Az ombudsman szerint is alapjogsértőek a mélyszegényeket sújtó közfoglalkoztatási és szociális rendelkezések

Az alapjogi biztos a közfoglalkoztatási törvény 2013. áprilisi módosításával és a szociális törvény ún. „tiszta udvar, rendes ház” szabályaival kapcsolatos alapjogi kifogásainkat egy beadványban egyesítve, számos alapjog sérelme miatt az Alkotmánybírósághoz fordult.

Az ombudsman a TASZ-szal egy álláspontra helyezkedve alapjogsértőnek tartja azt az elfogadott törvénymódosítást, amely szerint három hónapra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból azt, aki szülőként gyermeke tankötelezettségének teljesítésével, vagy aki a lakókörnyezete rendezettségével összefüggő mulasztást követ el. A közfoglalkoztatásról szóló 2011. évi CVI. törvény 2013-ban bevezetett új szabályai ellentétesek a jogállamiság és az abból levezethető jogbiztonság követelményével, az egyenlő bánásmód valamint az ártatlanság vélelmének elvével, továbbá sértik a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot. Az Alkotmánybíróságnak címzett beadványában az alapjogi biztos megemlíti, hogy a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztos-helyettes is súlyos alkotmányjogi aggályokra hívta fel figyelmét a törvénymódosítással kapcsolatban – jogvédő civil szervezetek álláspontja alapján rámutatva arra, hogy az időközben változatlan formában elfogadott módosítás a kiszolgáltatott helyzetben lévő, rászorult személyeket célzott segítségnyújtás helyett további fenyegetettséggel és szankcióval kívánja sújtani.

A szociális törvény ún. „tiszta udvar, rendes ház” klauzulájának alkotmányellenességére még 2012. őszén hívtuk fel az alapjogi biztos figyelmét. A támadott törvényi rendelkezés arra hatalmazza fel a települési önkormányzatokat, hogy az aktív korúak ellátására, valamint a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltételeként rendeletben a lakókörnyezet rendezettségét is előírják. A törvény szerint e feltétel magában foglalhatja nemcsak az életvitelszerűen lakott ingatlan udvara és kertje, valamint a kerítéssel kívül határos terület, járda, hanem a lakás vagy a ház tisztán tartásának kötelezettségét is, valamint az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának és higiénikus állapotának biztosítását. Szabó Máté ombudsman – hozzánk hasonlóan – úgy gondolja, a magánszférához való jog szempontjából aggályos az a gyakorlat, amelynek során a hatóság nemcsak az ingatlan előtti területet és az udvart, hanem a ház, illetve a lakás belsejének rendezettségét és tisztaságát is ellenőrizheti. A jogállamiság, és az abból levezethető jogbiztonság elve pedig azért sérül, mert a törvény – túlságosan széles, bizonytalan megfogalmazásával – teret enged az önkényes hatósági jogalkalmazásnak. A szabályozás továbbá sérti az emberi méltóságot és összeegyeztethetetlen a szociális biztonsághoz való joggal, összességében tehát a magyar alkotmánybírósági és az európai alapjogi gyakorlat mércéjével mérve súlyos alkotmányossági kifogások egyértelműen igazolhatók.

Az ombudsman, mielőtt az Alkotmánybírósághoz fordult volna, felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy a törvényi rendelkezések módosításával tegye egyértelművé, a lakókörnyezet ellenőrzése nem terjedhet ki a magánlakásra. A miniszter ugyan tartalmilag egyetértett a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó korábbi ombudsmani vizsgálatok megállapításaival, de nem tartotta szükségesnek a törvény módosítását kezdeményezni. A biztos ezért kénytelen volt végül az Alkotmánybíróságnál kezdeményezni a szóbanforgó szabályok megsemmisítését.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Bárddal mentek neki a gyermekvédelmi rendszernek II.

2016. január 1-jétől egyesítik a családsegítő központokat és a gyermekjóléti szolgáltatókat. A pár hete hatályba lépett, teljesen új gyermekvédelmi alapellátási rendszer a szegénységben élő családoknak az életét jelentősen befolyásolja, tehát érdemes áttekinteni, mire számíthatunk. Blogsorozatunk első része az összevonási koncepció elvi lehetőségeit, második része pedig a megvalósult jogszabálymódosítások révén létrejött új rendszert vázolja.

Ne dőlj be, leleplezzük az egyik legnagyobb tévhitet a gyermekvédelemben!

Legenda járja át a magyar gyermekvédelem lassan minden szintjét: eszerint a törvény új keletű szabályozása miatt két év sikertelen védelembe vétel után, még a legjobb szándék mellett is muszáj kiemelni a gyermekeket családjukból. Olyan gyerekekről van jellemzően szó, akiket nem bántalmaznak, nem is abuzálnak a családban, viszont nehéz anyagi körülmények között élnek.

Az új kormánypárti  törvényjavaslat indokolatlanul szétszakíthat családokat

A gyermekek védelme és biztonsága érdekében kormánypárti képviselők olyan törvénymódosítást terjesztettek elő, amely nem alkalmas a súlyosan veszélyeztetett gyermekek tragédiáinak megelőzésére, ugyanakkor tömegesen vezethet családok indokolatlan szétszakításához. Tegnap valamennyi parlamenti képviselőnek megküldtük a törvényjavaslattal kapcsolatos szakmai álláspontunk, amihez neves gyermekjogi szakemberek és szervezetek is csatlakoztak.