Atomper - továbbra sem lehet megismerni a paksi kármentés részleteit

A Fővárosi Ítélőtábla április 20-án döntött az Energia Klub Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága elleni perének másodfokú tárgyalásán. A bíróság az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította, az ügyben a jogi képviseletet a TASZ látja el. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. Bár az Ítélőtábla döntése kedvező, a soron kívüli eljárás ellenére az Energia Klub továbbra sem ismerheti meg a kért adatokat.

A bíróság nem találta helytállónak az elsőfokú ítélet indokolását, mely szerint a kereseti kérelem túl általános, így az az Aarhus-i Egyezmény alapján elutasítható. Fontos, hogy a tanács elnöke rámutatott arra, hogy a kért környezeti információ közérdekű adatnak minősül a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19.§-a alapján.


Mivel az elsőfokú bíróság eljárása során az alperes által benyújtott bizonyítékokat nem értékelte, a másodfokú bíróság felhívta az alperest, hogy bizonyítékait a megismételt eljárás során terjessze elő, ugyanis a törvény értelmében a megtagadás jogszerűségét és megalapozottságát az adatkezelő szervnek kell bizonyítania, a másodfokú bíróság nem folytat le bizonyítást. A határozat szerint a bizonyítási eljárásban indokolt szakértő igénybevétele annak eldöntéséhez, hogy mi minősül üzleti titoknak, azaz mely információkat lehet elzárni a nyilvánosság elől.



A bíróság határozatában nyomatékosította, hogy nincs lehetőség a közérdekű adat kiadása iránt indított per folyamán olyan indokokra (így például nemzetbiztonsági érdekre) hivatkozni, amelyek az igény teljesítésének megtagadását utólag alapoznák meg. Erre az adatkérés megtagadásakor lett volna lehetőség és a per során már késő előállni új indokokkal, hogy miért nem adták ki az adatokat.



A per az ítélőtábla határozata által kijelölt keretek között a Fővárosi Bíróságon folytatódik.


További részletek a perről



Az oldalt szerkesztette: Barlangi Tímea

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Diszkriminált a Debreceni Egyetem, amikor kitiltotta oldaláról a Putyint kritizáló kommentelőt

Elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a Debreceni Egyetemet, mert politikai véleménye miatt diszkriminálta diákját, aki Putyin ellen az egyetem Facebook-oldalán tiltakozott. 2017 októberében indítottunk eljárást az EBH előtt Barna Eszter ügyében, aki Putyin díszpolgári címe miatt írta ki az egyetem oldalára, hogy ő ehhez “nem adja a nevét”, majd kitiltották az oldalról.

Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.

A TASZ 2018. évi választási monitoring tevékenységének céljai, módszere, mércéje, és nyilvános eredményei

A TASZ Választási Jogi Programjának részeképp az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának választási eljárása idején jogi monitoring (megfigyelési) tevékenységet is végez. Az alábbiakban találhat információt megfigyelési tevékenységünk céljairól, módszeréről, és nyilvános eredményeiről. A megfigyelést végző, ahhoz szükséges képzést elvégzett személyeket a megfigyelés során itt olvasható Etikai Kódexünk rendelkezései kötik.