereked nem az életkorának megfelelő módon fejlődik, esetleg az óvodából vagy iskolából kapsz jelzést, érdemes szakemberhez fordulnod. Ha a bizottsági vizsgálat előtt nem tudtok szakorvoshoz fordulni, a szakértői vizsgálat során elvégzik a szükséges vizsgálatokat.
A gyereked pedagógusai, a pedagógiai szakszolgálat nevelési tanácsadásának munkatársa vagy a gyerekorvos segíthetnek abban, hogy milyen állami vagy magánintézményben tudod elvégeztetni a vizsgálatokat. A diagnózis megállapítása után, ha te is egyetértesz ezzel, érdemes a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságához fordulni.
A pedagógiai szakszolgálat szakértői véleményében megállapított SNI-státusz azért fontos, hogy a gyereked megkaphassa a számára szükséges segítséget, méghozzá államilag támogatott formában. Ha nincs szakértői vélemény, nem lesz jogosult a különleges bánásmódra (fejlesztésre és könnyítésekre).
Miért kell a gyerekemnek SNI-státusz? Nem elég a diagnózis?
Az SNI gyanúja általában azért merül fel, mert a gyereknek több időre, más megközelítésre, fejlesztésekre, segítő eszközre van szüksége ahhoz, hogy a többiekkel együtt tudjon haladni az óvodai, iskolai környezetben. Az óvodák és iskolák többsége ezeket csak SNI-státusszal tudja biztosítani.
Azért van szükség ennek hivatalos megszerzésére, mert ezzel válik a gyereked jogosulttá erre a különleges bánásmódra. Tehát alapvetően a gyerek érdekét szolgálja, hogy az állapotáról legyen szakértői vélemény, ha a nevelési-oktatási környezetben különleges bánásmódot igényel.
A szakértői vélemény egy olyan hivatalos dokumentum, ami feljogosít téged, hogy szülőként kiállj a gyerekedért. A szakértői véleményben megfogalmazottakat az óvoda, iskola köteles betartani. Ha ez nem történik meg, sérülnek a gyereked jogai, ami miatt jogi lépéseket tehetsz.
További kérdés esetén keresd ingyenes jogsegélyszolgálatunkat a jogsegely@tasz.hu címen.
Mit jelent pontosan a különleges bánásmód? Milyen fejlesztésekhez juthatunk hozzá?
A szakértői bizottság a gyerek egyéni szükségletei alapján állapítja meg, hogy milyen típusú különleges bánásmódot igényel. A különleges bánásmód általában az alábbiakat jelenti:
- államilag támogatott komplex gyógypedagógiai fejlesztés meghatározott óraszámban, és ennek szakmai és személyi feltételei (pl. egyéni vagy csoportos szakirányos gyógypedagógiai fejlesztés);
- kiegészítő szolgáltatások a pedagógiai szakszolgálatban a segítő szakemberek és az intézmény együttműködésével (pl. pszichológiai gondozás, családterápia, tehetségazonosítás);
- könnyítés a tanulásszervezésben (pl. hosszabb idő egy dolgozat megírására, más típusú feladatlap, eltérő értékelési mód).
A szakértői bizottság véleményét az iskolának és neked, szülőként is kötelességed betartani. Ha azt tapasztalod, hogy az intézmény arra hivatkozik, hogy a körülmények nem teszik lehetővé, hogy a szakértői véleményben előírtakat teljesítse, akkor érdemes az óvodával, iskolával először tisztázni, hogy mi ennek az oka. Ha ez sem vezet eredményre, akkor javasoljuk, hogy fordulj a fenntartóhoz. Ha a fenntartó sem teszi meg a megfelelő lépéseket, akkor további jogi lépésekben lehet gondolkodni. Ebben az esetben azt javasoljuk, hogy keresd ingyenes jogsegélyszolgálatunkat a jogsegely@tasz.hu címen.
Tehát a szakértői vélemény a biztosíték arra, hogy megfelelő jogi eszközökkel el tudd érni, hogy a gyereked megkapja a számára szükséges fejlesztést és tanulási környezetet, méghozzá államilag támogatott formában. Ami a szakértői véleményben van, azt az iskola köteles biztosítani. Nagyon fontos, hogy nem hárítható át rád ennek sem a megszervezése, sem a költsége.
Szükséges-e az SNI-státusz akkor, ha nem szeretnénk igénybe venni az állam által támogatott fejlesztéseket?
Az SNI-státusz nemcsak a fejlesztések miatt fontos, hanem azért is, hogy intézménybe kerülve a gyereked megfelelő környezetben tanulhasson, azaz megkaphassa a könnyítéseket, segítséget az óvodában, iskolában. Ha nincs SNI-státusz, nem lesz ilyen kötelezettsége az intézménynek. Néha előfordul, hogy a kijelölt intézmény ezt a különleges bánásmódot SNI-státusz nélkül is biztosítja, de az iskola csak akkor jogosult magasabb költségvetési támogatásra, ha a gyerekeknek van SNI státusza. Ez a magasabb támogatási összeg biztosítja a megfelelő fejlesztések, szolgáltatások fedezetét.
Szorongást, lelki megterhelést jelenthet a gyerekeknek, ha olyan elvárásoknak és terhelésnek vannak kitéve, ami nem felel meg az aktuális képességeiknek. Ezek a képességek pedig éppen azokkal a fejlesztésekkel, körülményekkel javíthatóak, amelyeket a szakértői bizottság a szakértői véleményben előír. A szakértői vélemény emellett segítséget nyújt a pedagógusnak is, hogy értse és megértse a gyerekedet, és megfelelően tudjon hozzáállni, segíteni neki.
Attól félek, hogy az SNI-státusz megbélyegzi a gyerekemet, és nem jut be abba az iskolába, ahova szeretném. Mit tehetek ebben az esetben?
Fontos, hogy szülőként ne félj kideríteni, hogy mi az oka annak, ha a gyereked nem tud megfelelően beilleszkedni és haladni az óvodai, iskolai környezetben. Ha a megbélyegzéstől való félelem miatt nem kezdesz utánajárni, hogy mi az oka az elakadásnak, azzal elvész annak a lehetősége, hogy a szakemberekkel közösen feltárd, hogy a gyereknek szüksége van-e különleges bánásmódra, fejlesztésre, támogatásra, ami segíti, hogy javuljanak a képességei, és jobban tudjon teljesíteni.
Valóban igaz, hogy az SNI-státusszal nehezebb lesz az óvoda- és iskolaválasztás, mert például csak azok közül az intézmények közül választhatsz, ahol fel vannak készülve SNI-státuszú gyerekek nevelésére, oktatására. De valójában a gyerek érdeke, hogy olyan intézménybe járjon, ahol különleges bánásmódban részesül, ehhez pedig szükség van arra, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, milyen sajátos nevelési igénye van. A szakértői vélemény iránytű az óvodának, iskolának, a pedagógusoknak, neked és minden szakembernek. Mindemellett egy olyan jogi eszköz, amivel a kezedben harcolhatsz azért, hogy a gyereked megkapja a számára járó különleges bánásmódot.
Mit tegyek, ha bizonytalan vagyok abban, hogy kezdeményezzem-e a szakértői bizottsági vizsgálatot?
Ha bizonytalan vagy abban, hogy a gyerekednek szüksége van-e különleges bánásmódra, érdemes beszélned a gyerekkel foglalkozó pedagógussal, vagy felkeresheted a pedagógiai szakszolgálatot, ahol nevelési tanácsadást is kérhetsz. Az ő véleményük, javaslatuk segíthet a kisebb nehézségek megoldásában, a gyerek állapotának, helyzetének megértésében, és abban is, hogy érdemes-e továbblépni, és szakértői bizottsági vizsgálatot kérni.
Ha továbbra is bizonytalan vagy, akkor érdemes elvinned a gyereket az adott fogyatékosság, zavar diagnosztikájában jártas pszichiáterhez, pszichológushoz vagy gyógypedagógushoz, aki segíthet eldönteni, hogy valóban szükséges-e a szakértői vizsgálatot elindítani. Ha az adott pszichiáter, pszichológus vagy gyógypedagógus szerint elegendő egy célzott fejlesztés, terápia (pl. logopédia, mozgásfejlesztés, koncentrációs készség fejlesztése), amit magánúton tudsz biztosítani a gyereknek, és nincs szüksége az óvodai és iskolai környezetben különleges bánásmódra, akkor dönthetsz úgy, hogy nem indítod el a szakértői vizsgálatot. Ha azonban a pszichiáter, pszichológus vagy gyógypedagógus egyértelműen javasolja az SNI státusz megszerzését, akkor érdemes kezdeményezni a szakértői bizottsági vizsgálatot.
Ki kezdeményezheti a szakértői bizottsági vizsgálatot?
A szakértői vizsgálatot kezdeményezheti a szülő (erről részletesen lásd a következő kérdést), valamint azok az intézmények, amelyek kapcsolatba kerülnek a gyerekeddel. Ehhez általában a szülő beleegyezése kell. A szülő mellett vizsgálatot kezdeményezhet:
- az óvoda vagy az iskola,
- a gyámhatóság, család- és gyermekjóléti szolgálat, bölcsőde, területi gyermekvédelmi szakszolgálat, gyermekotthon,
- a fogyatékossággal élő személyek ápoló-gondozó otthona, nappali intézménye vagy rehabilitációs intézménye,
- illetve bizonyos esetekben maga a pedagógiai szakszolgálat.
Ha például az óvodai vagy iskolai pedagógus javasolja, hogy induljon el a szakértői vizsgálat, de te ezzel nem értesz egyet (pl. a magánszakértői vélemény szerint ez nem indokolt), akkor szülőként jogod van megtagadni a szakértői bizottsági vizsgálat kezdeményezését. Előfordulhat azonban, hogy egy hatósági eljárás után a beleegyezésed nélkül is kezdeményezik a vizsgálatot. Erről részletesen lásd a Mit tegyek, ha NEM szeretném, hogy a gyerekemet megvizsgálja a szakértői bizottság? kérdést.
Hogyan kezdeményezhetem szülőként a szakértői vizsgálatot?
A szakértői bizottsági vizsgálat elindításához ki kell tölteni a vizsgálati kérőlapot, és azt el kell küldeni a pedagógiai szakszolgálatnak. Ezt te is megteheted, de érdemes az óvoda vagy az iskola segítségét kérni, akik kötelesek segíteni a vizsgálati kérőlap kitöltésében, és általában ők küldik el a pedagógiai szakszolgálatnak is.
Mi a teendőm, ha az óvoda vagy iskola kezdeményezi a szakértői vizsgálatot?
Ilyenkor először az óvodából vagy az iskolából tájékoztatnak arról, hogy miért látják a vizsgálatot szükségesnek. Ha ez alapján beleegyezel a vizsgálatba, akkor csak alá kell írnod a kérelmet, és az óvoda vagy iskola 10 napon belül elkészíti és elküldi azt a pedagógiai szakszolgálatnak. Arról is tájékoztatnak, hogy milyen következményei lehetnek a vizsgálat eredményeinek, és milyen jogaid vannak az vizsgálat során. Halmozottan hátrányos helyzet esetén lehetőség van arra is, hogy a vizsgálaton jelen legyen a pedagógiai szakszolgálati esélyegyenlőségi szakértő is, de ezt nem kötelező igénybe venni. Az óvodában vagy iskolában általában pedagógiai véleményt is készítenek a gyerekről, ami segítheti a szakértői bizottságot a későbbi vizsgálata során.
Ezután a pedagógiai szakszolgálat értesíteni fog a vizsgálat időpontjáról. Magáról a vizsgálatról a következő részben írunk részletesen.
Mit tegyek, ha NEM szeretném, hogy a gyerekemet megvizsgálja a szakértői bizottság?
Ha az óvodai vagy iskolai pedagógus javasolja, hogy induljon el a szakértői vizsgálat, de te ezzel nem értesz egyet (pl. a magánszakértői vélemény szerint ez nem indokolt), akkor szülőként jogod van megtagadni a szakértői bizottsági vizsgálat kezdeményezését. Az óvoda vagy az iskola általában akkor küldi el a szakértői bizottságnak a vizsgálati kérőlapot, ha abba te is beleegyezel, azaz aláírod. Ha nem értesz egyet, akkor megtagadhatod a kérőlap aláírását és elküldését. Azt azonban hasznos lehet kiderítened, hogy miért kezdeményezte az intézmény a szakértői bizottság vizsgálatát.
Vitás helyzetekben kérheted esetkonferencia vagy iskolai mediáció (közvetítés) tartását az iskola igazgatójától, a fenntartótól, a helyi család- és gyermekjóléti szolgálattól, az iskolapszichológustól, iskolai szociális munkástól vagy ezzel foglalkozó civil szervezetnél (pl. a Kézenfogva Alapítvány Integrációs Tanácsadó Szolgáltatása).
- Esetkonferenciát akkor érdemes kérned, ha fontos, hogy a vitás helyzetben érintett minden résztvevő (pl. szülő, tanár, iskolapszichológus) elmondhassa a saját álláspontját, amiről jegyzőkönyv készül, amit egy esetleges későbbi (akár jogi) eljárásban fel tudsz használni.
- Mediációt akkor érdemes kérned, ha a vitában érintett minden szereplő nyitott arra, hogy valamilyen megoldás szülessen a helyzet megoldására. Ha ezt a mediációs lehetőséget nem veszed igénybe vagy nem vezet eredményre, és a pedagógusok szerint mégis indokolt a gyerek szakértői vizsgálata, akkor az óvoda vagy az iskola a tankerülethez fordulhat, amely hatósági eljárást indíthat. Ebben az eljárásban a beleegyezésed nélkül is elindíthatják a gyerek szakértői vizsgálatát, és a tankerület kötelezhet téged arra, hogy elmenjetek a szakértői vizsgálatra. Erre azonban a gyakorlatban nagyon ritkán kerül sor.
Mi a különbség az orvosi diagnózis (BNO-kód vagy DSM-V-kód) és az SNI-státusz között?
A BNO- és a DSM-V-kód orvosi diagnózis, míg az SNI-státusz jogi kategória. Orvosi diagnózist orvosi vizsgálat után kap a gyerek, ami megállapítja, hogy atipikusan fejlődik, és valamilyen hiányossága, zavara, fogyatékossága van. A szakorvos a diagnózist a BNO, vagy DSM-V nemzetközi kódrendszer szerint állapítja meg. Ezek olyan kódok, amelyek a diagnózis pontos megadásához kellenek, és segítenek a szakértői bizottságnak megállapítani, hogy szüksége van-e különleges bánásmódra a gyerekednek, és ha igen, milyenre.
A szakértői bizottság az orvosi diagnózis (BNO-, DSM-V-kód) és a pedagógiai-gyógypedagógiai, illetve pszichológiai vizsgálat alapján besorolja a gyerekedet valamelyik SNI-kategóriába, és leírja a véleményében, hogy milyen többletjogok járnak neki az óvodában vagy az iskolában. Az orvosi diagnózis (BNO-, DSM-V-kód) szükséges ahhoz is, hogy bármilyen fogyatékosságot érintő anyagi támogatást, juttatást tudj igényelni a gyerek után.
Nem jobb/nem elég, ha a segítségre szoruló gyerekem csak BTMN-státuszt kap?
A gyerek aktuális állapotától függ, hogy mire van szüksége. Ha nem SNI-s, akkor természetesen elég lehet a BTMN-státusz és az azzal járó fejlesztések, de előfordulhat, hogy a gyerek fejlődéséhez ez kevés, mert pl. fejlesztőpedagógus helyett szakirányos gyógypedagógusra lenne szüksége, de ezt csak SNI-státusszal kaphatja meg. Ezen kívül az iskolai, tanulói környezet kialakítására is több kötelezettséget ír elő az intézménynek a szakértői vélemény SNI-státusz esetén.
Tudnivalók a szakértői bizottság vizsgálatáról
A pedagógiai szakszolgálatok szakértői bizottságai úgynevezett alapvizsgálatot végeznek, amelynek három része van:
- pszichológiai,
- pedagógiai-gyógypedagógiai,
- szakorvosi (pl. gyermekpszichiáteri, neurológiai, mozgásszervi, érzékszervi és egyéb) vizsgálat.
Előfordul, hogy a szakorvosi vizsgálatot nem a szakértői bizottság tagjai végzik el (pl. mert nincs megfelelő végzettségű szakemberük), hanem úgynevezett kiegészítő vizsgálatra küldenek külső szakemberhez. A vizsgálatok elvégzése után a pszichológus, a gyógypedagógus és a szakorvos közösen döntenek arról, hogy fennáll-e a sajátos nevelési igény.
Minden részvizsgálatról vizsgálati dokumentáció készül, aminek része egy jegyzőkönyv és az eredményekről szóló vizsgálati vélemény. A vizsgálatvezetőtől kérheted, hogy mutassa meg neked ezeket a dokumentumokat.
A szakértői bizottság a vizsgálatok után véleményt készít, ami tartalmazza a vizsgálatok eredményét, megállapítja, hogy a gyereknek van-e sajátos nevelési igénye, és konkrét javaslatokat ad a gyerek ellátásának módjára, formájára és helyére.
Ha a szakértői bizottság megállapítja a sajátos nevelési igényt (SNI-t), akkor a gyereknek joga van a különleges bánásmódhoz, az állapotának megfelelő minőségű és mennyiségű fejlesztéshez.
Ezt nem befolyásolhatja az, hogy kevés a szakember, például nincs szakirányos gyógypedagógus vagy gyógypedagógiai assszisztens. Emiatt nem lehet más típusú fejlesztést vagy kevesebb óraszámot írni a szakvéleménybe. Ha az óvoda, iskola nem tartja be a szakértői véleményben foglaltakat, azzal szabálysértést követnek el.
Az alábbiakban részletesen is írunk a vizsgálatról és arról is, hogy mit tehetsz, ha nem értesz egyet az eredménnyel.
Ki végzi el a szakértői vizsgálatot?
A szakértői vizsgálatot alapvetően a járási pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága kezdi el.
- Ha felmerül vagy beigazolódik (a korábbi orvosi diagnózis alapján) az SNI gyanúja, akkor továbbirányítanak a vármegyei szakértői bizottsághoz. A járási szakértői bizottság vizsgálata után kapsz egy nyilatkozatot arról, hogy a gyerek vizsgálata folyamatban van, és egy új vizsgálati időpontot adnak a vármegyei szakértői bizottsághoz, akik addigra megkapják a korábbi vizsgálati dokumentumokat. Az SNI-státuszt csak a vármegyei szakértői bizottság állapíthatja meg.
- Ha a járási pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága szerint nem megalapozott az SNI-státusz, akkor a vizsgálatot az általuk adott szakértői vélemény alapján lezárják, nem kell bevonni a vármegyei szakértői bizottságot.
Mennyi ideig tart, mire behívják a gyerekemet szakértői vizsgálatra?
Miután a kérelem beérkezett hozzájuk, a pedagógiai szakszolgálatnak 10 napja van arra, hogy értesítsen benneteket a vizsgálat időpontjáról. Ha ennél több idő telik el, akkor panaszt tehetsz a tankerületi központnál. A panasz beadásához mintát itt találsz. A vizsgálat időpontja leghamarabb 10 nappal azután lehet, amikor átvetted az értesítőt. Ha ez az idő kevesebb, mint 10 nap, akkor ezt jelezheted a pedagógiai szakszolgálatnak és kötelesek másik időpontot biztosítani. A szakértői vizsgálat időpontját (első vizsgálatnál) a vizsgálati kérelem beérkezését követő naptól számított 30 napon belüli időpontra kell kitűzni.
Az értesítésben benne lesz, hogy
- mikor és hova kell menni,
- mit kell magatokkal vinni a vizsgálatra (például a gyerek oktatási azonosító száma, taj-szám, korábbi vizsgálati vélemény, előző évi bizonyítvány fénymásolata, pedagógiai vagy más szakemberi vélemény, stb.).
Mit tegyek, ha nem tudunk elmenni a megadott időpontban a szakértői vizsgálatra?
Minél hamarabb jelezd telefonon vagy e-mailben a pedagógiai szakszolgálatnak, ha a megadott időpontban nem tudtok elmenni a vizsgálatra. Ilyenkor a bizottság még egy alkalmat köteles biztosítani nektek, ami a kihagyott vizsgálatot követő tizenöt napon belül lesz.
Ha nem jelzed előre, hogy nem tudtok megjelenni a vizsgálaton, akkor azt a pedagógiai szakszolgálat mulasztásnak tekinti. Ha kétszer is elmulasztjátok a vizsgálatot, akkor értesítik a tankerületi központot, és közigazgatási hatósági eljárás indul az ügyetekben. Ebben az eljárásban a tankerületi központ kötelezhet, hogy a gyerekkel együtt jelenjetek meg a vizsgálaton, és akár védelembe vételi eljárást is indíthatnak.Erről bővebben a Mit kell tudnom a gyermekvédelemről? című jogtudatosító anyagunkban olvashatsz.
A szakértői vizsgálaton való részvételhez kapcsolódó utazás költséget az állam utólag kifizeti neked, ezt a pedagógiai szakszolgálatnál kérheted.
Jelen lehetek-e szülőként a vizsgálaton?
Igen. Sőt, ez nem csak lehetőség, hanem kötelesség is, ugyanis más személy (például nagyszülő, keresztszülő, más rokon) nem is viheti el a vizsgálatra a gyereket. A szakértői vizsgálaton mindkét, felügyeletet gyakorló szülőnek, gondviselőnek jelen kell lennie. Ha valamiért csak az egyik szülő tudja elkísérni a gyereket, akkor a távolmaradó szülőnek írásbeli meghatalmazást kell adnia, amit a jelenlévő szülő be tud mutatni a vizsgálaton. Meghatalmazás elkészítéséhez mintát itt találsz.
A vizsgálat minden részénél jelen lehettek, nem küldhetnek ki titeket, és megnézhetitek a vizsgálat során készült vizsgálati naplót, összefoglalót is.
Befolyásolhatjuk-e szülőként a szakértői bizottsági vizsgálat folyamatát, a szakértői vélemény tartalmát?
Fontos, hogy a vizsgálaton működjetek együtt a szakemberekkel, segítsétek a vizsgálat lefolytatását, de ne zavarjátok meg azt.
A szakemberek döntik el, hogy a vizsgálati eredményeket hogyan értékelik, majd ezek alapján milyen szakmai javaslatokat tesznek, és milyen többletjogokat állapítanak meg a gyerek számára. Szülőként csak javaslatot tehettek, de a szakértői bizottság szakemberei fognak majd dönteni, a saját szakértelmük alapján. Szülőként abban dönthettek, hogy a gyerek állapotának megfelelő fejlesztést biztosító óvodák vagy iskolák közül melyiket választjátok az úgynevezett intézménylistáról (erről lásd az intézményválasztásról szóló részt).
Elő szokott azonban fordulni, hogy a vizsgálat során kikérik a véleményeteket arról, hogy milyen típusú, vagy heti hány óra kötelező fejlesztést írjanak elő a gyereketek számára. Ez nem szabályos, mert ilyenkor valójában ahhoz kérik a beleegyezéseteket, hogy más típusú vagy kevesebb fejlesztést kapjon a gyerek pusztán azért, mert nincs elég szakember. Ebben az esetben válaszoljátok azt, hogy olyan típusú és annyi óra fejlesztést írjanak le a szakvéleményben, amire a gyereknek valóban szüksége van ahhoz, hogy fejlődhessen, javuljon az állapota. Ha ilyen helyzettel találkoztok, akár panaszt is tehettek, amiért befolyásolni próbáltak benneteket.
Ha nem értetek egyet a szakértői vizsgálattal, annak eredményével, vagy szabálytalanságot tapasztaltatok a folyamat során (pl. rosszak voltak a vizsgálati körülmények), akkor a szakértői vélemény kézbesítését követő 15 napon belül jelezhetitek, és új vizsgálatot kérhettek (erről lásd a Mit tehetek, ha nem értek egyet a szakértői véleménnyel? kérdést).
Mennyi ideig tart a teljes folyamat? Mikor derül ki a vizsgálat eredménye?
Már az egyes részvizsgálatokat követően is kérhettek szóbeli tájékoztatást a vizsgálatot végző szakembertől, aki elmondja nektek az előzetes vizsgálati véleményt, de el is olvashatjátok a vizsgálati lapot. Ez egy rövid összefoglaló a vizsgálatról, és a szakember főbb észrevételeiről, megállapításairól.
A részletes szakértői véleményt a bizottság a vizsgálat lezárása után 21 napon belül kézbesíti. A kézbesítés történhet postán vagy Ügyfélkapun keresztül, de arra is van lehetőség, hogy a pedagógiai szakszolgálaton személyesen vedd át.
Bármelyik formában is veszed át az írásos szakértői véleményt, jegyezd meg a dátumot, mert ettől a naptól számítva 15 napon belül felülvizsgálatot kérhetsz, ha valamiért nem értesz vele egyet (erről lásd a Mit tehetek, ha nem értek egyet a szakértői véleménnyel? kérdést).
Jogod van ahhoz is, hogy megtagadd a szakértői vélemény átvételét. Az is előfordulhat, hogy épp nem vagy otthon, amikor a postás kézbesítené a levelet. Ha kétszer nem veszed át a levelet, akkor visszaküldik a szakértői bizottsághoz, és a második kézbesítési kísérletet követő 5. munkanapon úgy tekintik, hogy átvetted (ezt hívjuk kézbesítési vélelemnek). Ez azért fontos, mert ettől a naptól számítják, hogy mennyi időn belül kell beadnod a felülvizsgálati kérelmet. Tehát ha nem értesz egyet a szakértői vélemény bármely részével, akkor nem az a jó megoldás, hogy nem veszed át a szakértői véleményt, hanem az, hogy az átvételtől számított 15 napon belül a döntés felülvizsgálatát kéred.
Mit tartalmaz a szakértői vélemény?
A szakértői vélemény tartalmazza a vizsgálatok eredményét, megállapítja, hogy a gyereknek van-e sajátos nevelési igénye, és konkrét javaslatokat ad az ellátás módjára, formájára és helyére. A szakértői vélemény tartalmát ezért érdemes alaposan áttanulmányozni. Ha az alábbi felsorolásból valamelyik rész hiányzik, akkor írhatsz a szakértői bizottságnak, hogy pótolják, vagy jelezheted a tankerületi központnak.
A szakértői véleménynek tartalmaznia kell:
- a gyerek adatait (nevét, születési idejét, állandó lakóhelyét, és ha van, a tartózkodási helyét is);
- a szakértői vizsgálati folyamat rövid leírását;
- azt a megállapítást, hogy a gyerek sajátos nevelési igényű-e vagy sem;
- azokat a tényeket, amelyek alátámasztják a gyerek sajátos nevelési igényét;
- melyik intézményt jelölik ki, ahova a gyereknek járnia kell;
- együttnevelő vagy különnevelő intézményt javasolnak;
- javasolnak-e egyéni munkarendet;
- a fejlesztéssel kapcsolatos szakmai feladatokat, és azt, hogy heti hány órában, milyen típusú fejlesztést és ki tartson a gyereknek (pl. az iskolában dolgozó szakember, utazó vagy az iskolával szerződésben álló gyógypedagógus);
- egyéni vagy csoportos fejlesztés keretében kell-e teljesíti a kiírt óraszámokat;
- egyéni munkarend esetén a heti foglalkoztatás idejét és a vizsgákra való felkészüléshez szükséges szakembereket;
- mit kell az intézménynek biztosítania a gyereknek ahhoz, hogy különleges bánásmódban részesüljön;
- a gyerek nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményeket (a fejlesztés mellett javaslatot az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítésre)
- mikor lesz a gyerek állapotának felülvizsgálata (általában 1 év múlva);
- a szülő tájékoztatását jogairól és kötelezettségeiről;
- ha a gyerek már elmúlt 5 éves, de még nem töltötte be a 6. életévét és a vizsgálat az adott tanévben szeptember 1. és január 18. között történt, és SNI vagy BTMN státuszt állapítottak meg, akkor le kell írni, hogy a következő tanévben elkezdheti-e az iskolát a gyerek vagy még egy évet az óvodában kell maradnia.
Készítettünk egy mintadokumentumot, amiben megmutatjuk neked, hogy néz ki ideális esetben a szakértői vélemény. Ha azt tapasztalod, hogy a ti véleményetek kevésbé részletes, vagy valamelyik rész hiányzik belőle, jelezd a szakértői bizottsági megbeszélésen, vagy kezdeményezd a szakértői vélemény felülvizsgálatát (ami nem azonos a rendes, szakértői bizottság által kért felülvizsgálattal). A felülvizsgálatról részletesen a következő kérdésben olvashatsz.
Mit tehetek, ha nem értek egyet a szakértői véleménnyel?
Ha a szakértői vélemény bármelyik részével nem értesz egyet (pl. nem értesz egyet a szakértői vizsgálat eredményével, szabálytalanságot tapasztaltál a vizsgálat során, nem megfelelőek voltak a vizsgálati körülmények, mégsem fogadod el az abban kijelölt iskolát), erről legkésőbb 15 napon belül kell nyilatkoznod és kérheted a szakértői vélemény felülvizsgálatát.
A felülvizsgálati kérelemhez mintát is készítettünk. Fontos, hogy a felülvizsgálati kérelmet a minta alapján minél részletesebben dolgozd ki, a vizsgálattal kapcsolatos problémát minél pontosabban mutasd be, és a kérelmet minél alaposabban indokold meg. Mellékletben dokumentumokat is csatolhatsz, ami még inkább alátámasztja azt, amit állítasz.
Ha úgy érzed, hogy a szakértői bizottság nem vette megfelelően figyelembe azt az orvosi diagnózist, amit még a szakértői bizottsági vizsgálat előtt kapott a gyerek, vagy van egy másik (magán) szakértői véleményetek is, amiben más szerepel, akkor ugyanúgy 15 napon belül lehet kérni a szakértői vélemény felülvizsgálatát. Ennek külön költsége, illetéke nincs.
Ha a szakértői bizottságnak szóban vagy írásban jelzed, hogy nem fogadod el a szakértői véleményt, akkor ők kötelesek erről tájékoztatni a gyerek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes tankerületi központot az eljárás megindításáról. A felülvizsgálati kérelmedről 60 napon belül döntenek.
Nagyon fontos arra figyelned, hogy a felülvizsgálat során készült, új szakértői vélemény elkészítésében nem vehetnek részt azok a szakemberek, akik a korábbi véleményt írták.
Ha a szakértői vélemény felülvizsgálata után kiállított új szakértői véleménnyel sem értesz egyet, akkor 30 napon belül közigazgatási pert indíthatsz az illetékes Törvényszéknél. A keresetlevelet a tankerületi központhoz kell beadni, és ők továbbítják a bírósághoz. A keresetlevélben kérheted a bíróságtól a szakértői vélemény újbóli felülvizsgálatát. A közigazgatási perről bővebben az erről szóló tájékoztatónkban olvashatsz.
A közigazgatási pert ügyvéd nélkül, te magad is megindíthatod. Az ehhez szükséges keresetlevél mintáját a birosag.hu oldalon találod. Ha a keresetlevél kitöltéséhez segítségre lenne szükséged, írj jogsegélyszolgálatunknak a jogsegely@tasz.hu címen.
Kitől kérhetek segítséget, ha nem értem a szakértői véleményt?
A szakértői vizsgálat után közvetlenül a vizsgálatvezetőhöz fordulhatsz a kérdéseiddel. A vizsgálatvezető köteles arra, hogy
- szóban összefoglalja a vizsgálat eredményeit,
- közösen átnézzétek a vizsgálati dokumentumokat,
- megbeszéljétek, hogy milyen intézményt javasol a gyereknek és elmondhatod erről a véleményed,
- megmutassa az intézményjegyzéket, amiből óvodát vagy iskolát választhatsz a gyereknek,
- tájékoztatást adjon a jogaidról (pl. hogyan és kinek jelezheted, ha nem értesz egyet a szakértői véleménnyel),
- elmondja, hogy milyen kötelezettségeid vannak a szakértői vélemény alapján.
A szakértői véleményt ezután írásban is kézbesítik. Ha azután lesznek kérdéseid, miután megkaptad, később is konzultálhatsz a pedagógiai szakszolgálat nevelési tanácsadó munkatársával vagy az óvodai, iskolai gyógypedagógussal.
Mit tegyek, ha elveszítettem a szakértői véleményt?
Kérhetsz egy hitelesített másolatot attól a szakértői bizottságtól, amelyik az eredetit is kiállította.
Intézményválasztás SNI-státusszal
Alapvetően te dönthetsz arról, hogy hova járjon a gyereked óvodába, iskolába. Egy SNI-s gyerek azonban csak olyan óvodába, iskolába járhat, amelynek az alapító okiratában szerepel, hogy az adott SNI-státusszal (pl. autizmus spektrumzavarral) rendelkező gyerekeket tudja fogadni. Ez azt jelenti, hogy az intézményben rendelkezésre állnak a szükséges szakemberi és tárgyi feltételek a speciális oktatáshoz, különleges bánásmódhoz. Szülőként csak ezek közül az óvodák, iskolák közül választhatsz. A pedagógiai szakszolgálat nyilvántartást vezet ezekről az intézményekről, és a szakvéleményében a kijelölt óvodának vagy iskolának is szerepelnie kell. A bizottság azonban nem hozhat a megkérdezésed nélkül döntést, csak tanácsot adhat számodra. Azért, hogy minél tájékozottabban dönthess, érdemes már a vizsgálat lezárulta előtt tájékozódnod a szóba jöhető intézményekről.
Mitől függ, hogy egy intézmény fogadhat-e sajátos nevelési igényű gyerekeket? Milyen feltételeknek kell megfelelniük az SNI-s gyerekeket fogadó óvodáknak, iskoláknak?
Azok az intézmények, amelyeknek az alapító okiratában, alapdokumentumában, működési engedélyében szerepel az SNI-státuszú gyerekek oktatása, ellátása, kötelesek a gyerek fogadása esetén ennek feltételeit megteremteni, különösen az alábbiakat:
- van olyan szakirányú végzettségű gyógypedagógus, aki a szakértői bizottság által előírt foglalkozásokat megtarthatja;
- ha ilyen nincs, akkor az utazó gyógypedagógusi hálózaton keresztül vagy egyéb módon tudják biztosítani a speciális szakképzettséggel rendelkező szakembert;
- tudják biztosítani a szükséges többletszolgáltatásokat, pl. speciális tantervet, tankönyveket, tanulási segédleteket, valamint a speciális gyógyászati vagy a tanulást, életvitelt segítő technikai eszközöket;
- olyan szemlélettel működnek, ami lehetővé teszi az óvodai, iskolai mindennapokban a különleges bánásmód érvényesülését.
Azt, hogy a gyerekednek az óvoda, iskola milyen fejlesztést, milyen óraszámban, milyen szakember által biztosít, a szakértői vélemény írja elő. Minden típusú SNI-státusz esetén külön meg kell felelniük a fenti feltételeknek. Az SNI gyerekek óvodai és iskolai nevelésének, oktatásának feltételeit az Oktatási Hivatal irányelvei tartalmazzák. Az óvodák, iskolák online adatbázisából tudsz tájékozódni arról, hogy az adott óvoda, iskola alapdokumentuma, alapító okirata milyen szakmai és személyi feltételeket biztosít.
Hogyan döntsem el, hogy melyik óvodába, iskolába járjon a gyerekem?
A gyerek érdekeit az szolgálja, ha olyan óvodába, iskolába jár, és olyan környezetben van, ahol megkapja a számára szükséges támogatást. Ezért, ha már a szakértői bizottság véleménye előtt úgy látszik, hogy a gyereknek valószínűleg lesz SNI-státusza (mert pl. az egyik részvizsgálat után ezt a szóbeli tájékoztatást kapod), érdemes elkezdened tájékozódni.
Ha még most kezdi az óvodát, iskolát a gyereked, kérdezd meg, hogy abban az óvodában, iskolában, ahova a lakóhelyetek alapján tartoztok, tudják-e fogadni. Azaz az óvoda, iskola alapító okiratában, alapdokumentumában szerepel-e, hogy bizonyos SNI-státusszal rendelkező gyerekeket el tudnak látni. Ha nem, de a körülmények megfelelők, érdemes lehet kérni az óvoda, iskola vezetőjét, hogy vegyék fel az alapító okiratukba, hogy fogadnak SNI-s gyerekeket, és akkor ki tudja jelölni a szakértői bizottság ezt az intézményt a gyereknek.
Ugyanez igaz akkor is, ha már iskolába, óvodába jár a gyereked. Ha ugyanis az intézmény alapító okirata szerint tudja fogadni az adott SNI-státusszal rendelkező gyerekeket, nincs szükség intézményváltásra. Ha nem, akkor a gyereked csak addig maradhat az intézményben, amíg a szakértő bizottság újat nem jelöl ki a számára.
Ezen kívül az óvodák, iskolák online adatbázisából is tájékozódhatsz arról, hogy a lakóhelyetek közelében melyik intézmény fogad SNI-s gyerekeket. Ebben az adatbázisban megtalálod az ilyen intézmények hivatalos dokumentumait, pl. alapító okiratot, pedagógiai programot, szervezeti és működési szabályzatot (szmsz-t), amelyekből láthatod, hogy milyen SNI-s gyerekek fogadására vannak felkészülve. Azt is megteheted, hogy személyesen felkeresed azokat az óvodákat vagy iskolákat, amelyeket az online adatbázisban találtál, és érdeklődsz az igazgatónál, hogy a megállapított SNI-státusszal felvenné-e a gyereket, tudja-e a szakértői véleményben leírt feltételeket biztosítani számára. Ha sikerül erről megállapodni, akkor kérj az igazgatótól egy befogadó nyilatkozatot, amit el tudsz vinni a szakértői bizottsághoz, és ennek alapján kijelölik a gyereknek ezt az óvodát vagy iskolát. A befogadó nyilatkozathoz mintát készítettünk, amelyet kitöltethetsz a választott intézménnyel. A befogadó nyilatkozatot nem kötelező vinned a szakértői bizottsági vizsgálatra, de segíthet elérni, hogy a szakértői bizottság azt az intézményt jelölje ki, amelyiket szeretnéd. Ezért azt tanácsoljuk, ha lehet, töltesd ki az igazgatóval, és vidd el a szakértői bizottsági megbeszélésre.
A pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága a vizsgálatok után megbeszélést tart, ahol a vizsgálatok eredményeit összefoglalják, és arról is tájékoztatnak, hogy melyik intézmény milyen SNI-s gyereket tud fogadni. A szakértői bizottság évente frissülő intézményjegyzéke vezet ezekről az óvodákról, iskolákról, amit kötelesek megmutatni neked. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy arról is tájékoztatnak, hogy az intézményjegyzékben szereplő intézmények közül szerintük melyik tud valóban fogadni SNI-s gyerekeket, azaz hol állnak fenn valóban azok a személyi és tárgyi feltételek, amelyek az alapító okiratban szerepelnek. Hivatalosan a szakértői bizottság jelöli ki az intézményt a gyereked számára, de a döntés a te kezedben van. A bizottság csak javaslatot tehet, és segít neked döntést hozni. Ha valamit javasolnak, nem muszáj elfogadnod, kérheted, hogy másik óvodát vagy iskolát jelöljenek ki a szakértői véleményben.
Előfordulhat, hogy ezen a megbeszélésen az intézményjegyzék alapján a szakértői bizottság nem tud intézményt javasolni, vagy te nem tudsz dönteni, mert pl. először szeretnéd megnézni az óvodát vagy iskolát. Ilyenkor 30 napon belül kell találni olyan intézményt, amit a szakértői bizottság ki tud jelölni. Ha te találsz ilyen intézményt, kérj befogadó nyilatkozatot, amit be tudsz mutatni a szakértő bizottságnak.
Mit tehetek, ha nem fogadom el a szakértői véleményben kijelölt intézményt / meggondoltam magam, és másik intézménybe szeretném járatni a gyerekemet?
Ha elfogadtad a szakértői bizottság által javasolt intézményt, de időközben meggondolod magad és mégsem szeretnéd, hogy oda vegyék fel a gyereket, akkor szintén kérheted a szakértői vélemény felülvizsgálatát. Erről részletesen lásd a Mit tehetek, ha nem értek egyet a szakértői véleménnyel? kérdést.
Ha a szakértői vélemény kézbesítését követően lejárt a 15 nap, és nem kezdeményezted ennek a felülvizsgálatát, a szakértői vélemény hatályossá válik, érvénybe lép. Abban az esetben, ha ezután még mindig szeretnéd módosítani gyereked intézményét, akkor is van rá lehetőséged. Szülőként akár év közben is, bármikor kezdeményezheted gyereked állapotának felülvizsgálatát a szakértői bizottságnál. A szakértői bizottság köteles elvégezni a felülvizsgálatot, ha az előző hivatalos felülvizsgálat óta már több mint hat hónap eltelt, és a következő hivatalos felülvizsgálatig még több mint hat hónap van hátra.
Mi történik, ha nem tudok óvodát vagy iskolát választani?
Ha nem sikerül megegyezni egyik intézménnyel sem vagy nem tudsz választani az intézmények közül, a szakértői bizottság akkor is kijelöli valamelyik óvodát vagy iskolát. Ezt a szakértői vizsgálat lezárását követő harmincadik napon teszik meg, ugyanis a kikézbesített szakértői véleménybe már bele kell foglalni a kijelölt intézményt. Ha nem fogadod el ezt a kijelölt intézményt, akkor is kérheted a szakértői vélemény felülvizsgálatát, a szakértői vélemény kézbesítését követő 15 napon belül. Erről részletesen lásd a Mit tehetek, ha nem értek egyet a szakértői véleménnyel? kérdést.
Mi történik, ha nincs a lakóhelyem közelében megfelelő iskola vagy óvoda?
Ha nem találtál megfelelő intézményt, és a szakértői bizottság sem tud óvodát, iskolát kijelölni a gyerekednek, akkor óvoda esetében az illetékes jegyzőnek, iskola esetében a tankerületi igazgatónak továbbítják a szakértői véleményt. Ebben az esetben a jegyző vagy a tankerületi igazgató jelöli ki azt az intézményt, amelyik köteles felvenni a gyereked. A döntésükről 15 napon belül tájékoztatják a szakértői bizottságot.
Előfordulhat, hogy a jegyző vagy a tankerületi igazgató által kijelölt intézményben nincsenek felkészülve SNI-s gyerek fogadására, és a szakértői véleményben leírtak teljes körű biztosítására, ezért különösen oda kell figyelned arra, hogy a szakértői véleményben javasolt támogatásokat a gyerek megkapja.
Ha további kérdésed van, keresd ingyenes jogsegélyszolgálatunkat a jogsegely@tasz.hu címen!
Kapcsolódó jogszabályok:
- 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
- 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
- 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
- 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról
- 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
- 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
- 2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről
- 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
- 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
Kapcsolódó hasznos linkek, források:
- Kézenfogva Alapítvány (2024) Életúttal kapcsolatos kérdések és válaszok – útmutató a fogyatékos gyermeket nevelő családok számára
- A sajátos nevelési igény megállapításával, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal összefüggő eljárások leírása
- AOSZ Oktatási Kisokos 2021
- A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve
- Irányelvek a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásához
- Oktatási Hivatal Pécsi Pedagógiai Oktatási Központ (2022) SNI Információs füzet
Hasznos volt számodra tájékoztatónk? Segíts rendszeres adománnyal, hogy még többet készíthessünk!
Ha adományozóként megadod adataidat:
rendszeresen beszámolunk eredményeinkről
éves találkozókon pedig a TASZ műhelytitkaiba is betekintést nyerhetsz
