Alkotmányellenes a hajléktalanok bírságolása

Az Alkotmánybíróság határozatának értelmében alkotmányellenes hajléktalanokat azért bírságolni, mert életvitelszerűen közterületen laknak. A TASZ szerint az Alkotmánybíróság akkor járt volna el helyesen, ha a már befejezett szabálysértési eljárások felülvizsgálatát elrendeli.

Alkotmányellenes a hajléktalanokat érintő szabálysértési tényállás, hozta meg az Alkotmánybíróság november 12-én II/1477/2012. számú határozatát. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs tv.) szerint:

186. § (1) Aki a közterület belterületét rendeltetésétől eltérő módon, életvitelszerű lakhatás céljára használja, illetve életvitelszerű lakhatáshoz használt ingóságokat közterületen tárol, szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés nem állapítható meg, ha a feladat ellátására kötelezett önkormányzat a hajléktalan-ellátás feltételeit nem biztosítja.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot.

A szabálysértések miatt kiszabható pénzbírság meg nem fizetés esetén szabálysértési elzárásra változtatható át. Nem nehéz belátni, hogy a hajléktalan nem tudja befizetni – az akár többszörösen is kiszabott – pénzbírság összegét, így gyakorlatilag elzárással büntethető azért, mert nincs hol laknia. Tehát a törvény a hajléktalanságot mint állapotot szankcionálja.

A TASZ régóta hangoztatja, hogy a fenti szabályozás súlyosan sértette az emberi méltósághoz és szabadsághoz való jogot. Korábban a szegénység kriminalizációja miatt beadványt nyújtottunk be az Alkotmánybírósághoz, amely a sérelmezett jogszabályi rendelkezéseket alkotmányellenesnek minősítette.

Üdvözöljük az AB azon megállapítását is, miszerint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény túl széles mozgásteret hagyott az önkormányzatoknak, ezért megsemmisítette az alábbi rendelkezéseket.

A 51. § (4) bekezdése, valamint 143. § (4) bekezdésének e) pontja, felhatalmazást adtak a helyi önkormányzat képviselő-testületének arra, hogy rendeletben pénzbírsággal sújtható tiltott, közösségellenes magatartásokat határozzanak meg.

Láthatjuk, hogy a szabályozás ezen formája a jogbiztonság követelményével ellentétes volt.

Mi lesz a megbírságolt hajléktalanokkal?

A Szabs. tv az alábbiak szerint rendelkezik.

4. § A szabálysértést az elkövetése idején hatályban lévő jogszabályok alapján kell elbírálni. Ha a szabálysértés elbírálásakor hatályban lévő új jogszabály szerint a cselekmény már nem minősül szabálysértésnek vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új jogszabályt kell alkalmazni.

Tehát a folyamatban lévő eljárásokat meg kell szüntetni.

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény rendelkezései alapján:

45. § (6) Az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása alapján jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás és szabálysértési eljárás felülvizsgálatát rendeli el, ha az eljárásban alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés semmisségéből a büntetés, illetve az intézkedés csökkentése vagy mellőzése, valamint a büntetőjogi, illetve a szabálysértési felelősség alóli mentesülés vagy annak korlátozása következne.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat során a büntetőeljárásról, illetve a szabálysértésekről szóló törvény szabályait kell alkalmazni.

Szabs tv. 133. § (1) Perújításnak van helye, ha az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása miatt a jogerős határozattal befejezett szabálysértési eljárás felülvizsgálatát rendelte el.

d) az ügyész hivatalból köteles perújítási kérelmet előterjeszteni, ha a felülvizsgálni rendelt szabálysértési ügyben kiszabott büntetés vagy intézkedés végrehajtása folyamatban van, illetve az elkövető a felülvizsgálni rendelt ügy miatt a szabálysértési nyilvántartásban szerepel,

e) a bíróság a perújítási kérelmet csak abban az esetben utasíthatja el, ha a perújítási kérelemben hivatkozott alkotmánybírósági döntés nem függ össze az alapüggyel,

f) a perújítás során hozott határozatban az elkövető szabálysértésért való felelősségét valamely cselekmény miatt a 6. § (6) bekezdésében meghatározott határidőre tekintet nélkül is meg lehet állapítani.

A TASZ álláspontja szerint az idézett jogszabályhelyekből az következik, hogy az Alkotmánybíróság akkor járt volna el helyesen, ha a már befejezett szabálysértési eljárások felülvizsgálatát elrendeli. Így lehetőség nyílt volna arra, hogy hazai fórumon- perújítás keretei között- orvosolják az alapjogsérelmet. Erről azonban a határozat explicit módon nem rendelkezik, így perújításnak nincsen helye.

A TASZ fentiek miatt úgy látja, hogy a jogorvoslat egyetlen lehetséges fóruma strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Valós problémamegoldás helyett a kormánypártok megreguláznák a mélyszegénységben élőket

Ha sokat hiányzik a gyerek az iskolából, az utána a családnak járó családi pótlék nyújtását határidő és a határozatra vonatkozó felülvizsgálati kötelezettség nélkül felfüggesztenék. A nagy valószínűséggel alkotmányellenes, Fideszes képviselők által jegyzett kapcsolódó módosító javaslatot az eredeti törvénymódosító javaslatot előterjesztő kormánypárti képviselők is támogatják. Kósa Lajos és Soltész Miklós eredeti javaslata értelmében a családi pótlék feletti rendelkezési jogot vonták volna meg ideiglenesen a szülőktől: eseti gondnok döntötte volna el, hogy mire lehet természetben költeni a havi állami támogatást. A TASZ álláspontja szerint a mélyszegénységben élő embereket, így a közöttük felülreprezentált romákat rendkívül hátrányosan érintő, őket megregulázni kívánó, a romákkal szembeni sztereotípiákat erősítő, mindenféle szakmai egyeztetés nélkül született törvényjavaslat nem más, mint demagóg tüneti kezelés, amely éppenséggel csak az iskolai hiányzások mögötti valós problémákra nem kínál megoldást, ellenben lényegesen megnehezítheti számos, egyébként is komoly megélhetési gonddal küzdő ember életét.

Lehet-e jogszabály nélkül büntetni a hajléktalan embereket?

Az illetékes ügyészségekhez és kormányhivatalokhoz fordultunk, hogy vizsgálják ki a törvénysértő gyakorlatot. Korábban már többször élesen bíráltuk a hajléktalanság kriminalizációját szolgáló jogalkotást, most azonban a gyakorlat még az emberi méltóságot sértő jogszabályoknak sem felelt meg. A kormányhivatalok jogosultak törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására az önkormányzati intézkedések vonatkozásában, az ügyészség pedig ellenőrzi a szabálysértési hatóságok eljárásának és intézkedésének törvényességét.

Nem szabálysértés a demonstratív lakásfoglalás

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a mai tárgyaláson megszüntetett két szabálysértési eljárást is annak az aktivistának az ügyében, aki az egyik szószólója volt egy demonstratív lakásfoglalási akciónak egy üresen álló VII. kerületi épületben. A bíróság javarészt elfogadta a hajléktalant képviselő Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje, Fazekas Tamás érveit.