A TASZ nyílt levele a tervezett otthonszülésekkel kapcsolatban

A TASZ nyílt levelet intézett Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz az otthonszülés ügyében. Olvassa el a levelet!

Gyurcsány Ferenc
Miniszterelnök

Miniszterelnöki Hivatal
Budapest
Kossuth Lajos tér 4.
1055

N Y Í L T L E V É L

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Április 7-e, az Otthonszülés napja alkalmából nyílt levéllel fordulunk Önhöz, és kérjük, hogy a rendelkezésére álló minden eszközzel segítse elő a tervezett otthonszülések hazai helyzetének megnyugtató és hozzáértő rendezését.

Egyesületünk, mint a magánszféra és az egyéni szabadságjogok elkötelezett védelmezője, rendkívül sérelmesnek tartja, hogy az otthonszülés kérdése Magyarországon jelenleg nem teljes mértékben tisztázott. Álláspontunk szerint a helyzet mielőbbi rendezésére van szükség, mert jelenleg a gyermeküket otthonukban világra hozni kívánó édesanyákat és a számukra segítséget nyújtókat rendszeresen jogsérelem éri.

Az Alkotmányban garantált alapvető jogok – különösen az emberi méltósághoz való jogból levezethető általános önrendelkezési jog, valamint az egészséghez való jog – lehetőséget biztosítanak arra, hogy egy szülő nő megválassza, hogy gyermekét hol és hogyan kívánja a világra hozni, kórházban, születésházban vagy otthon. Az otthonszülést hatályos jogszabályaink semmilyen szinten nem tiltják, ennek ellenére az otthonszülést választó nők, az otthon született gyermekek és az őket segítő szakemberek legjobb esetben is egy sor nehézségnek, diszkriminációnak, rosszabb esetben pedig közigazgatási és büntetőjogi eljárásoknak teszik ki magukat.

Az elmúlt években több egymást követő egészségügyi miniszter tett ígéretet arra, hogy tisztázza az otthonszülés szakmai és jogi kereteit, ám a megvalósítás sajnos rendre elmaradt. Úgy véljük, a kialakult áldatlan állapotokban az állam felelőssége különösen nagy, hiszen a bizonytalanságok, konfliktusok és üldöztetések hátterében egyedül az egészségügyi miniszter tanácsadó testületeként működő Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium otthonszüléssel kapcsolatos állásfoglalásai állnak, melyek kvázi-jogszabály szintű érvényesülését az Egészségügyi Minisztérium passzivitása és tétlensége teszi lehetővé. Álláspontunk szerint a mindenkori miniszternek, kormányzatnak meg kellene követelnie, hogy az otthonszüléshez hasonlatos különösen kényes kérdésekben legmagasabb szintű tanácsadó testülete ne a szakmaiság köntösébe bújtatott, érzelmektől fűtött tekintélyelvű magánvéleményeket, hanem megalapozott, tényeket és érveket felsorakoztató szakmai ajánlásokat fogalmazzon meg, továbbá kötelessége, hogy ezen ajánlások megfogalmazására a témát leginkább ismerő elméleti és gyakorlati szakembereket kérje fel.

Az otthonszülésben segédkező független bábák munkája számos ponton eltér az intézményi szülésvezetéstől, nem a „kevesebb benne foglaltatik a többen” viszonylatban, hanem mint két teljesen különálló, és az esetek egy részében egymást kiegészítő szakma. Ennek megvilágítására és alátámasztására a hazánkban tevékenykedő bábák, nemzetközi szervezetek (WHO, UNICEF) ajánlásaira, nemzetközi tapasztalatokra (külföldi kutatásokra, statisztikákra, elemzésekre) és saját, több, mint 15 éves tapasztalataikra építve, mindig is nyitottak voltak, 2003-ban az akkori egészségügyi kormányzat kezdeményezésére meg is fogalmazták a Szempontok az intézeten kívüli szülés magyarországi feltételeinek kidolgozásához[1] c. dokumentumot, amely sajnos azóta is visszhang nélkül maradt.

Hasonlóképpen visszhang nélkül maradt az Európai Unió tagállamainak képviselői és az Európai Bizottság tisztségviselőiből álló csoport véleménye, amely a TAIEX Bizottság támogatásával 2002. február 11. és 14. között értékelő látogatást tett Magyarországon, és komoly aggályokat fogalmazott meg a szülésznők önálló munkavégzése, illetve annak korlátozott volta kapcsán. A csoport megdöbbenve tapasztalta, hogy az általános európai gyakorlattól eltérően Magyarországon a szülésznők normális lefolyású szülések esetében is az orvos segítőiként tevékenykednek, és nincs meg az elvárható szakmai autonómiájuk.

Az adatok szerint évente mintegy 200-300 gyermek születik otthon előre tervezett módon, az otthonszülés tehát nem tömegjelenség, de valós igényt takar. A gyermeküket intézményen kívül világra hozni kívánó nőknek joguk van ahhoz, hogy szüléskor megkapják a lehető legmagasabb szintű szakmai segítséget. Az állam magzatvédelmi kötelezettsége megköveteli, hogy hárítsa el azokat az akadályokat, amelyek veszélyeztetik, hogy a szülő nőket otthonszülés alkalmával hozzáértő bábák segítsék.

Kérjük tehát Miniszterelnök Urat, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az évek óta tartó patthelyzet a szülő nők és gyermekeik érdekében mielőbb megoldódjon, és hogy az otthonszülés misztifikálástól és démonizálástól mentesen elnyerje méltó helyét a hazai egészségügyi ellátások palettáján.

Budapest, 2007. április 7.
Üdvözlettel,
Dénes Balázs elnök
Társaság a Szabadságjogokért

[1] http://www.szules.hu/new/alternatal/szempontokminiszterium

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A TASZ véleményezte az Egészségügyi Minisztérium tervezett otthonszüléssel kapcsolatos rendelet-tervezeteit

A TASZ üdvözli az Egészségügyi Minisztérium azon szándékát, hogy a tervezett otthonszülések kérdését a Minisztérium az elmúlt 20 év szabályozatlansága után több szintű szabályozással kívánja megoldani.

Egy hónapos csúszás: máig nem ismerhetők a kórházi fertőzések adatai, ezért petíciót indítunk

Petíciót indítunk és kórházak elé települünk ki, hogy betegjogokkal kapcsolatban tájékoztassuk a polgárokat. Azután döntöttünk így, hogy a jogszabályban meghatározott határidőhöz képest október 1-jére már egy egész hónapos csúszásba került a kórházi fertőzésekről szóló jelentés nyilvánosságra hozatala. A petíciót azért indítjuk, hogy az egészségügyet tegyék a betegek számára is érthetővé, és azért, hogy a kormány fejezze be a titkolózást, és tegye közzé az egészségügy egyik legsúlyosabb problémájáról: a kórházi fertőzésekről szóló adatokat.

Nincs, vagy nem elég jó tájékoztatás

Blogsorozatunk előző részében azzal foglalkoztunk, hogy a kötelező védőoltással kapcsolatos tájékoztatás hiányosságai milyen negatív következményekkel járhatnak. Ebben a részben megnézzük, hogy milyen tájékoztatást kapnak jelenleg a szülők. Adatainkat egyrészt a TASZ számára 2016 májusában végzett reprezentatív kutatásból, másrészt egy közel 3000 válaszadó által kitöltött nem–reprezentatív online kutatásból merítjük.

  • Online kutatásunkból az derül ki, hogy a megkérdezettek negyede egyáltalán nem kapott tájékoztatást.
  • Sokszor nem telik el elegendő idő a tájékoztatás és az oltás között, nincs idő feldolgozni, kérdezni.
  • Nagyon gyakran nem személyre szabott a tájékoztatás.
  • Sok esetben nem teljeskörű a tájékoztatás, a szövődményekről, az elmaradás kockázatáról, az ellenjavallatokról nem tájékoztatnak.
  • Nincs jó online tájékoztató, pedig sokan tájékozódnak az internetről.