A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok nyilvánosságra hozzák a jelentéseiket – a polgáriak miért nem?

2008 áprilisában és júniusában a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztertől, a honvédelmi minisztertől és az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnökétől kértük, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok általános tevékenységéről szóló tájékoztatókat közérdekű adatként adják ki. A honvédelmi miniszter másodszorra eleget tett az adatigénylésnek, a többi tájékoztató nyilvánosságáért pert indítunk.

A nemzetbiztonsági szolgálatok az ország szuverenitásának és alkotmányos rendjének védelmében rendkívül erős jogkorlátozó jogosítványokkal rendelkeznek. Azonban e szervezetek jellegéből következően a nyilvánosság alig szerezhet arról tudomást, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok milyen munkát végeznek és a gyakorlatban hogyan élnek jogosítványaikkal.

Az öt nemzetbiztonsági szolgálat munkáját az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága ellenőrzi, ám mindezidáig a nyilvánosság a szolgálatok honlapjain található általánosságokon túl nem sokat tudhatott arról, hogy a szolgálatok mivel foglalkoznak. Úgy véljük, hogy a szolgálatok munkájának veszélyeztetése nélkül minden állampolgárnak joga van megismerni az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága számára készített tájékoztatókat.

A Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke azzal elhárította el az adatigénylést, hogy ő úgysem tehet semmit a nyilvánosság tájékoztatása érdekében, a titkosságot csak az illetékes minősítők oldhatják fel, míg a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter nem gondolta, hogy bármi is a közre tartozna. Elsőre a honvédelmi miniszter is ezen az állásponton volt, ám annál meglepőbb és örvendetesebb, hogy álláspontját felülvizsgálta és a meg nem ismerhető adatok kitakarásával kiadta a tájékoztatókat.

Meggyőződésünk, hogy egy demokratikus jogállamban még a nemzetbiztonsági szolgálatok felett is helye van civil kontrollnak és érthetetlennek tartjuk, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok miért nem képesek megtenni azt, amit a katonaiak megtettek, azaz a meg nem ismerhető adatok kitakarásával és az információszabadság alkotmányos jogával összhangban kiadni a tájékoztatókat. Elgondolkodtató, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok miért nem tartják fontosnak azt, hogy munkájukról a nyilvánosság árnyaltabb képet szerezhessen, és ezzel járuljanak hozzá a szolgálatok számára létfontosságú állampolgári bizalom erősödéséhez.

Adatigénylésünkben a 2002. január 1. után keletkezett beszámolókat kértük ki.

A kiadott katonai nemzetbiztonsági szolgálati tájékoztatókat itt olvashatja:

Katonai Felderítő Hivatal
2002 I.
2002 II.
2003 I.
2003 II.
2004 I.
2004 II.
2005 I.
2005 II.
2006 I.
2006 II.
2007 I.
2007 II.
2008 I.

Katonai Biztonsági Hivatal
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008

Cikkajánló:

Kuti Ferenc: A katonai titkosszolgálatok civil kontrolljának néhány kérdése (HADTUDOMÁNY X. évfolyam, 1. szám)

Végrehajtást kért a TASZ az NBH ellen (index.hu)

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Fizess, ha mást gondolsz, mint kormány

A kormány ahelyett, hogy a kétharmados felhatalmazását felelősséggel használná, arra törekszik, hogy ellehetetlenítse azokat, akik tőle eltérő véleményt fogalmaznak meg.