A TASZ üdvözli a 2011. április 15. napjáig tartó generális kilakoltatási moratórium hatályba lépését

2010. augusztus 11-től 2011 április 15-ig Magyarországon - kevés kivételtől eltekintve - nem lehet bírósági végzéssel elrendelt kilakoltatást végrehajtani.


A Társaság a Szabadságjogokért felhívja valamennyi, végrehajtás foganatosításával foglalkozó szerv és személy figyelmét arra, hogy 2010. augusztus 11. napjától alkalmazzák a bírósági végrehajtásról szóló törvény 2011. április 15. napjáig tartó generális kilakoltatási moratóriumot elrendelő új szakaszát (303.§), és tartózkodjanak minden olyan kilakoltatás foganatosításától, amely nem tartozik az alább megjelölt három kivétel alá!


Tájékoztatjuk azokat, akiket a hatályba lépett új jogszabályhely ellenére, így jogellenesen kívánnak kilakoltatni, hogy a végrehajtó törvénysértő intézkedése ellen a Vht. 217.§-a szerinti végrehajtási kifogás terjeszthető elő a végrehajtást foganatosító bírósághoz a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül!


2010. augusztus 11-én hatályba lépett a bírósági végrehajtásról szóló 1994 évi LIII. törvény (Vht.) módosításáról szóló 2010. évi LXXXI. törvény. A Magyar Közlöny 129. számában, 2010. augusztus 10-én kihirdetett jogszabály a bírósági végrahajtási eljárásokra generálisan vonatkozó törvény átmeneti rendelkezései közé illeszt be egy új paragrafust (303.§), amellyel valamennyi, lakás kiürítését elrendelő határozat végrehajtásának elhalasztását rendeli el 2011. április 15. napjáig. A törvény rendelkezéseit azokban a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell, melyekben a kilakoltatás foganatosítására még nem került sor. Az új jogszabályhely a végrehajtás elhalasztásának módjára a törvény 182/A.§-át rendeli alkalmazni, amely már eddig is szabályozta a kilakoltatási moratóriumot a téli időszakra (minden évben december 1-étől a következő évmárcius 1-éig terjedő időszakra).


A Társaság a Szabadságjogokért felhívja a jogalkalmazó figyelmét arra, hogy a Vht. módosítása következtében 2010. évben a lakóingatlanok kiürítésének foganatosítását a lakóingatlan kiürítésének a rendőrség közreműködésével történő kikényszerítését elrendelő végzés vagy az árverési vevő (ingatlant átvevő) a Vht. 154/A.§ (10) bekezdése alapján előterjesztett kérelme kézhezvételét követő naptól a végrehajtó köteles 2011. április 15. napjáig terjedő időszakot követő időszakra elhalasztani!

A 2011. április 15. napjáig tartó kilakoltatási moratórium - tekintettel arra, hogy a bírósági végrehajtásról szóló törvényben általános jelleggel, tehát nem speciálisan a pénzkövetelés végrehajtásának szabályai között került elhelyezésre - minden, bírósági határozat alapján történő lakáskiürítésre vonatkozik, függetlenül a lakás tulajdonosának személyétől, a lakás birtoklásának jogcímétől, illetve attól is, hogy a lakás kiürítésére pénzkövetelés végrehajtása során vagy kifejezetten lakáskiürítést elrendelő bírósági határozat végrehajtásaként kerülne sor, kivéve az alábbi eseteket:

  • az ingatlan közös tulajdonának megszüntetése iránti ügyekben értékesített lakóingatlan kiürítését;
  • ha büntetőügyben hozott jogerős határozat megállapította, hogy a lakóingatlan kiürítésére kötelezett vagy az ő jogán a lakóingatlanban lakó személy az ingatlan tulajdonjogának, használati jogának megszerzése, vagy az ehhez szükséges vagyonnak vagy támogatásnak a megszerzése érdekében bűncselekményt követett el és az elkövetőnek az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülése óta még három év nem telt el, vagy
  • ha büntetőügyben hozott jogerős határozat a lakóingatlan kiürítésére kötelezett vagy az ő jogán a lakóingatlanban lakó személy által elkövetett bűncselekmény miatt a kiürítendő ingatlanra elkobzást vagy vagyonelkobzást rendelt el.

Az utóbbi két esetben az új jogszabályhely értelmében a végrehajtást foganatosító bíróság végzéssel utasítja a végrehajtót a kiürítés foganatosítására azt követően, hogy a bűnügyi nyilvántartó szervet és a büntetőügyben eljárt bíróságot megkeresi.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Diszkriminatív adórendeletet semmisített meg a Kúria

A Kúria döntése szerint alapjogokat sért az a helyi adórendeleti szabályozás, amely éppen a szociálisan rászorult emberek jól körülhatárolható csoportját kötelezné a települési adó megfizetésére. Beadványunk vezetett el ahhoz, hogy a Kúria az önkormányzat trükközése miatt elnyúló eljárás végén kimondja: nem vethető ki olyan adó, ami egy csoport célzott elüldözését szolgálná egy településről.

A szülőket nem lehet arra kényszeríteni, hogy válasszanak a gyerekük és az igazuk között

Az utóbbi hónapokban meglepődve, majd egyre nagyobb felháborodással tapasztaltuk, hogy több megye gyámhivatalában félretájékoztatják az ügyfeleket. Azt állítják a szülőknek, hogy ha kiállnak a jogaikért, nem kaphatják vissza a gyerekeiket. A legkiszolgáltatottabb szülők ilyen fokú félretájékoztatását nehéz másnak látni, mint hatalommal való súlyos visszaélésnek. A hatósági gyakorlat ellen pert kezdeményeztünk, és emellett kértük az Emberi Erőforrások Minisztériumát (EMMI), hogy adjon iránymutatást a gyámhivatalok részére, megtehetik-e ezt az ügyfeleikkel. Friss állásfoglalásában nekünk adott igazat a minisztérium.

KISOKOS: Hogy ne emeljék ki a gyermekemet?

Jelzés érkezett az iskolából, mert igazolatlanul hiányzott a gyermeke? A gyámhatóság tárgyalásra idézte, de nem tudja, mit kell tennie? Becsöngetett a családgondozó, de nem tudja, be kell-e engedni? Kiszakítják a gyerekeket a családból és máshol helyezik el?