Sajátos nevelési igényű gyerekek szakértői bizottsági vizsgálata és intézményválasztás SNI-státusszal

A szakértői bizottság a gyerek egyéni szükségletei alapján állapítja meg, hogy milyen típusú különleges bánásmódot igényel. A különleges bánásmód általában az alábbiakat jelenti:

• államilag támogatott komplex gyógypedagógiai fejlesztés meghatározott óraszámban, és ennek szakmai és személyi feltételei (pl. egyéni vagy csoportos szakirányos gyógypedagógiai fejlesztés);
• kiegészítő szolgáltatások a pedagógiai szakszolgálatban a segítő szakemberek és az intézmény együttműködésével (pl. pszichológiai gondozás, családterápia, tehetségazonosítás);
• könnyítés a tanulásszervezésben (pl. hosszabb idő egy dolgozat megírására, más típusú feladatlap, eltérő értékelési mód).

A szakértői bizottság véleményét az iskolának és neked, szülőként is kötelességed betartani. Ha azt tapasztalod, hogy az intézmény arra hivatkozik, hogy a körülmények nem teszik lehetővé, hogy a szakértői véleményben előírtakat teljesítse, akkor érdemes az óvodával, iskolával először tisztázni, hogy mi ennek az oka. Ha ez sem vezet eredményre, akkor javasoljuk, hogy fordulj a fenntartóhoz. Ha a fenntartó sem teszi meg a megfelelő lépéseket, akkor további jogi lépésekben lehet gondolkodni. Ebben az esetben azt javasoljuk, hogy keresd ingyenes jogsegélyszolgálatunkat a jogsegely@tasz.hu címen.

Tehát a szakértői vélemény a biztosíték arra, hogy megfelelő jogi eszközökkel el tudd érni, hogy a gyereked megkapja a számára szükséges fejlesztést és tanulási környezetet, méghozzá államilag támogatott formában. Ami a szakértői véleményben van, azt az iskola köteles biztosítani. Nagyon fontos, hogy nem hárítható át rád ennek sem a megszervezése, sem a költsége.

Fontos, hogy szülőként ne félj kideríteni, hogy mi az oka annak, ha a gyereked nem tud megfelelően beilleszkedni és haladni az óvodai, iskolai környezetben. Szerencsére vannak olyan személyek és szervezetek, akik segíthetnek neked ebben a nehéz helyzetben, fordulhatsz például a család- és gyermekjóléti szolgálat munkatársához, (ha van) az iskolai szociális munkáshoz, iskolapszichológushoz, valamint helyi civil szervezetekhez és szülőcsoportokhoz. Vannak továbbá olyan képzett animátorok is, akik a gyerekcsoportban kialakult helyzetek kezelésében tudnak segíteni. Működik még a Csillagbusz Inklúziós Interenciós Program (CSIIP) program is, ami az alsó tagozatos gyerekek és tanároknak szóló pedagógiai módszertani támogatás és a csoportban lévő gyerekeknek segít megérteni egymást.

Ha a megbélyegzéstől való félelem miatt nem kezdesz utánajárni, hogy mi az oka az elakadásnak, azzal elvész annak a lehetősége, hogy a szakemberekkel közösen feltárd, hogy a gyereknek szüksége van-e különleges bánásmódra, fejlesztésre, támogatásra, ami segíti, hogy javuljanak a képességei, és jobban tudjon teljesíteni.

Valóban igaz, hogy az SNI-státusszal nehezebb lesz az óvoda- és iskolaválasztás, mert például csak azok közül az intézmények közül választhatsz, ahol fel vannak készülve SNI-státuszú gyerekek nevelésére, oktatására. De valójában a gyerek érdeke, hogy olyan intézménybe járjon, ahol különleges bánásmódban részesül, ehhez pedig szükség van arra, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, milyen sajátos nevelési igénye van. A szakértői vélemény iránytű az óvodának, iskolának, a pedagógusoknak, neked és minden szakembernek. Mindemellett egy olyan jogi eszköz, amivel a kezedben harcolhatsz azért, hogy a gyereked megkapja a számára járó különleges bánásmódot.

A szakértői vizsgálatot kezdeményezheti a szülő (erről részletesen lásd a következő kérdést), valamint azok az intézmények, amelyek kapcsolatba kerülnek a gyerekeddel. Ehhez általában a szülő beleegyezése kell. A szülő mellett vizsgálatot kezdeményezhet:

• az óvoda vagy az iskola,
• a gyámhatóság, család- és gyermekjóléti szolgálat, bölcsőde, területi gyermekvédelmi szakszolgálat, gyermekotthon,
• a fogyatékossággal élő személyek ápoló-gondozó otthona, nappali intézménye vagy rehabilitációs intézménye,
• illetve bizonyos esetekben maga a pedagógiai szakszolgálat.

Ha például az óvodai vagy iskolai pedagógus javasolja, hogy induljon el a szakértői vizsgálat, de te ezzel nem értesz egyet (pl. a magánszakértői vélemény szerint ez nem indokolt), akkor szülőként jogod van megtagadni a szakértői bizottsági vizsgálat kezdeményezését. Előfordulhat azonban, hogy egy hatósági eljárás után a beleegyezésed nélkül is kezdeményezik a vizsgálatot. Erről részletesen lásd a Mit tegyek, ha NEM szeretném, hogy a gyerekemet megvizsgálja a szakértői bizottság? kérdést.

Ilyenkor először az óvodából vagy az iskolából tájékoztatnak arról, hogy miért látják a vizsgálatot szükségesnek. Ha ez alapján beleegyezel a vizsgálatba, akkor csak alá kell írnod a kérelmet, és az óvoda vagy iskola 10 napon belül elkészíti és elküldi azt a pedagógiai szakszolgálatnak. Arról is tájékoztatnak, hogy milyen következményei lehetnek a vizsgálat eredményeinek, és milyen jogaid vannak az vizsgálat során. Halmozottan hátrányos helyzet esetén lehetőség van arra is, hogy a vizsgálaton jelen legyen a pedagógiai szakszolgálati esélyegyenlőségi szakértő is, de ezt nem kötelező igénybe venni. Az óvodában vagy iskolában általában pedagógiai véleményt is készítenek a gyerekről, ami segítheti a szakértői bizottságot a későbbi vizsgálata során.

Ezután a pedagógiai szakszolgálat értesíteni fog a vizsgálat időpontjáról. Magáról a vizsgálatról a következő részben írunk részletesen.

A BNO- és a DSM-V-kód orvosi diagnózis, míg az SNI-státusz jogi kategória. Orvosi diagnózist  orvosi vizsgálat után kap a gyerek, ami megállapítja, hogy atipikusan fejlődik, és valamilyen hiányossága, zavara, fogyatékossága van. A szakorvos a diagnózist a BNO, vagy DSM-V nemzetközi kódrendszer szerint állapítja meg. Ezek olyan kódok, amelyek a diagnózis pontos megadásához kellenek, és segítenek a szakértői bizottságnak megállapítani, hogy szüksége van-e különleges bánásmódra a gyerekednek, és ha igen, milyenre.

A szakértői bizottság az orvosi diagnózis (BNO-, DSM-V-kód) és a pedagógiai-gyógypedagógiai, illetve pszichológiai vizsgálat alapján besorolja a gyerekedet valamelyik SNI-kategóriába, és leírja a véleményében, hogy milyen többletjogok járnak neki az óvodában vagy az iskolában. Az orvosi diagnózis (BNO-, DSM-V-kód) szükséges ahhoz is, hogy bármilyen fogyatékosságot érintő anyagi támogatást, juttatást tudj igényelni a gyerek után.

Miután a kérelem beérkezett hozzájuk, a pedagógiai szakszolgálatnak 10 napja van arra, hogy értesítsen benneteket a vizsgálat időpontjáról. Ha ennél több idő telik el, akkor panaszt tehetsz a tankerületi központnál. A panasz beadásához mintát itt találsz.  A vizsgálat időpontja leghamarabb 10 nappal azután lehet, amikor átvetted az értesítőt. Ha ez az idő kevesebb, mint 10 nap, akkor ezt jelezheted a pedagógiai szakszolgálatnak és kötelesek másik időpontot biztosítani. A szakértői vizsgálat időpontját (első vizsgálatnál) a vizsgálati kérelem beérkezését követő naptól számított 30 napon belüli időpontra kell kitűzni.

Az értesítésben benne lesz, hogy

• mikor és hova kell menni,
• mit kell magatokkal vinni a vizsgálatra (például a gyerek oktatási azonosító száma, taj-szám, korábbi vizsgálati vélemény, előző évi bizonyítvány fénymásolata, pedagógiai vagy más szakemberi vélemény, stb.).

Igen. Sőt, ez nem csak lehetőség, hanem kötelesség is, ugyanis más személy (például nagyszülő, keresztszülő, más rokon) nem is viheti el a vizsgálatra a gyereket. A szakértői vizsgálaton mindkét, felügyeletet gyakorló szülőnek, gondviselőnek jelen kell lennie. Ha valamiért csak az egyik szülő tudja elkísérni a gyereket, akkor a távolmaradó szülőnek írásbeli meghatalmazást kell adnia, amit a jelenlévő szülő be tud mutatni a vizsgálaton. Meghatalmazás elkészítéséhez mintát itt találsz. 

A vizsgálat minden részénél jelen lehettek, nem küldhetnek ki titeket, és megnézhetitek a vizsgálat során készült vizsgálati naplót, összefoglalót is.

Már az egyes részvizsgálatokat követően is kérhettek szóbeli tájékoztatást a vizsgálatot végző szakembertől, aki elmondja nektek az előzetes vizsgálati véleményt, de el is olvashatjátok a vizsgálati lapot. Ez egy rövid összefoglaló a vizsgálatról, és a szakember főbb észrevételeiről, megállapításairól.

A részletes szakértői véleményt a bizottság a vizsgálat lezárása után 21 napon belül kézbesíti. A kézbesítés történhet postán vagy Ügyfélkapun keresztül, de arra is van lehetőség, hogy a pedagógiai szakszolgálaton személyesen vedd át.

Bármelyik formában is veszed át az írásos szakértői véleményt, jegyezd meg a dátumot, mert ettől a naptól számítva 15 napon belül felülvizsgálatot kérhetsz, ha valamiért nem értesz vele egyet (erről lásd a Mit tehetek, ha nem értek egyet a szakértői véleménnyel? kérdést).

Jogod van ahhoz is, hogy megtagadd a szakértői vélemény átvételét. Az is előfordulhat, hogy épp nem vagy otthon, amikor a postás kézbesítené a levelet. Ha kétszer nem veszed át a levelet, akkor visszaküldik a szakértői bizottsághoz, és a második kézbesítési kísérletet követő 5. munkanapon úgy tekintik, hogy átvetted (ezt hívjuk kézbesítési vélelemnek). Ez azért fontos, mert ettől a naptól számítják, hogy mennyi időn belül kell beadnod a felülvizsgálati kérelmet. Tehát ha nem értesz egyet a szakértői vélemény bármely részével, akkor nem az a jó megoldás, hogy nem veszed át a szakértői véleményt, hanem az, hogy az átvételtől számított 15 napon belül a döntés felülvizsgálatát kéred.

Ha a szakértői vélemény bármelyik részével nem értesz egyet (pl. nem értesz egyet a szakértői vizsgálat eredményével, szabálytalanságot tapasztaltál a vizsgálat során, nem megfelelőek voltak a vizsgálati körülmények, mégsem fogadod el az abban kijelölt iskolát), erről legkésőbb 15 napon belül kell nyilatkoznod és kérheted a szakértői vélemény felülvizsgálatát.

A felülvizsgálati kérelemhez mintát is készítettünk. Fontos, hogy a felülvizsgálati kérelmet a minta alapján minél részletesebben dolgozd ki, a vizsgálattal kapcsolatos problémát minél pontosabban mutasd be, és a kérelmet minél alaposabban indokold meg. Mellékletben dokumentumokat is csatolhatsz, ami még inkább alátámasztja azt, amit állítasz.

Ha úgy érzed, hogy a szakértői bizottság nem vette megfelelően figyelembe azt az orvosi diagnózist, amit még a szakértői bizottsági vizsgálat előtt kapott a gyerek, vagy van egy másik (magán) szakértői véleményetek is, amiben más szerepel, akkor ugyanúgy 15 napon belül lehet kérni a szakértői vélemény felülvizsgálatát. Ennek külön költsége, illetéke nincs.

Ha a szakértői bizottságnak szóban vagy írásban jelzed, hogy nem fogadod el a szakértői véleményt, akkor ők kötelesek erről tájékoztatni a gyerek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes tankerületi központot az eljárás megindításáról. A felülvizsgálati kérelmed elbírálására, egy új szakértői bizottság kijelölésére, és szükség esetén az új vizsgálat lefolytatására a tankerületi központnak 60 nap áll rendelkezésére. 

Nagyon fontos arra figyelned, hogy a felülvizsgálat során készült,  új szakértői vélemény elkészítésében nem vehetnek részt azok a szakemberek, akik a korábbi véleményt írták.

Ha a szakértői vélemény felülvizsgálata után kiállított új szakértői véleménnyel sem értesz egyet, akkor 30 napon belül közigazgatási pert indíthatsz az illetékes Törvényszéknél. A keresetlevelet a tankerületi központhoz kell beadni, és ők továbbítják a bírósághoz. A keresetlevélben kérheted a bíróságtól a szakértői vélemény újbóli felülvizsgálatát. A közigazgatási perről bővebben az erről szóló tájékoztatónkban olvashatsz.

A közigazgatási pert ügyvéd nélkül, te magad is megindíthatod. Az ehhez szükséges keresetlevél mintáját a birosag.hu oldalon találod.  Ha a keresetlevél kitöltéséhez segítségre lenne szükséged, írj jogsegélyszolgálatunknak a  jogsegely@tasz.hu címen.

Kérhetsz egy hitelesített másolatot attól a szakértői bizottságtól, amelyik az eredetit is kiállította.

A gyerek érdekeit az szolgálja, ha olyan óvodába, iskolába jár, és olyan környezetben van, ahol megkapja a számára szükséges támogatást. Ezért, ha már a szakértői bizottság véleménye előtt úgy látszik, hogy a gyereknek valószínűleg lesz SNI-státusza (mert pl. az egyik részvizsgálat után ezt a szóbeli tájékoztatást kapod), érdemes elkezdened tájékozódni.

Ha még most kezdi az óvodát, iskolát a gyereked, kérdezd meg, hogy abban az óvodában, iskolában, ahova a lakóhelyetek alapján tartoztok, tudják-e fogadni. Azaz az óvoda, iskola alapító okiratában, alapdokumentumában szerepel-e, hogy bizonyos SNI-státusszal rendelkező gyerekeket el tudnak látni. Ha nem, de a körülmények megfelelők, érdemes lehet kérni az óvoda, iskola vezetőjét, hogy vegyék fel az alapító okiratukba, hogy fogadnak SNI-s gyerekeket, és akkor ki tudja jelölni a szakértői bizottság ezt az intézményt a gyereknek.

Ugyanez igaz akkor is, ha már iskolába, óvodába jár a gyereked. Ha ugyanis az intézmény alapító okirata szerint tudja fogadni az adott SNI-státusszal rendelkező gyerekeket, nincs szükség intézményváltásra. Ha nem, akkor a gyereked csak addig maradhat az intézményben, amíg a szakértő bizottság újat nem jelöl ki a számára.

Ezen kívül az óvodák, iskolák online adatbázisából is tájékozódhatsz arról, hogy a lakóhelyetek közelében melyik intézmény fogad SNI-s gyerekeket. Ebben az adatbázisban megtalálod az ilyen intézmények hivatalos dokumentumait, pl. alapító okiratot, pedagógiai programot, szervezeti és működési szabályzatot (szmsz-t), amelyekből láthatod, hogy milyen SNI-s gyerekek fogadására vannak felkészülve. Azt is megteheted, hogy személyesen felkeresed azokat az óvodákat vagy iskolákat, amelyeket az online adatbázisban találtál, és érdeklődsz az igazgatónál, hogy a megállapított SNI-státusszal felvenné-e a gyereket, tudja-e a szakértői véleményben leírt feltételeket biztosítani számára. Ha sikerül erről megállapodni, akkor kérj az igazgatótól egy befogadó nyilatkozatot, amit el tudsz vinni a szakértői bizottsághoz, és ennek alapján kijelölik a gyereknek ezt az óvodát vagy iskolát. A befogadó nyilatkozathoz mintát készítettünk, amelyet kitöltethetsz a választott intézménnyel. A befogadó nyilatkozatot nem kötelező vinned a szakértői bizottsági vizsgálatra, de segíthet elérni, hogy a szakértői bizottság azt az intézményt jelölje ki, amelyiket szeretnéd. Ezért azt tanácsoljuk, ha lehet, töltesd ki az igazgatóval, és vidd el a szakértői bizottsági megbeszélésre.

A pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága a vizsgálatok után megbeszélést tart, ahol a vizsgálatok eredményeit összefoglalják, és arról is tájékoztatnak, hogy melyik intézmény milyen SNI-s gyereket tud fogadni. A szakértői bizottság évente frissülő intézményjegyzéke vezet ezekről az óvodákról, iskolákról, amit kötelesek megmutatni neked. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy arról is tájékoztatnak, hogy az intézményjegyzékben szereplő intézmények közül szerintük melyik tud valóban fogadni SNI-s gyerekeket, azaz hol állnak fenn valóban azok a személyi és tárgyi feltételek, amelyek az alapító okiratban szerepelnek. Hivatalosan a szakértői bizottság jelöli ki az intézményt a gyereked számára, de a döntés a te kezedben van. A bizottság csak javaslatot tehet, és segít neked döntést hozni. Ha valamit javasolnak, nem muszáj elfogadnod, kérheted, hogy másik óvodát vagy iskolát jelöljenek ki a szakértői véleményben. 

Előfordulhat, hogy ezen a megbeszélésen az intézményjegyzék alapján a szakértői bizottság nem tud intézményt javasolni, vagy te nem tudsz dönteni, mert pl. először szeretnéd megnézni az óvodát vagy iskolát. Ilyenkor 30 napon belül kell találni olyan intézményt, amit a szakértői bizottság ki tud jelölni. Ha te találsz ilyen intézményt, kérj befogadó nyilatkozatot, amit be tudsz mutatni a szakértő bizottságnak.

Ha nem sikerül megegyezni egyik intézménnyel sem vagy nem tudsz választani az intézmények közül, a szakértői bizottság akkor is kijelöli valamelyik óvodát vagy iskolát. Ezt a szakértői vizsgálat lezárását követő harmincadik napon teszik meg, ugyanis a kikézbesített szakértői véleménybe már bele kell foglalni a kijelölt intézményt. Ha nem fogadod el ezt a kijelölt intézményt, akkor is kérheted a szakértői vélemény felülvizsgálatát, a szakértői vélemény kézbesítését követő 15 napon belül. Erről részletesen lásd a Mit tehetek, ha nem értek egyet a szakértői véleménnyel? kérdést.