Állásfoglalásunk: Rendőri fellépés a választások, népszavazások kapcsán

A politikai részvételi jogok csak akkor juthatnak érvényre, ha a Rendőrség tevékenységét ezen jogokat tiszteletben tartva végzi. Az elmúlt év során azonban a sajtó különféle értesülései a nyilvánosság számára többször felvetették a gyanút, hogy a Rendőrség tevékenységének jogszabályi kereteit túllépve lépett fel a részvételi jogok érvényesülésének kárára – vagy éppen jogszabályi kötelezettségei ellenére elmulasztott fellépni a részvételi jogok érvényre juttatása érdekében

Már e gyanú felmerülése rámutat: a Rendőrségnek tennie kell azért, hogy megalapozza a választópolgárok bizalmát. Meggyőződésünk, hogy ennek a bizalomnak a helyreállítását segíti, ha a Rendőrség működésének jogszerűségére kiemelt és a nyilvánosság számára is ellenőrizhető, meggyőző figyelmet fordít a választási, népszavazási eljárásokban. Ennek érdekében az Országos Rendőr-főkapitányságnak megküldött szakmai állásfoglalásunkban számos konkrét ajánlással szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy a Rendőrség a működését minél hatékonyabban tudja a részvételi jogok érvényre juttatásában betöltendő szerepével összhangban végezni.

Állásfoglalásunkban egyfelől kifejtjük: a részvételi jogok érvényre jutásának sok esetben garanciája a Rendőrség aránytalan intézkedéstől tartózkodó fellépése. Például a rendőrök csoportos, nagy létszámban történő fellépése egy választási eljárás jelöltállítási szakaszában a jelöltek, jelölőszervezetek ajánlásgyűjtő pultjainak közvetlen közelében, vagy éppen egy népszavazási kezdeményezést támogató aláírásgyűjtés helyszínén, aránytalan hátrányt okozhat a részvételi jogaikat gyakorolni kívánó választópolgárok számára. E hátrányok közé sorolandó az intézkedéssel akár csak járulékosan érintett személyek részvételijog-gyakorlásának megakadályozása, ellehetetlenítése, megnehezítése, valamint a részvételi jogok gyakorlásától, sőt a politikai vélemények kinyilvánításától való elrettentése is.

Másfelől: a Rendőrség a részvételi jogok érvényre jutását sok esetben éppen aktív, jogszerű fellépésével segíthető elő. a Rendőrség feladatkörének része a részvételi jogok aktív érvényre juttatása bűnmegelőzési, bűnüldözési, közbiztonság-védelmi feladatainak teljesítésén keresztül. Kiemelendő a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény (Btk. 350. §), valamint – főként a jelöltállítás és a szavazás során – a személyes adattal visszaélés (Btk. 219. §), amelyek hatékony megelőzése és üldözése nélkül a részvételi jogok védelme nem valósulhat meg. A részvételi jogok akkor jutnak érvényre, ha a Rendőrség minden indokolt esetben következetesen, haladéktalanul intézkedik, összhangban törvényes kötelezettségével.

Végül: a Rendőrség választási, népszavazási eljárások során, illetve az ezek jogszerűségét fenyegető bűncselekmények elleni intézkedése során kiemelt hangsúlyt kap a rendőri fellépés részrehajlás-mentességére vonatkozó törvényi kötelezettség. A választási, népszavazási eljárások ugyanis természetüknél fogva versenyszerűek. Ezért a közhatalom-gyakorlásért illetőleg a közhatalmi döntések közvetlen meghatározásáért folyó verseny közepette a Rendőrség csak a kifogástalanul részrehajlás-mentes fellépéssel kerülheti el azt, hogy e versenyek kimenetelét jogellenesen befolyásolja.

Az Országos Rendőrfőkapitánynak megküldött ajánlásaink a fenti kötelezettségét érvényre juttatását, ezáltal pedig a polgárok politikai részvételi jogainak, szabad véleménynyilvánításának védelmét segítik elő.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az országgyűlési képviselők lehetőségeiről a szavazatszámlálás megfigyelésében

Választási Jogi Programunk jogsegély-tevékenysége körében ütközött egy olyan jogszabályi kollízióba, amelynek feloldása a elsősorban a jogalkotó feladata lenne. Addig is, amíg a feloldás nem történik meg, elkészítettük a jogszabályok összeütközésének elemzését és megfogalmaztuk ezzel kapcsolatos ajánlásunkat.

Romeltakarítás

A menekültellenes népszavazás előtti gyűlöletkeltő kampány volt a TASZ történetében az első, amiben határozottan állást foglaltunk a szavazat tartalmát illetően, és egy bizonyos (az érvénytelen) szavazat mellett érveltünk. Együttműködtünk 24 másik olyan civil szervezettel, akik a népszavazás érvénytelenítése mellett kampányoltak. A népszavazás érvénytelen lett, és a szavazáson résztvevők 6,3%-a érvénytelen szavazatot adott le. Minden szavazáson előfordulnak érvénytelen szavazatok, de példátlan számuk ezúttal azt jelzi, hogy több, mint kétszázezer aktív állampolgár volt, aki a nemtetszését nem csak távolmaradással fejezte ki, hanem érvénytelenül szavazott. Az eredmény ismeretében most érdemes kicsit azzal is foglalkoznunk, hogy mindez  mit jelent  a jogvédő szervezetünk szempontjából.

Szabad a választás: visszaszereztük egy állampolgár választójogát

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 2012 elején nyújtott be keresetet fogyatékossággal élő ügyfele képviseletében a cselekvőképességet kizáró gondnokság megszüntetése, valamint választójogának visszaállítása iránt. A Fővárosi Törvényszék tegnapi ítéletében kimondta, hogy senki választójoga sem tehető függővé politikai ismeretektől, ezen jog gyakorlásához nem támaszthatók többletkövetelmények a társadalom többi tagjához képest.