Érdemes volt perelni: A lényeget kitakarták a sávolyi tanulmányból

A Fővárosi Bíróság a sávolyi motorversenypálya a beruházók által nyilvánosságra hozott megvalósíthatósági tanulmányának eredetileg kitakart részeinek nyilvánosságra hozatalát rendelte el 2010. április 22-én a TASZ és Bodoky Tamás újságíró által az Magyar Fejlesztési Bank (MFB) ellen indított perben. A jelek szerint nem véletlenül rejtegették a kérdéses adatokat: a közpénzek pazarlásának példátlan lehetőségét próbálták a szerződéses konstrukcióba beépíteni.

A Fővárosi Bíróság ítéletéből kiderül, hogy a szerződéstervezetbe belefoglaltak egy opciós megállapodást, amelynek értelmében a kizárólagos állami tulajdonú Magyar Turizmus Zrt.-n keresztül az állam öt éven belül megvásárolhatta volna az adósságokkal terhelt versenypályát a beruházást MFB-hitelből finanszírozó befektetőcsoporttól. A jövedelmet biztosító üzemeltetési jogok azonban a túlnyomórészt magántulajdonban lévő cég kezében maradtak volna ezután is. Nem fűztek indokolást az opciós megállapodáshoz, ezért kérdéses, hogy pontosan milyen feltételek esetén élt volna a vételi jogával a Magyar Turizmus Zrt., azonban könnyen megtörténhetett volna, hogy a magyar állam a saját maga felé fennálló adósságot vásárolja meg. Mint emlékezetes, az eredeti tervek szerint a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül az állam 15 milliárd forint hitelt biztosított volna a versenypálya megépítéséhez, és a Magyar Turizmus Zrt.-n keresztül további 20 milliárd forintot a MotoGP jogdíjakra. Amennyiben a Magyar Turizmus Zrt. 5 éven belül élt volna vételi jogával, úgy a pálya tulajdonjoga mellett a 15 milliárdos hitel törlesztése is az állami céget terhelhette volna. A pénzügyi manőver eredményeképp a magyar állam egyik 100%-os tulajdonú cége a magyar állam 100%-os tulajdonú bankjának tartozott volna milliárdos összeggel, miközben az igazi nagy profitot jelentő versenyrendezési és pályaüzemeltetési jogok a többségi magántulajdonban lévő cégeknek termeltek volna.
 
A motorverseny-pályáról szóló megvalósíthatósági tanulmányt a beruházó cég a közvélemény és civil szervezetek nyomására 2010. februárjában hozta nyilvánosságra, de egyes részeket önkényesen kitakartak. A most napvilágra került információk tükrében látható, hogy érdemes volt a TASZ-nak és Bodoky Tamás újságírónak a Magyar Fejlesztési Bank ellen indított perben a teljes dokumentum nyilvánosságra hozataláért küzdenie. A bíróság megállapította, hogy az opciós megállapodás a Magyar Turizmus Zrt.-re vonatkozik, amely cég állami tulajdonban van, „ezért gazdálkodásának átláthatósága közérdek. Ez a szerződéses klauzula a beruházás tervezett jövőjére vonatkozik, amelynek ismerete egyértelműen a tervezett üzlet egyik stratégiai eleme, a felhasználandó közpénzek megtérülését érintő részlet, ezért egyértelműen közérdekű adat.” Az „Opciós megállapodás” elnevezésű pont arról rendelkezik, hogy a Magyar Turizmus Zrt. és a Sávoly Termálcentrum Kft. között létrejött szerződés alapján a Sávoly Termálcentrum Kft. jogot biztosít a Magyar Turizmus Zrt.-nek a versenypálya megvételére, a megegyezett időponthoz képest 5 év időtartamon belül. Az opciós vételár az ingatlanra vonatkozó értékeléstől függően kisebb vagy egyenlő lesz 25 millió forinttal. A megállapodás alapján a Magyar Turizmus Zrt. hozzájuthatott volna a versenypálya infrastrukúrához a kapcsolódó hiteltörlesztési kötelezettséggel együtt, amellett, hogy az üzemeltetőnek joga lett volna ellenszolgáltatás nélkül üzemeltetni a versenypályát 20+5 évig.”áll a Fővárosi Bíróság ítéletében. Érdekes, hogy a beruházás átláthatóságát sürgető kormányzat azóta sem tájékoztatta a közvéleményt erről az igen fontos részletről.
 
Emlékezetes szála a sávolyi botránynak, hogy a kirobbanása után nem sokkal a Magyar Turizmus Zrt. korábbi elnöke egyes sajtóértesülések szerint a beruházással összefüggő okok miatt lemondott.
Itt olvashatja a másodfokú döntést, amely elutasította a keresetet. Az eljárás továbbra is folyamatban van, felülvizsgálati kérelemmel fordultunk a Legfelsőbb Bírósághoz.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Fizess, ha mást gondolsz, mint kormány

A kormány ahelyett, hogy a kétharmados felhatalmazását felelősséggel használná, arra törekszik, hogy ellehetetlenítse azokat, akik tőle eltérő véleményt fogalmaznak meg.