Fél siker az atomperben

A Fővárosi Ítélőtábla visszaküldte az ügyet a Fővárosi Bíróságnak, mivel az első fokon eljáró bíróság tévedett abban, hogy a paksi atomerőmű 2. blokkjának újraindítására vonatkozó szakértői anyagok nem közérdekű adatok. Az Ítélőtábla megállapította, hogy igenis közérdekű adatok, azonban elképzelhető, hogy üzleti titoknak minősülnek vagy szerzői jogvédelem alatt állnak, de ezt az első fokon eljáró bíróságnak kell a megismételt eljárásban eldöntenie.

Több fontos kérdésben a felperes civil szervezeteknek adott az Ítélőtábla igazat, így a végzésében megállapította, hogy az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága (OAH-NBI) ellen kellett a pert megindítani. Továbbá hibás volt az OAH-NBI érvelése, miszerint a többszörösen benyújtott adatkérésnél a korábbi adatkérésektől kell számítani a határidőket. Az Ítélőtábla szerint csak az a lényeges a határidők tekintetében, hogy az adatok kiadását elutasító választól számított 30 napon belül indítsák meg a pert és nem számít, hogy hányadik elutasításról van szó.



A mai tárgyalás legfontosabb megállapítása az volt, hogy a felperesek által kért adatok, közérdekű adatoknak minősülnek, és nem tartoznak a döntés-előkészítő adatok körébe, hanem csak döntés meghozatalához szükséges adatoknak számítanak, azaz nem vonatkozik rájuk az adatvédelmi törvényben meghatározott automatikus nyilvánosság korlátozás. A bíróság megállapította, hogy az Aarhus-i Egyezmény alapján is fokozott közérdek fűződik az adatok megismeréséhez.



Az Ítélőtábla jelen tárgyaláson nem tudott ítéletet hozni, mivel az első fokú eljárásban a bíróság eltérő álláspontja miatt nem került sor annak a bizonyítására, hogy a kért adatok üzleti titoknak minősülnének vagy szerzői jogvédelem alá tartoznának.



A Fővárosi Ítélőtábla ezért az első fokon eljáró bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte, melyben azt kell eldönteni, hogy ezen közérdekű adatok kiadását jogszerűen tagadta-e meg az alperes arra hivatkozással, hogy üzleti titoknak, illetve szerzői jogvédelem alá tartozó adatnak minősülnek. Az új eljárásban a mai határozat iránymutatása szerint kell tisztázni ezeket a kérdéseket.
 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Diszkriminált a Debreceni Egyetem, amikor kitiltotta oldaláról a Putyint kritizáló kommentelőt

Elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a Debreceni Egyetemet, mert politikai véleménye miatt diszkriminálta diákját, aki Putyin ellen az egyetem Facebook-oldalán tiltakozott. 2017 októberében indítottunk eljárást az EBH előtt Barna Eszter ügyében, aki Putyin díszpolgári címe miatt írta ki az egyetem oldalára, hogy ő ehhez “nem adja a nevét”, majd kitiltották az oldalról.

Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.

A TASZ 2018. évi választási monitoring tevékenységének céljai, módszere, mércéje, és nyilvános eredményei

A TASZ Választási Jogi Programjának részeképp az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának választási eljárása idején jogi monitoring (megfigyelési) tevékenységet is végez. Az alábbiakban találhat információt megfigyelési tevékenységünk céljairól, módszeréről, és nyilvános eredményeiről. A megfigyelést végző, ahhoz szükséges képzést elvégzett személyeket a megfigyelés során itt olvasható Etikai Kódexünk rendelkezései kötik.