Dörzsölhetik a markukat a pártpénztárnokok!
Egy hatályon kívül helyezett jogszabályra utalva döntött úgy a Kúria, hogy a közvetett állami tulajdonban álló Vértesi Erőmű Zrt. nem közfeladatot ellátó szerv, ezért nem köteles kiadni Bodoky Tamás (atlatszo.hu) újságíró kérésére a Vértesi Erőmű milliárdos veszteségeit megalapozó szerződéseket és ezekhez kapcsolódó belső vizsgálati anyagokat.
A tények:
A Vértesi Erőmű csődvédelmet kért, miután Kapolyi László, az MSZP volt országgyűlési képviselője tulajdonában álló System Consulting meg akarta vásárolni az erőművet, később azonban visszalépett. A Vértesi Erőmű időközben a cég megrendelésére kapacitásokat kötött le áramkereskedőknél, akiknek a privatizáció meghiúsulása miatt több milliárd forinttal tartozik. A Vértesi Erőmű Zrt. részvényeinek 98%-a a Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdonát képzi. A MVM Csoporthoz 16 cég tartozik, köztük az alperes erőmű is.
A jog:
Az állami vagyonról szóló törvény rögzíti, hogy az állami vagyonnal gazdálkodó cégek közfeladatot ellátó szervek, és ezért a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló szabályokat kötelesek betartani. Tájékoztatniuk kell az állampolgárokat a tevékenységükkel kapcsolatos adatokról és szerződések esetében nem hivatkozhatnak üzleti titok védelmére. Az Alkotmánybíróság több alkalommal rámutatott, hogy „az információszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni, mert az információszabadság, a közhatalom gyakorlásának nyilvánossága, a végrehajtó hatalom tevékenységének átláthatósága, ellenőrizhetősége feltétele a bírálat jogának, a kritika szabadságának, a szabad véleménynyilvánításnak.”
Dr. Mészáros Mátyás bíró által elnökölt tanács leszögezte, hogy nem lát el közfeladatot a Vértesi Erőmű. Hiába hangsúlyoztuk, hogy az állami vagyonnal való gazdálkodás ellenőrizhetőségének alkotmányos biztosítéka válik súlytalanná, formálissá, ha az állam kivonhatja az állami vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatokat a nyilvánosság garanciális kontrollja alól azzal a megoldással, hogy e vagyonkezelésre, vagyonnal való bármilyen formában történő rendelkezésre nem közvetlenül, hanem a tulajdonában lévő, illetve közvetlen befolyása mellett működő gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezetei – akár többszörös – közvetítésével kerülne sor. A Kúria szerint a Vértesi Erőmű akkor lenne kötelezhető elszámolni a nyilvánosság felé a tevékenységével, ha egy jogszabály rendelkezne a státuszáról. Ha ilyen jogszabály nincsen, akkor nem tekinthető közfeladatot ellátó szervnek. A megszorító értelmezés alkotmányos tilalmával szembemenve a Kúria közfeladatot ellátó szerv fogalmába nem érti bele a közvetett állami tulajdonú gazdálkodó szerveket.
Korábban az államháztartási törvény kimondta, hogy a magyar állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek, a nevében eljáró személy pedig közfeladatot ellátó személynek minősül”. A Fidesz-kormány egyik első intézkedéseként eltörölte ezt a rendelkezést. Akkor a TASZ megfogalmazta a félelmét, miszerint jövőben állami vállalatok szerződéseinek, gazdálkodásának nyilvánossága nem biztos, hogy kikényszeríthető lesz jogi úton, továbbá az információszabadságot elősegítő töretlen bírói gyakorlat megváltozhat, mert új érvelési lehetőség nyílik meg a közpénzek használatát titkoló cégek számára. Sajnos jelen esetben ez történt. Ugyanakkor továbbra is azt gondoljuk, hogy az állami vagyontörvény alkotmány-konform értelmezése alapján minden állami vállalat köteles a közpénzekkel való gazdálkodásról tájékoztatni a közvéleményt.
A következmények:
„A Magyarország Zrt. csendestársai és a pártpénztárnokok dörzsölhetik a markukat: a Kúria jogértelmezése következtében a közpénzek nyomon követhetőségének kijátszása rém egyszerű lesz a jövőben: a vagyontörvényben nevesített gazdasági társaság egyszerűen kiszervezi a tevékenységét és a vagyonát általa alapított leányvállalatokhoz, akik már nem kötelesek elszámolni a köztulajdon feletti rendelkezésről.” – mondta Hüttl Tivadar, a TASZ programvezetője.
„Az állami tulajdonú Vértesi Erőművet csődközeli helyzetbe hozó 2008-as System Consulting-ügyletek nyilvánosságával kapcsolatban túl korán örültünk az információszabadság és az átláthatóság érvényesülésének. Bár a Fidesz ellenzékben ebben az ügyben is elszámoltatást ígért, a Nemzeti Nyomozó Iroda 2010 őszén bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást, amit másfél évvel azelőtt a Vért Zrt. feljelentése nyomán indítottak különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen, illetve hanyag kezelés alapos gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen. A Kúria mostani ítélete számomra azt jelenti, hogy nem elég, hogy a felelősök nem lettek meg, a közvélemény sem tájékozódhat arról, milyen körülmények között tűnt el az államkasszából több milliárd forint.” – kommentálta a döntést Bodoky Tamás.
