Alkotmányellenes új szabálysértés – sérülnek a jogalkotási elvek a jogvédők szerint

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány (www.nemzetijogvedo.hu) és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezetek közös álláspontja szerint a 32/2007. (III. 6.) Kormányrendelet, mely az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet módosításával egy új szabálysértési tényállást állapított meg, komoly alkotmányossági aggályokat vet fel.

A „Jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség” elnevezésű új szabálysértés a álláspontunk szerint igen nehezen, vagy egyáltalán nem határolható el a rendzavarás hatályban lévő szabálysértésétől.

Az új szabálysértés valójában nem új tényállás, hanem a rendzavarás jelenleg is létező fogalmának egy speciális esete. Ez azonban azt is jelenti, hogy a jogszabályok szerint e szabálysértés megalkotására a kormánynak nem, csak az országgyűlésnek lett volna hatásköre – hiszen kormányrendeletben csak a szabálysértési törvényben nem létező tényállások megállapításra van mód, mint azt a Szabálysértési törvény vonatkozó szakasza kijelenti.

A szabálysértést megállapító kormányrendeletet 2007. március 6-án hirdették ki, és az március 11-én hatályba is lép. A Jogalkotási törvény szerint azonban a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.” Ez az elv sehol nem annyira fontos, mint a büntető- és a szabálysértési jog területén, és ezt még az a kormányzati szándék sem írhatja felül, hogy március 15-én már az új szabálysértés miatt lehessen eljárni azokkal szemben, akik nem tesznek eleget például egy gyülekezést feloszlató rendőrségi felhívásnak. Hogy az 5 nap, mint hatályba léptető időhatár e területen nem megszokott, azt az is jól példázza, hogy az - álláspontunk szerint szintén aggályos – lövedék- és szúrásálló védőfelszerelések (sisak, vért, golyóálló mellény, stb.) közterületen való viselését szabálysértéssé minősítő jogszabály 2007. február 28-án jelent meg, és csak 30 nappal később, 2007. március 28-án lép majd hatályba.

A két jogvédő szervezet felháborodását fejezi ki a fenti kormányrendelettel megalkotott szabálysértés miatt, és a közeljövőben az Alkotmánybíróságtól kéri a szabálysértési tényállás alkotmányellenességének megállapítását.

Olvassa el a rendeletmódosítást!

 1. zsolnai        

2007-03-09


Tisztelt Jogvédők!

Milyen alkotmányossági aggályt jelent egy olyan szabály akár a kihírdetéssel egyidejű hatálybaléptetése, amely csak annyit mond, hogy a rendőri intézkedést végre kell hajtani, különben 50 ezer forintot fizet az illető? Milyen felkészülés kell ehhez? Vajon nem evidencia minden normális társadalomban egy ilyen szabály? Kinek milyen alkotmányos jogát sérti ez? A Jat-ra komolyan nem hivatkozhatnak. Akad olyan káka, amelyen maguk nem keresnek csomót? Megint kinek a pártján állnak?

2. ezizahuj

2007-03-09

az állampolgárok pártján. jó lenne már végre túllépni azon a mérhetetlenül gyerekes reakción, hogy ha a tasz egy olyan dolog mellett/ellen áll ki, ami vhogy kapcsolódhat az egyik politikai oldalhoz, akkor a tasz egyből mszp-s/fidesz-es... érdekes, a "gyermekpornós" ügy kapcsán miért nem volt elfogult baloldali szervezet?!

az egyes jogszabályokat a jogalkotás különböző szintjei hozhatják meg, amiket alkotmányos garanciák öveznek. kedves zsolnai elhiheted, a jogrendszer nem viccből épült így ki. a gyakorlatban ez a konkrét kormányrendelet azért is vet fel aggályokat, mert a közelmúltban, de akár régebben is már kiderült, hogy a rendőrség gyakran eszközöl indokolatlanul nagy számú (és jogosulatlan) előállítást. ez a kormányrendelet lényegében legitimálja azt a gyakorlatot, hogy bárki bármiért az utcai rendőrjárőr belátásától függően előállítható legyen és vele szemben eljárás indulhasson. magyarán, a tömeges előállítások után, már nem kell indokot keresni az egyes emberekre és egybehangzóan állítani róla, hogy pl. rátámadt egy rendőrre, hanem elég azt mondani, ellánállt a rendőri intézkedésnek, amit gyakorlatilag még csak bizonyítani sem kell.

3. zsolnai

2007-03-09

Ki beszélt itt politikáról? Jogászként van sejtésem a jogalkotási garanciák fontosságáról. De veszélyt nemcsak a "rendőri túlkapások" jelenthetnek egy társadalomra. A társadalmi békét, az alkotmányos rendet, a jogbiztonágot fenyegetheti az is, hogy a rendőrség a hiányos jogszabályok miatt nem tud hatékonyan fellépni, hogya csapnivaló igazságszolgáltatás miatt nem lehet a társadalomellenes cselekedeteket szankcionálni. Az sem mellékes, hogy a rendszerváltáskori törvények csak a pártállam gyengítését, lebontását szolgálták és nem számoltak azzal, hogy a jogokkal vissza is lehet élni, ezért hiányoznak erre a törvényi garanciák. Egy jogvédő, szervezet ne legyen doktrinér. Fontosak minden egyes - mondjuk a rendőrséggel szembekerülő - ember alkotmányos jogai, de nem téveszthetők szem elől a többi emberéi sem.

4. chills

2007-03-09

sok jogvédő szervezettel szemben felmerült már az a kritika, hogy valóban igaz amit mond, de mégis miért nem említi meg a másik oldalt, úgy lenne igazságos, stb. a civil jogvédő szervezetek feladata a mindenkori hatalam túlkapásai, ill. az állampolgárokat ért sérelmek elleni fellépés, védelem. így szerintem értelmetlen az a kérdés, h kinek az oldalán áll a tasz -még ha nem is politikára gondoltál-, mert a "hatáskörük" eleve arra a területre terjed ki, amikor egy erősebb oldal (hatalom) áll szemben egy gyengébbel (egyén).

de mindezek mellett tényleg nem szabad egyik végletbe sem esni. valóban a hatóságnak is megfelelő (jog)védelmet kell biztosítani, ami ugye normális esetben közvetve a többi ember, ill. a társadalom védelmét is jelenti. én nem hiszem, h a jelenlegi szabályozás akadályozná a rendőrség szükséges munkáját. a mindennapi életben pláne, hiszen akinek volt már lehetősége ilyen perekbe betekintetni, tudja, hogy általában néhány rendőr kitalálja, hogy a terhelt mit követett el, a bíróságok pedig különösebb fenntartások nélkül elfogadják. a rendőrök marasztalása meg - függetlenül az azonosíthatóság kérdéstől! - szinte példa nélküli. többszörösen túlbizonyítottan kell megállapítani a tényállást, hogy a bántalmazás hivatalos eljárásban megálljon. nem beszélve a kényszervallatásról - de az nem ide tartozik.

ahogy írtad, a 'többi embert' is védeni kell, valóban. de a többi emberre olyan magatartás jelenthet veszélyt, ami erőszakos v. mondjuk arra ösztönző. az ilyen magatartásokat eddig is szankcionálta a jog, ez a kormányhatározat nem ez ügyben jelent előrelépést, nem e téren könnyíti a rendőrök munkáját.

valljuk be, ez a gyorsan összedobott és azonnal hatályba lépő kormányhatározat nem egy jól átgondolt koncepció, amely egy ordító joghézagot hivatott kitölteni, hanem lényegében egyetlen napra szól: márc. 15-ére. valószínű, h az AB-on meg is bukik, ahogyan a főváros gyülekezéssel kapcsolatos rendelete, de ahogyan azt az alkotói is jól tudták, csak márc. 15-e után. sajnos a jelen viszonyok közt úgy látom, hogy ennek a jogszabálynak az egyetlen eredménye az lesz, h az embereket okkal-ok nélkül elő lehet majd állítani. tényleg csak a magánvéleményem, h a rendőri fellépésnek, kommunikációnak, ezzel kapcsolatos jogalkotásnak a tisztelet, tekintély irányába kellene hatnia, a jogkövető magatartás ne félelmen, megfélemlítésen alapuljon. és ez a szabály az utóbbit erősíti.

5. eg

2007-03-09

Ugyan nem vagyok jogász, csak keveset konyítok hozzá, de szerintem tudok még egy érvet ami miatt a módosított rendelet alkotmányellenes lehet:

"40/A. § (1) Aki a rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagja jogszerű intézkedésének nem engedelmeskedik, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik."

Az Alkotmányban a következőt találjuk:

"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."

A módosított rendelet alapján a szabálysértési eljárás során meg kell vizsgálni, hogy a rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagja jogszerűen intézkedett-e. Egy demokratikus jogállamban ez nem a rendvédelmi szerv hatáskörébe tartozik. Egy demokratikus jogállamban egyetlenegy állami szerv (főleg nem fegyveres erő!) nem hivatott a saját intézkedéseinek jogszerűségéről dönteni!

Jogászok ennél alighanem részletesebb indoklást is tudnak adni...

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az ’56-os megemlékezéssel kapcsolatos állami feladatokról és azok elmulasztásáról

Jogsértő az, hogy a forradalom hivatalos, állami megünneplésére nem engedtek be minden állampolgárt, hanem egyeseket vélt véleményük miatt kizártak, míg másokat nem védtek meg akkor, amikor a véleménynyilvánításuk miatt atrocitások érték őket a tömegben. Hiába magáncég volt megbízva a rendezvény biztosítási feladataival, a rendőrség kötelességeit ez nem teszi zárójelbe, felelőssége nem hagyható figyelmen kívül.

Egyetértett velünk a Kúria is: sértette a gyülekezési szabadságot a gödöllői rendelet

Még a nyáron számoltunk be arról, hogy ellentétes a gyülekezési szabadsággal az a gödöllői helyi rendelet, amelynek értelmében közterület-használati engedélyt kellett kérni a politikai rendezvények megtartásához. Október 31-én a Kúria végül megsemmisítette a jogellenes rendelkezést.

A bíróság és a sajtó: hogyan lesz egy hírből annak ellentéte?

A TASZ elnökének írása a keddi ítéletekről és azok sajtóban való megjelenítéséről.