A TASZ álláspontja a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény tervezetéről

Birtokunkba került egy a Belügyminisztérium Jogszabály Előkészítő Osztályának vezetője által létrehozott dokumentum, amely a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról címet viseli. A tervezet számos, alapvető jogot korlátozó rendelkezést tartalmaz. A Társaság a Szabadságjogokért ezúton teszi közzé véleményét a megalkotni tervezett szabályokról.

A tervezett szabályok jelentős része a magánszférához, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog és az ezzel szoros összefüggésben álló információs önrendelkezési jog korlátozását valósítja meg. E jogokat az Alaptörvény VI. cikke biztosítja. Ezek az emberi méltósággal szoros kapcsolatban álló jogok – az Alkotmánybíróság értelmezése szerint is – együttesen hivatottak biztosítani azt, hogy az érintett akarata ellenére mások ne hatolhassanak be magánszférájába. Ugyanakkor alkotmányos demokráciákban is elfogadott a magánszférához való jog korlátozása olyan legitim célok érdekében, mint a nemzet- és közbiztonság, a bűncselekmények megelőzése és felderítése, az állam büntetőjogi igényének érvényesítése. A magánszférához való jog korlátozásának azonban ki kell állnia az alapjogsérelem alkotmányos megengedhetőségének megítélésére irányadó alapjogi teszt több lépésének próbáját. A korlátozásnak alkalmasnak kell lennie a kívánt cél elérésére (1). A szükségesség követelménye csakis akkor teljesülhet, ha a tervezett jogkorlátozásokat az említett célok elérése kényszerítően megkívánja, azaz olyan kvalifikált fenyegetettség áll fenn, amelyek esetében a rendelkezésre álló eszközök alkalmazása nem vezetne eredményre (2). A tervezett korlátozások arányossága pedig annak függvénye, hogy milyen alkotmányos garanciák érvényesülnek (3). A bevezetni tervezett jogkorlátozásokra azok alkalmasságát és szükségességét megalapozó körülmények fennállása esetén is csak törvényben rögzített, szigorú és átlátható eljárási rendben, a magánszférába való beavatkozás minden részletkörülményére kiterjedő, adekvát intézményes garanciák mellett kerülhet sor. Az egyének szabadságát védő biztosítékok mellőzését jogállamban semmilyen célszerűségi vagy igazságossági szempont nem igazolhatja.

A tervezet rendelkezései között több olyat találtunk, amelyek nem felelnek meg az alapjog-korlátozás ismertetett követelményeinek. Több ponton hiányos a tervezett szabályozás, amennyiben nem határozza meg kellő pontossággal az alapjog-korlátozás feltételeit. Ahelyett, hogy a tervezet erősítené a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége felett érvényesülő kontrollt – amely az európai emberi jogi minimumkövetelményeknek való megfelelés érdekében szükséges volna –, egy-egy szabályában inkább gyengíti az ellenőrzés lehetőségét. Találkozhatunk benne olyan szabállyal is, amely az alapvető jogok korlátozásával elérni kívánt cél elérésére alkalmatlan korlátozást teremtene meg, ezért Alaptörvény-ellenes.

Ugyanakkor mindezen hiányosságok és hibák nem orvosolhatatlanok. Az alapjog-korlátozás feltételeinek a jelenleginél sokkal precízebb meghatározásával, a hiányzó garanciák megteremtésével és az alkalmatlan korlátokat jelentő szabályok elhagyásával a tervezet alkotmányosan elfogadhatóvá tehető lenne .

Az alkotmányosan vitatható rendelkezések és a legalapvetőbb észrevételek az alábbiakban olvashatók.

Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a tervezetet álláspontunk szerint – a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény alapján is – a transzparens társadalmi vita érdekében közzé kellett volna tenni. Méltatlan, hogy szabadságjogok közvetlen korlátozását jelentő törvény tervezetét nem lehet átlátható módon megvitatni. Ez – mint minden hasonló esetben – kérdésessé teszi, hogy törvénysértéssel elfogadhatók-e egyáltalán ilyen szabályok. Ezért is tesszük közzé a tervezet szövegét, annak ellenére, hogy nem lehetünk tisztában a dokumentum státuszával, például azzal, hogy mennyire aktuális. (Találtunk benne olyan rendelkezést, amelynek ötletétől, úgy tudjuk, már a múlt hét végén elállt a Kormány.) A társadalmi egyeztetésre vonatkozó törvényi szabályok betartása például ezt a problémát is kiküszöbölhette volna.

A részletes vélemény egésze innen letölthető.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A TASZ véleményezte a humángenetikai adatok védelméről szóló törvénytervezetet

Az Egészségügyi Minisztérium elkészítette a humángenetikai adatok védelméről, valamint a genetikai vizsgálatok és kutatások szabályairól szóló újabb törvénytervezetet, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) már véleményezte mind a törvény szakmai koncepcióját, mind a korábbi a témában készült törvénytervezeteket.

TASZ vélemény az adathozzáférési törvénytervezetről

A Pénzügyminisztérium véleményezésre megküldte azt a törvénytervezetet, amely annak adja meg a jogi kereteit, hogy a nagy állami adatbázisokban nyilvántartott személyes adatokat, anonimizálás után, hogyan lehet kutatási célokra felhasználni.

Nyílt levél az igazságügyi miniszternek

Az igazságügyi miniszter elnézést kért a tisztségéből jogellenesen elmozdított korábbi adatvédelmi biztostól. A Társaság a Szabadságjogokért, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság szerint a magyar polgároktól kellett volna elnézést kérnie, a sajnálkozás pedig nem is orvosolja a jogsértést. Minderről az alábbi nyílt levelet írták Trócsányi Lászlónak.