Adatigénylés az esetleges választási csalások felderítése érdekében

Adatigényléssel fordultunk a Political Capital-lal (PC) a Nemzeti Választási Irodához és a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárságához: két évre visszamenőleg kérjük ki a névjegyzéki adatokat, havi időállapotok szerinti bontásban, annak érdekében, hogy láthassuk, történt-e jelentős kiugrás a választópolgárok számát illetően a magyar-román határ közelében lévő települések esetében.

A magyar és a román hatóságok arról állapodtak meg, hogy április 8-án, a magyarországi országgyűlési választások napján is nyitva tart majd az a tíz ideiglenes határátkelőhely, amelyet jelenleg csak szombatonként használhatnak a két ország állampolgárai. Az Origo szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ennek szükségességét így magyarázta március 22-én: „Számítunk arra, hogy a határon túliak nagy számban leadják a szavazatukat. Azt szeretnénk, ha a következő Országgyűlés az egész világ magyarságának a politikai akaratát tükrözné.”

Mindez azért furcsa, mert a magyarországi lakcímmel nem rendelkező külhoni magyar állampolgárok levélben szavazhatnak, nekik semmi okuk átkelni a magyar-román határon a választás napján. Kivéve, ha létesítettek a határon innen is lakcímet, annak érdekében, hogy ne csak pártlistára, hanem egyéni kerületi jelöltre is szavazni tudjanak.

Bár az ezt követő hetekben olyan információk jelentek meg, amelyek szerint tömegesen jelentettek be kettős állampolgárságú szavazópolgárokat határközeli településekre, valójában nem tudjuk, ténylegesen ez hány embert jelent.

A Political Capital-lal ezért adatigényléssel fordultunk a Nemzeti Választási Irodához és a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárságához: két évre visszamenőleg kérjük ki a névjegyzéki adatokat, havi időállapotok szerinti bontásban, annak érdekében, hogy láthassuk, történt-e jelentős kiugrás a választópolgárok számát illetően, és ha igen, mikor.

Ezen adatok ismerete nélkül ugyanis lehetetlen megállapítani, hogy pánikkeltésről vagy tényleges visszaélésekről van-e szó.

Az NVI-hez, illetve a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárságához a mai napon eljuttatott adatigénylést itt olvashatja.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A megtévesztés melegágya – új népszavazási szabályozás készül

A Kormány a népszavazási eljárás módosítását kezdeményezte, javaslata már csak a zárószavazásra vár. Az új népszavazási eljárás látszólag megkönnyíti az országos népszavazások kezdeményezését. A TASZ álláspontja szerint azonban ezután semmivel sem lesz könnyebb a népszavazást kezdeményezők dolga – sőt. A várhatóan ezen a héten megszavazott új népszavazási eljárásrendről szóló blogsorozatunk első részében elmondjuk, az új szabályozás ezúttal hogyan ásná alá a népszavazás kezdeményezéséhez való jogot.

Az Alkotmánybíróság gonosz áprilisi tréfája

Az Alkotmánybíróság tegnap elutasította az Alapvető Jogok Biztosának a polgári törvénykönyv gondnoksági szabályait kifogásoló indítványát. Az ombudsman tudományos és emberi jogi érvekkel alátámasztott beadványát a bíróság paternalisztikus érveléssel söpörte le az asztalról. A cselekvőképesség teljes korlátozásának eltörlése hazai és nemzetközi szakmai és civil konszenzusra támaszkodik, nemzetközi szerződés kötelezi rá hazánkat. Ez az AB-nak kevés volt.

Félsiker az AB döntése a regisztrációról

A TASZ egyetért az Alkotmánybíróság döntésével: a Magyarországon lakó választópolgárok előzetes regisztrációja szükségtelen jogkorlátozás. Az általános és egyenlő választójog biztosítása érdekében azonban nemcsak a törvényeket kell felülvizsgálni, hanem az Alaptörvényt is.