Bíróság előtt is megvédi állításait a TASZ

Egy februári blogposztunkban arról számoltunk be, hogy a gyöngyöspatai általános iskolában hátrányos megkülönböztetés éri a roma gyerekeket, miután a Hír tévé olyan riportokat készített, amelyekben ennek ellenkezőjét próbálta bizonyítani. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) egyenesen perre ment a szegregáció megállapításáért. Blogposztunkban és filmünkben feltártuk és bizonyítottuk, hogy a Hír tévé félrevezeti nézőit. A Hír tévé ezután pert indított ellenünk jó hírnév megsértése miatt.

A tárgyalásra minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Időpont: 2012. december 6. csütörtök 14 óra

Helyszín: Fővárosi Törvényszék (Budapest V., Markó utca 27.) 81. számú tárgyaló 

December 6-án a CFCF ügyvédjével együtt alperesként jelenünk meg a bíróság előtt abban a perben, amit a Hír tévé indított ellenünk jó hírnév megsértése miatt. A Hír tévé a keresetében azt állítja, hogy hazudtunk, a csatorna rossz hírét keltettük, és ezért elégtételt követel.

Február 28-án közzétettük Kímélet nélkül című filmünket és blogposztunkat. Ezekben részletesen feltártuk, hogy a Hír tévé két műsorában, egy hír- és egy riportműsorban is, a tényeket elferdítve félretájékoztatta a nézőit, amikor a szegregációval vádolt gyöngyöspatai általános iskola mindennapjairól számolt be. A Hír tévé szelektált az információk és a riportalanyok közt, és azokat, akik más véleményen voltak, köztük a TASZ-t is, hazugnak nevezte, igyekezett minket hitelteleníteni, lejáratni a nézői előtt. Ennek leleplezésére és a helyzet tisztázására született meg filmünk és blogposztunk.

A Hír tévé keresetét és a bírósági idézést július 9-én kézbesítette a posta. A kereset szerint a Kímélet nélkül című blogposzt megalapozatlanul állítja azt, hogy a Hír tévé manipulált, kifejezetten elferdítette a tényeket, szándékosan próbálta megtéveszteni a közönségét, alaptalanul vádaskodott, a manipulációt tudatosan felépítette, és az oknyomozó riportnak beállított műsor szerkesztésében a hiteles újságírás alapszabályait sértette meg. A Hír tévé szerint a TASZ mindezzel egyúttal azt is állítja, hogy a csatorna megszegi a sajtó- és médiatörvényekből rá háruló törvényi kötelezettségeket is. Érdekes szála a történetnek az, hogy a Hír tévé nemcsak a TASZ-t perli, hanem a CFCF ügyvédjét, Farkas Lillát is, aki filmünkben annak a véleményének ad hangot, hogy a Hír tévé műsora „iskolapéldája annak, hogyan kell kiegyensúlyozatlan műsort csinálni”. (Az alapítvány a szegregáció megállapítása miatt perli a gyöngyöspatai önkormányzatot és az iskolát. A sors iróniája, hogy abban a perben ugyanazon a napon, december 6-án, délelőtt fog valószínűleg ítéletet hirdetni az Egri Törvényszék, azaz bíróság mondja ki, van-e iskolai szegregáció Gyöngyöspatán.) A TASZ ellen indított csütörtöki per tehát nem a szegregáció tényének megállapításáról szól, hanem arról, hogy a Hír tévé a gyöngyöspatai általános iskolai helyzetet saját állítása szerint „tárgyilagosan, a romakérdésben hisztériát keltő közleményekkel ellentétben minden oldalról hitelesen próbálja bemutatni”, míg szerintünk ez nem igaz.

A keresetre adott észrevételeinkben és ellenkérelmünkben (pdf) kifejtettük, hogy a kereset miért megalapozatlan. A szándékos félrevezetésről, manipulációról és hiteles újságírás szabályainak megsértéséről tett állításainkat illetően ellenkérelmünkben arra hivatkoztunk, hogy miközben a gyöngyöspatai általános iskolában megvalósuló szegregáció tényét a volt nemzetiségi és etnikai kisebbségi országgyűlési biztos két hivatalos jelentése is megerősíti, és a szegregáció tényének megállapítása iránt per van folyamatban, a Hír tévé műsorai e tényekről nem adnak tájékoztatást, a jelentések tartalmát nem ismertetik, készítőiket mindezek ellenére nem szólaltatják meg. Saját filmfelvételeink ráadásul azt támasztják alá, hogy a Hír tévé riporterének tudnia kellett arról, hogy a szegregáció tényét a helyiek, iskolások és szüleik is állítják, az ő megszólaltatásukat azonban a műsorok szintén mellőzik.

A Hír tévé műsoraiból, valamint a nyilvános információkból minden további nélkül levonhatóak azok a következtetések, amelyeket levontunk – sőt, csak azok vonhatók le. A Hír tévé keresete szerint a TASZ megállapításainak sértő jellege a valótlanságukból fakad – csakhogy ez nem igaz. A törvény és a bírói gyakorlat szerint csak akkor lehet sértő egy állítás, ha az minden ténybeli alapot nélkülöz, vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó, megalázó. Fentiekre tekintettel azonban e két vagylagos feltétel egyike sem áll fenn.

Tehát továbbra is visszautasítjuk a hitelességünk megkérdőjelezését, és kitartunk amellett is, hogy a Hír tévé alaptalanul vádaskodott. Munkatársaink a Hír tévé riporterei számára is rendelkezésre álltak volna, ha a csatorna veszi a fáradságot arra, hogy felkeressen és megkérdezzen minket. Filmünkben és blogposztunkban valóban sarkos megállapításokat teszünk a Hír tévéről. Mivel állításainkat bizonyítani tudjuk, örömmel állunk a bíróság elé, hogy megvédjük magunkat a Hír tévé vádaskodásaival szemben, de főként azért, hogy ne hagyjuk, hogy a Hír tévé elhallgassa a roma gyerekeket származásuk miatt érő hátrányos megkülönböztetést.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Nem hagyjuk abba a szegényeket vegzáló rendeletek megtámadását!

2017 nyarán 55 olyan önkormányzati szociális rendeletet támadtunk meg, melyben a legszegényebb lakosokat kötelezik lakásaik takarítására, a tűzifa gúlába állítására, ha szociális segélyt akarnak kapni. A négy megye kormányhivatalai fele részt igazat adtak nekünk, ezúttal a megmaradt, jogsértő rendeleteket támadtuk meg az ombudsman előtt.

Az új törvényjavaslatokkal csak a bizonytalanságot akarja növelni a kormány

Az Alaptörvény hetedik módosításának javaslatai együttesen komoly károkat okozhatnak: nehezebben tudnak majd az állampolgárok véleményt nyilvánítani, és kevésbé bízhatnak abban, hogy pártatlan bíróság dönt majd a politika számára kényes ügyekről.