Alkotmányellenes a hajléktalanok bírságolása

Az Alkotmánybíróság határozatának értelmében alkotmányellenes hajléktalanokat azért bírságolni, mert életvitelszerűen közterületen laknak. A TASZ szerint az Alkotmánybíróság akkor járt volna el helyesen, ha a már befejezett szabálysértési eljárások felülvizsgálatát elrendeli.

Alkotmányellenes a hajléktalanokat érintő szabálysértési tényállás, hozta meg az Alkotmánybíróság november 12-én II/1477/2012. számú határozatát. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs tv.) szerint:

186. § (1) Aki a közterület belterületét rendeltetésétől eltérő módon, életvitelszerű lakhatás céljára használja, illetve életvitelszerű lakhatáshoz használt ingóságokat közterületen tárol, szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés nem állapítható meg, ha a feladat ellátására kötelezett önkormányzat a hajléktalan-ellátás feltételeit nem biztosítja.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot.

A szabálysértések miatt kiszabható pénzbírság meg nem fizetés esetén szabálysértési elzárásra változtatható át. Nem nehéz belátni, hogy a hajléktalan nem tudja befizetni – az akár többszörösen is kiszabott – pénzbírság összegét, így gyakorlatilag elzárással büntethető azért, mert nincs hol laknia. Tehát a törvény a hajléktalanságot mint állapotot szankcionálja.

A TASZ régóta hangoztatja, hogy a fenti szabályozás súlyosan sértette az emberi méltósághoz és szabadsághoz való jogot. Korábban a szegénység kriminalizációja miatt beadványt nyújtottunk be az Alkotmánybírósághoz, amely a sérelmezett jogszabályi rendelkezéseket alkotmányellenesnek minősítette.

Üdvözöljük az AB azon megállapítását is, miszerint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény túl széles mozgásteret hagyott az önkormányzatoknak, ezért megsemmisítette az alábbi rendelkezéseket.

A 51. § (4) bekezdése, valamint 143. § (4) bekezdésének e) pontja, felhatalmazást adtak a helyi önkormányzat képviselő-testületének arra, hogy rendeletben pénzbírsággal sújtható tiltott, közösségellenes magatartásokat határozzanak meg.

Láthatjuk, hogy a szabályozás ezen formája a jogbiztonság követelményével ellentétes volt.

Mi lesz a megbírságolt hajléktalanokkal?

A Szabs. tv az alábbiak szerint rendelkezik.

4. § A szabálysértést az elkövetése idején hatályban lévő jogszabályok alapján kell elbírálni. Ha a szabálysértés elbírálásakor hatályban lévő új jogszabály szerint a cselekmény már nem minősül szabálysértésnek vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új jogszabályt kell alkalmazni.

Tehát a folyamatban lévő eljárásokat meg kell szüntetni.

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény rendelkezései alapján:

45. § (6) Az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása alapján jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás és szabálysértési eljárás felülvizsgálatát rendeli el, ha az eljárásban alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés semmisségéből a büntetés, illetve az intézkedés csökkentése vagy mellőzése, valamint a büntetőjogi, illetve a szabálysértési felelősség alóli mentesülés vagy annak korlátozása következne.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat során a büntetőeljárásról, illetve a szabálysértésekről szóló törvény szabályait kell alkalmazni.

Szabs tv. 133. § (1) Perújításnak van helye, ha az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása miatt a jogerős határozattal befejezett szabálysértési eljárás felülvizsgálatát rendelte el.

d) az ügyész hivatalból köteles perújítási kérelmet előterjeszteni, ha a felülvizsgálni rendelt szabálysértési ügyben kiszabott büntetés vagy intézkedés végrehajtása folyamatban van, illetve az elkövető a felülvizsgálni rendelt ügy miatt a szabálysértési nyilvántartásban szerepel,

e) a bíróság a perújítási kérelmet csak abban az esetben utasíthatja el, ha a perújítási kérelemben hivatkozott alkotmánybírósági döntés nem függ össze az alapüggyel,

f) a perújítás során hozott határozatban az elkövető szabálysértésért való felelősségét valamely cselekmény miatt a 6. § (6) bekezdésében meghatározott határidőre tekintet nélkül is meg lehet állapítani.

A TASZ álláspontja szerint az idézett jogszabályhelyekből az következik, hogy az Alkotmánybíróság akkor járt volna el helyesen, ha a már befejezett szabálysértési eljárások felülvizsgálatát elrendeli. Így lehetőség nyílt volna arra, hogy hazai fórumon- perújítás keretei között- orvosolják az alapjogsérelmet. Erről azonban a határozat explicit módon nem rendelkezik, így perújításnak nincsen helye.

A TASZ fentiek miatt úgy látja, hogy a jogorvoslat egyetlen lehetséges fóruma strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Ki mondja meg, hogy mit nem szabad?

5 megyében 125 önkormányzat közösségi együttélési rendeletében találtunk a magánszférát súlyosan sértő szabályokat. 2018 végén arra kértük a vizsgált megyék kormányhivatalait, hogy szólítsák fel az önkormányzatokat a jogsértő rendeleti szabályok hatályon kívül helyezésére.

Megnyertük Magyarország legnagyobb antidiszkriminációs perét Miskolc önkormányzata ellen

Elsőfokon pert nyertünk a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodával (NEKI) a Miskolci Önkormányzattal, a Polgármesteri Hivatallal és a Miskolci Önkormányzati Rendészettel szemben, amit a városvezetés szegény- és cigányellenes intézkedései miatt indítottunk.

A Kormányhivatal totojázása miatt az ombudsman elé vittük a BAZ megyei kiszorítós rendeleteket

Borsod megyében már legalább nyolc településen léptetett életbe az önkormányzat olyan helyi rendeletet, amely kizárja mindazokat a szociális juttatásokból és a közmunkából, akik más településtől kapott költözködési támogatással telepednének le náluk (vagyis: a miskolcról „kitelepített” romákat). Először a Kormányhivataltól kértük, hogy lépjen fel e súlyosan diszkriminatív szabályozásokkal szemben. Miután ez az út nem bizonyult hatékonynak, az ombudsmanhoz fordultunk.