Az ombudsman szerint is alapjogsértőek a mélyszegényeket sújtó közfoglalkoztatási és szociális rendelkezések

Az alapjogi biztos a közfoglalkoztatási törvény 2013. áprilisi módosításával és a szociális törvény ún. „tiszta udvar, rendes ház” szabályaival kapcsolatos alapjogi kifogásainkat egy beadványban egyesítve, számos alapjog sérelme miatt az Alkotmánybírósághoz fordult.

Az ombudsman a TASZ-szal egy álláspontra helyezkedve alapjogsértőnek tartja azt az elfogadott törvénymódosítást, amely szerint három hónapra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból azt, aki szülőként gyermeke tankötelezettségének teljesítésével, vagy aki a lakókörnyezete rendezettségével összefüggő mulasztást követ el. A közfoglalkoztatásról szóló 2011. évi CVI. törvény 2013-ban bevezetett új szabályai ellentétesek a jogállamiság és az abból levezethető jogbiztonság követelményével, az egyenlő bánásmód valamint az ártatlanság vélelmének elvével, továbbá sértik a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot. Az Alkotmánybíróságnak címzett beadványában az alapjogi biztos megemlíti, hogy a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztos-helyettes is súlyos alkotmányjogi aggályokra hívta fel figyelmét a törvénymódosítással kapcsolatban – jogvédő civil szervezetek álláspontja alapján rámutatva arra, hogy az időközben változatlan formában elfogadott módosítás a kiszolgáltatott helyzetben lévő, rászorult személyeket célzott segítségnyújtás helyett további fenyegetettséggel és szankcióval kívánja sújtani.

A szociális törvény ún. „tiszta udvar, rendes ház” klauzulájának alkotmányellenességére még 2012. őszén hívtuk fel az alapjogi biztos figyelmét. A támadott törvényi rendelkezés arra hatalmazza fel a települési önkormányzatokat, hogy az aktív korúak ellátására, valamint a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltételeként rendeletben a lakókörnyezet rendezettségét is előírják. A törvény szerint e feltétel magában foglalhatja nemcsak az életvitelszerűen lakott ingatlan udvara és kertje, valamint a kerítéssel kívül határos terület, járda, hanem a lakás vagy a ház tisztán tartásának kötelezettségét is, valamint az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának és higiénikus állapotának biztosítását. Szabó Máté ombudsman – hozzánk hasonlóan – úgy gondolja, a magánszférához való jog szempontjából aggályos az a gyakorlat, amelynek során a hatóság nemcsak az ingatlan előtti területet és az udvart, hanem a ház, illetve a lakás belsejének rendezettségét és tisztaságát is ellenőrizheti. A jogállamiság, és az abból levezethető jogbiztonság elve pedig azért sérül, mert a törvény – túlságosan széles, bizonytalan megfogalmazásával – teret enged az önkényes hatósági jogalkalmazásnak. A szabályozás továbbá sérti az emberi méltóságot és összeegyeztethetetlen a szociális biztonsághoz való joggal, összességében tehát a magyar alkotmánybírósági és az európai alapjogi gyakorlat mércéjével mérve súlyos alkotmányossági kifogások egyértelműen igazolhatók.

Az ombudsman, mielőtt az Alkotmánybírósághoz fordult volna, felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy a törvényi rendelkezések módosításával tegye egyértelművé, a lakókörnyezet ellenőrzése nem terjedhet ki a magánlakásra. A miniszter ugyan tartalmilag egyetértett a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó korábbi ombudsmani vizsgálatok megállapításaival, de nem tartotta szükségesnek a törvény módosítását kezdeményezni. A biztos ezért kénytelen volt végül az Alkotmánybíróságnál kezdeményezni a szóbanforgó szabályok megsemmisítését.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A Kúria szerint is diszkriminálta a romákat a tiszavasvári önkormányzat

A Kúria 2019. április 10-i ítélete tett pontot annak az ügynek a végére, amely a TASZ és Tiszavasvári önkormányzata között zajlott 2016 óta. A Kúria szerint is megsértette az önkormányzat a település roma lakóinak egyenlő bánásmódhoz való jogát azzal, hogy szélsőséges közszereplők közreműködésével próbálták megfélemlíteni, megregulázni őket.

Miskolci rendeletbe foglalt szegényellenes szabályokat kaszált el ismét a Kúria

A Kúria megállapította, hogy alaptörvény-ellenes és törvénysértő Miskolc közösségi együttélési rendeletének azon része, amely büntette, ha az egy főre eső lakrész nem éri el a 6 négyzetmétert. Üdvözöljük a Kúria döntését.

Diszkriminatív adórendeletet semmisített meg a Kúria

A Kúria döntése szerint alapjogokat sért az a helyi adórendeleti szabályozás, amely éppen a szociálisan rászorult emberek jól körülhatárolható csoportját kötelezné a települési adó megfizetésére. Beadványunk vezetett el ahhoz, hogy a Kúria az önkormányzat trükközése miatt elnyúló eljárás végén kimondja: nem vethető ki olyan adó, ami egy csoport célzott elüldözését szolgálná egy településről.