Az ombudsman szerint is alapjogsértőek a mélyszegényeket sújtó közfoglalkoztatási és szociális rendelkezések

Az alapjogi biztos a közfoglalkoztatási törvény 2013. áprilisi módosításával és a szociális törvény ún. „tiszta udvar, rendes ház” szabályaival kapcsolatos alapjogi kifogásainkat egy beadványban egyesítve, számos alapjog sérelme miatt az Alkotmánybírósághoz fordult.

Az ombudsman a TASZ-szal egy álláspontra helyezkedve alapjogsértőnek tartja azt az elfogadott törvénymódosítást, amely szerint három hónapra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból azt, aki szülőként gyermeke tankötelezettségének teljesítésével, vagy aki a lakókörnyezete rendezettségével összefüggő mulasztást követ el. A közfoglalkoztatásról szóló 2011. évi CVI. törvény 2013-ban bevezetett új szabályai ellentétesek a jogállamiság és az abból levezethető jogbiztonság követelményével, az egyenlő bánásmód valamint az ártatlanság vélelmének elvével, továbbá sértik a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot. Az Alkotmánybíróságnak címzett beadványában az alapjogi biztos megemlíti, hogy a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztos-helyettes is súlyos alkotmányjogi aggályokra hívta fel figyelmét a törvénymódosítással kapcsolatban – jogvédő civil szervezetek álláspontja alapján rámutatva arra, hogy az időközben változatlan formában elfogadott módosítás a kiszolgáltatott helyzetben lévő, rászorult személyeket célzott segítségnyújtás helyett további fenyegetettséggel és szankcióval kívánja sújtani.

A szociális törvény ún. „tiszta udvar, rendes ház” klauzulájának alkotmányellenességére még 2012. őszén hívtuk fel az alapjogi biztos figyelmét. A támadott törvényi rendelkezés arra hatalmazza fel a települési önkormányzatokat, hogy az aktív korúak ellátására, valamint a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltételeként rendeletben a lakókörnyezet rendezettségét is előírják. A törvény szerint e feltétel magában foglalhatja nemcsak az életvitelszerűen lakott ingatlan udvara és kertje, valamint a kerítéssel kívül határos terület, járda, hanem a lakás vagy a ház tisztán tartásának kötelezettségét is, valamint az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának és higiénikus állapotának biztosítását. Szabó Máté ombudsman – hozzánk hasonlóan – úgy gondolja, a magánszférához való jog szempontjából aggályos az a gyakorlat, amelynek során a hatóság nemcsak az ingatlan előtti területet és az udvart, hanem a ház, illetve a lakás belsejének rendezettségét és tisztaságát is ellenőrizheti. A jogállamiság, és az abból levezethető jogbiztonság elve pedig azért sérül, mert a törvény – túlságosan széles, bizonytalan megfogalmazásával – teret enged az önkényes hatósági jogalkalmazásnak. A szabályozás továbbá sérti az emberi méltóságot és összeegyeztethetetlen a szociális biztonsághoz való joggal, összességében tehát a magyar alkotmánybírósági és az európai alapjogi gyakorlat mércéjével mérve súlyos alkotmányossági kifogások egyértelműen igazolhatók.

Az ombudsman, mielőtt az Alkotmánybírósághoz fordult volna, felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy a törvényi rendelkezések módosításával tegye egyértelművé, a lakókörnyezet ellenőrzése nem terjedhet ki a magánlakásra. A miniszter ugyan tartalmilag egyetértett a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó korábbi ombudsmani vizsgálatok megállapításaival, de nem tartotta szükségesnek a törvény módosítását kezdeményezni. A biztos ezért kénytelen volt végül az Alkotmánybíróságnál kezdeményezni a szóbanforgó szabályok megsemmisítését.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A Számozott utcákkal kapcsolatos intézkedési terv elfogadhatatlan!

A miskolci Számozott utcák lakóinak emberhez méltó elhelyezését szolgáló intézkedési terv teljes átdolgozására szólítja fel a városvezetést a Miskolci Roma Nemzetiségi Önkormányzat, több jogvédő civil szervezet és független szakember.

Valós problémamegoldás helyett a kormánypártok megreguláznák a mélyszegénységben élőket

Ha sokat hiányzik a gyerek az iskolából, az utána a családnak járó családi pótlék nyújtását határidő és a határozatra vonatkozó felülvizsgálati kötelezettség nélkül felfüggesztenék. A nagy valószínűséggel alkotmányellenes, Fideszes képviselők által jegyzett kapcsolódó módosító javaslatot az eredeti törvénymódosító javaslatot előterjesztő kormánypárti képviselők is támogatják. Kósa Lajos és Soltész Miklós eredeti javaslata értelmében a családi pótlék feletti rendelkezési jogot vonták volna meg ideiglenesen a szülőktől: eseti gondnok döntötte volna el, hogy mire lehet természetben költeni a havi állami támogatást. A TASZ álláspontja szerint a mélyszegénységben élő embereket, így a közöttük felülreprezentált romákat rendkívül hátrányosan érintő, őket megregulázni kívánó, a romákkal szembeni sztereotípiákat erősítő, mindenféle szakmai egyeztetés nélkül született törvényjavaslat nem más, mint demagóg tüneti kezelés, amely éppenséggel csak az iskolai hiányzások mögötti valós problémákra nem kínál megoldást, ellenben lényegesen megnehezítheti számos, egyébként is komoly megélhetési gonddal küzdő ember életét.

Börtön vagy fagyhalál?

30 éve nem volt olyan hideg a január, mint az idei. A hosszan tartó, rendkívüli hideg miatt a szegénységben élők télre felhalmozott tűzifája hamar elfogyott. A szociális tűzifa még enyhébb teleken sem fedezi teljes egészében a rászorulók szükségleteit, az idei télen pedig különösen kevésnek bizonyult. Egy átlagos télen körülbelül 15 ember fagy meg saját, fűtetlen otthonában.