Adatigénylés az esetleges választási csalások felderítése érdekében

Adatigényléssel fordultunk a Political Capital-lal (PC) a Nemzeti Választási Irodához és a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárságához: két évre visszamenőleg kérjük ki a névjegyzéki adatokat, havi időállapotok szerinti bontásban, annak érdekében, hogy láthassuk, történt-e jelentős kiugrás a választópolgárok számát illetően a magyar-román határ közelében lévő települések esetében.

A magyar és a román hatóságok arról állapodtak meg, hogy április 8-án, a magyarországi országgyűlési választások napján is nyitva tart majd az a tíz ideiglenes határátkelőhely, amelyet jelenleg csak szombatonként használhatnak a két ország állampolgárai. Az Origo szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ennek szükségességét így magyarázta március 22-én: „Számítunk arra, hogy a határon túliak nagy számban leadják a szavazatukat. Azt szeretnénk, ha a következő Országgyűlés az egész világ magyarságának a politikai akaratát tükrözné.”

Mindez azért furcsa, mert a magyarországi lakcímmel nem rendelkező külhoni magyar állampolgárok levélben szavazhatnak, nekik semmi okuk átkelni a magyar-román határon a választás napján. Kivéve, ha létesítettek a határon innen is lakcímet, annak érdekében, hogy ne csak pártlistára, hanem egyéni kerületi jelöltre is szavazni tudjanak.

Bár az ezt követő hetekben olyan információk jelentek meg, amelyek szerint tömegesen jelentettek be kettős állampolgárságú szavazópolgárokat határközeli településekre, valójában nem tudjuk, ténylegesen ez hány embert jelent.

A Political Capital-lal ezért adatigényléssel fordultunk a Nemzeti Választási Irodához és a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárságához: két évre visszamenőleg kérjük ki a névjegyzéki adatokat, havi időállapotok szerinti bontásban, annak érdekében, hogy láthassuk, történt-e jelentős kiugrás a választópolgárok számát illetően, és ha igen, mikor.

Ezen adatok ismerete nélkül ugyanis lehetetlen megállapítani, hogy pánikkeltésről vagy tényleges visszaélésekről van-e szó.

Az NVI-hez, illetve a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárságához a mai napon eljuttatott adatigénylést itt olvashatja.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A kormánynak meg kell mondani, hogy mit tett a fogyatékossággal élő emberekért

Magyarországon 2016. december 31-én 57 039 fogyatákossággal élő ember állt gondnokság alatt a KSH adatai szerint. Ezek az emberek jogi szempontból gyermeknek minősülnek, életük legalapvetőbb kérdéseiben sem hozhatnak döntéseket. A gondnokuk határozza meg, hogy hol és kivel éljenek, hogy mit dolgozhatnak, vagy éppen megszülethet-e a gyermekük attól függően, hogy mely ügyekben állnak gondnokság alatt. Miért baj ez, mit szól ehhez az ENSZ és hogy állunk az alternatívákkal?

Így akadályozhatja a kormány az érvényes népszavazásokat

Felkeltette a kormány figyelmét is: az országos népszavazásokon a magyarországi lakcímmel soha nem rendelkezettek is szavazhatnak. Vélhetőleg a vasárnapi bolti zárva tartással kapcsolatos népszavazási kezdeményezések nyomására egy új rendeletben azt is bebiztosították: a határon túliak ne maradjanak le az országhatáron belül élők mindennapjait alapvetően befolyásoló döntésekbe való beleszólásról – két választás között, a népszavazásokon sem. Őket az Nemzeti Választási Iroda figyelmezteti ezentúl a regisztrálásra. A külföldön tanuló, dolgozó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok értesítésére nem tesznek hasonló erőfeszítést. De pontosan hogyan használná a határon túli szavazókat a kormány a népszavazások leszerelésére?

A független intézmények csődje

A múlt héten a magyar politikai közösség tagjait egyik hidegzuhany érte a másik után. Független intézmények, amelyek feladata éppen az, hogy az állam működésén az alkotmányosságot kérjék számon, egymás után adták bizonyságát annak, hogy ezt nem végzik el. A teljes vélemény innen tölthető le.