Elég volt a titkolózó államokból!

Az Emberi Jogok Európai Bírósága november 8-án dönthet az információszabadság európai szintű védelmének kiterjesztéséről - vagy megfutamodik, és enged a magyar és a brit kormány nyomásának.

Az Európai Emberi Jogi Egyezménynek nem biztosítja a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot mindenki számára. Ezért a titkolózó államokat sokáig csak korlátozottan lehetett a strasbourgi bíróság előtt perelni. Évtizedeken át az állam által kezelt adatokhoz csak a személyes érintettsége okán, és csak az a személy férhetett hozzá, akire az adat vonatkozott.

2009-ben a Bíróság a TASZ-nak köszönhetően egy fontos döntést hozott, miszerint a szólásszabadság sérelmével jár, ha egy jogvédő szervezet elől eltitkolják a közhatalom ellenőrzéséhez szükséges adatokat. A döntés nem terjesztette ki mindenkire a közérdekű adatigénylés alanyi jogát, a Bíróság ezt követően mégis egy sor hasonló ügyben támaszkodott erre az ítéletre, amely így az információszabadság strasbourgi védelmének magjává vált.

Kedden a strasbourgi bíróság ismét ítéletet hirdet egy olyan ügyben, amelynek fókuszában az információszabadság európai szintű védelme áll (Magyar Helsinki Bizottság v. Hungary). Ebben az eljárásban a Társaság a Szabadságjogokért – a brit székhelyű Media Legal Defence Initiative-vel (MLDI), Campaign for Freedom of Information-nal (CFI), és ARTICLE 19-nal , valamint a bolgár az Access to Information Programme-mal (AIP) közösen – beavatkozóként vett részt. A Nagykamara elé utalt ügy lényegi kérdése, hogy megerősíti-e a strasbourgi bíróság korábbi gyakorlatát, vagy jogértelmezése eltér attól. Az eltérés lehet a nyilvánosság számára még kedvezőbb kiterjesztő, vagy akár arra nézve kedvezőtlenebb irány is. Mivel Magyarországon egyre kevésbé megismerhetőek a közérdekű adatok, az információszabadság európai szintű védelme a magyar nyilvánosság számára létfontosságú.

Aggodalomra ad okot, hogy a szervezetek álláspontját nemcsak a magyar kormány nem osztja, hanem az ügybe szintén beavatkozó brit kormány sem. Kedden kiderül, hogy mennyien támogatják a bíróság Nagykamarájában az információszabadságot korlátozó kormányzati érveket. Mi továbbra is megteszünk mindent, hogy az állam elszámoltathatóságát és átlátható működését célzó adatigénylések teljesítését minél magasabb szintű védelem övezze itthon és nemzetközi fórumokon is.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A köztársasági elnöktől kérjük az információszabadság védelmét

Az Országgyűlés elfogadta a közadatok újrahasznosításáról szóló törvényt, amely kiszámíthatatlanná teszi az állam átlátható működését biztosító közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot. A TASZ és a K-Monitor Iroda a köztársasági elnököt kéri, hogy gyakorolja az Alaptörvényben biztosított előzetes normakontroll kezdeményezési jogát, és küldje meg az Alkotmánybíróságnak a törvényt az aláírás előtt.

Magyar nyelven a strasbourgi döntés

Magyarul is elérhető az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2009. áprilisában hozott határozata, amelyben a TASZ beadványa nyomán első alkalommal mondta ki a testület, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának jogellenes korlátozását jelentheti közérdekű adatok bizonyos körének jogellenes visszatartása. A testület kiemelte döntésében, hogy az információ hiányában ellehetetlenül a vélemény szabad és megalapozott kinyilvánításának a lehetősége, aminek következtében civil szervezetek és újságírók nem képesek betölteni társadalmi küldetésüket.

Aggodalomra ad okot az Európa Tanács Információszabadság Egyezmény-tervezete

A TASZ álláspontja szerint alapjogi szempontból elégtelen szabályrendszert jelent az első európai egyezmény, amely az információszabadság alap szabályait kívánja lefektetni. Levélben fordultunk az Európa Tanácsban Magyarországot képviselő külügyminiszterhez és az Emberi Jogi Bizottság magyar tagjához, mert úgy gondoljuk, hogy hazánknak vezető szerepet kell játszania a közérdekű adatok nyilvánossága terén.
Olvassa el levelünket!