Adatigénylés az esetleges választási csalások felderítése érdekében

Adatigényléssel fordultunk a Political Capital-lal (PC) a Nemzeti Választási Irodához és a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárságához: két évre visszamenőleg kérjük ki a névjegyzéki adatokat, havi időállapotok szerinti bontásban, annak érdekében, hogy láthassuk, történt-e jelentős kiugrás a választópolgárok számát illetően a magyar-román határ közelében lévő települések esetében.

A magyar és a román hatóságok arról állapodtak meg, hogy április 8-án, a magyarországi országgyűlési választások napján is nyitva tart majd az a tíz ideiglenes határátkelőhely, amelyet jelenleg csak szombatonként használhatnak a két ország állampolgárai. Az Origo szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ennek szükségességét így magyarázta március 22-én: „Számítunk arra, hogy a határon túliak nagy számban leadják a szavazatukat. Azt szeretnénk, ha a következő Országgyűlés az egész világ magyarságának a politikai akaratát tükrözné.”

Mindez azért furcsa, mert a magyarországi lakcímmel nem rendelkező külhoni magyar állampolgárok levélben szavazhatnak, nekik semmi okuk átkelni a magyar-román határon a választás napján. Kivéve, ha létesítettek a határon innen is lakcímet, annak érdekében, hogy ne csak pártlistára, hanem egyéni kerületi jelöltre is szavazni tudjanak.

Bár az ezt követő hetekben olyan információk jelentek meg, amelyek szerint tömegesen jelentettek be kettős állampolgárságú szavazópolgárokat határközeli településekre, valójában nem tudjuk, ténylegesen ez hány embert jelent.

A Political Capital-lal ezért adatigényléssel fordultunk a Nemzeti Választási Irodához és a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárságához: két évre visszamenőleg kérjük ki a névjegyzéki adatokat, havi időállapotok szerinti bontásban, annak érdekében, hogy láthassuk, történt-e jelentős kiugrás a választópolgárok számát illetően, és ha igen, mikor.

Ezen adatok ismerete nélkül ugyanis lehetetlen megállapítani, hogy pánikkeltésről vagy tényleges visszaélésekről van-e szó.

Az NVI-hez, illetve a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárságához a mai napon eljuttatott adatigénylést itt olvashatja.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Felszámolja a Nemzeti Választási Bizottsági tagok jogegyenlőségét a legújabb törvénymódosítás

Ha lezárult az országgyűlési választás és itt a nyár, akkor menetrend szerint érkezik a választási törvénymódosító csomag – júniusban benyújtották a választási jogszabályokat érintő újabb törvényjavaslatot. A javaslat túlnyomórészt a választási szervek munkáját, és egyes határidőket érintő technikai módosításokból áll. Ezek között vannak előremutató elképzelések, de az, hogy a frakcióval nem rendelkező, a választáson induló pártok delegáltjai csak megfigyelőként, szavazati jog nélküli tagokká válnak, súlyos aszimmetriát jelent a politikai verseny szereplői között a Nemzeti Választási Bizottságban.


A TASZ állásfoglalása az NVB 1/2018. sz. iránymutatásáról

1. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 1/2018. sz. iránymutatása -- állítása szerint -- a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 254. § (2) bekezdését értelmezi. A törvény hivatkozott bekezdése egyértelműen úgy rendelkezik, hogy egy párt, jelölő szervezet országos listája akkor kerül törlésre, ha “a jelölő szervezet jogerősen nyilvántartásba vett, valamint a bejelentett, de még jogerősen el nem bírált egyéni választókerületi jelöltjeinek száma együttesen nem éri el a törvényben foglalt minimumot” [a TASZ kiemelése].

KISOKOS: Helyi önkormányzati aktivizmusról

Sok lehetőség van arra, hogy a lakosok a helyi közügyeket érintő politikai döntéshozatalban részt vegyenek. Az ötévente tartott önkormányzati választásokon és a kivételesen előforduló helyi népszavazáson kívül a helyi közösségek más eszközökkel is befolyásolhatják az őket érintő helyi kérdéseket. Ilyen további eszköz a közmeghallgatás is, amely közvetlen kapcsolatot teremthet a lakosok és a döntéshozók között. Ez az 1x1 abban abban igazít el, hogy a helyi szinten meghozott döntésekbe hogyan és milyen feltételek mellett szólhatunk bele a választásokon és a népszavazásokon kívül.