A visszaküldött Ptk.-ról
Az új Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot szeptember 21-én szavazta meg a Parlament, majd Sólyom László, köztársasági elnök október 13-án küldte vissza megfontolásra, mert formai hibák mellett tartalmi kifogásai is voltak. Véleményeztük a megfontolandó törvényjavaslat egyes részeit.
Az új PTK. rekodifikálása során többször is kifejtettük véleményünket az egyes személyhez fűződő jogokról szóló, valamint nagykorú személy döntéshozatalának segítéséről, a cselekvőképesség szabályairól szóló fejezetek kapcsán. A Parlament által egyszer már elfogadott szabályok között vannak határozottan örömteli rendelkezések – így például a cselekvőképességet kizáró, illetve az általános korlátozó gondokság megszüntetése. A cselekvőképességet érintő gondokság újraszabályozása és a döntéshozatal segítésének új formáinak, az előzetes jognyilatkozatnak és a támogatott döntéshozatalnak megalkotása hozzájárulhat ahhoz, hogy megvalósuljon az a cél, hogy az érintett önrendelkezését csak indokolt és szükséges mértékben korlátozva valósuljon meg a nagykorú személyek támogatása, védelme. Azonban a megfontolásra visszaküldött rendelkezések közül több módosításra szorul az előbbi cél megvalósulása érdekében – így például a határidők betartásának biztosítására szankciórendszer felállítása.
Természetesen, elengedhetetlen, hogy a megalkotandó végrehajtási jogszabályok és a jogalkalmazás is az emberi jogokat maradéktalanul tiszteletben tartó, az érintettek önrendelkezését a lehető legszélesebb körben biztosító irányt kövesse. Ennek biztosítéka lehet, ha a jogalkotó a törvény hatályba lépését követően folyamatosan és rendszeresen vizsgálja a rendelkezések hatályosulását, a jogalkalmazás alakulását.
A zárószavazást megelőzően nyújtott be az igazságügyi és rendészeti miniszter egy 234 pontból álló módosító csomagot, amely nem felelt meg a Házszabálynak az ilyen módosító javaslatokra vonatkozó szabályainak, hiszen érdemben, igen lényeges pontokon módosította a törvényjavaslatot, nem hagyva időt és lehetőséget a módosító javaslatok megtárgyalására. A köztársasági elnök is szót emel az ilyen gyakorlat ellen a megfontolásra visszaküldő levelében. Álláspontunk szerint a zárószavazás előtti módosító javaslat intézményének a formai és kodifikációs okokból szükségestől eltérő célokra való felhasználása, lényegi változtatásokra való felhasználása súlyosan megnehezíti azt, hogy felelős döntés születhessen a javaslat támogatásáról. Az ilyen módosító csomagok megakadályozzák azt, hogy a képviselők az elfogadásra váró javaslat tényleges szövegéről alkossanak véleményt, ahhoz módosító indítványokat fűzzenek, így akár a korábbi jogalkotási munka is felülírható. Ez alkotmányossági szempontból veszélyes, különösen a kódexszerű, nagy jogalkotói munkát igénylő törvényjavaslatok esetében, mint a PTK.
Olvassa el a vélemény teljes szövegét itt.