Ha bejelentést teszek, az a baj, ha hallgatok róla, az a baj

A szabadalmi ügyvivői kamara kizárta azt a tagját, aki jóhiszemű közérdekű bejelentést tett egy súlyos törvénysértésről. Álláspontunk szerint a döntés elfogadhatatlan, ezért az ügyben fellebbezést nyújtunk be a bírósághoz.

Az ügy előzménye, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) honlapján egy óriási informatikai hiányosság eredményeképp több mint egy évig nyilvánosan elérhetőek voltak szabadalmi titkok.

Ezt a magyar műszaki fejlesztést sújtó példátlan hanyagságot szúrta ki a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület (MSZTE) és felmérve, hogy ez mekkora kárt okozhat a szabadalmi bejelentőknek, közérdekű bejelentést tett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál, amely a törvényességi felügyeletet gyakorolja a hibázó SZTNH felett. A minisztérium érthetetlen okból úgy látta célszerűnek, ha maga a vétkes Hivatal folytatja le a vizsgálatot. A Hivatal nem volt hajlandó a történtekért vállalni a felelősséget és hackertámadásként állította be az informatikai „bakit”.

A felelősség vállalása helyett megindult a bűnbakkeresés. Az SZTNH elnöke, dr. Bendzsel Miklós által személyesen felügyelt szabadalmi ügyvivői kamara fegyelmi eljárást indított pont az ellen, aki a jogsértést felfedezte és a közérdekű bejelentést megtette. A fegyelmi tárgyalás február 25-én volt, melynek botrányosságát videófelvétel is igazolja. Az eljárás alá vont civil szervezet elnökének védelmét a TASZ ügyvédje látja el, akinek egyetlen indítványának sem adott helyt a fegyelmi bizottság, ami azt jelenti, hogy nem is volt kíváncsi az ügyvéd bizonyítékaira, nemhogy mérlegelte volna azokat.

A közérdekű bejelentőt kizárták a szabadalmi ügyvivői kamarából (amely döntés a bírósági fellebbezés miatt szerencsére egyelőre nem hajtható végre). Az indokolás szerint nem járt el lelkiismeretesen, mert a hibáról kizárólag a felügyeleti szervet értesítette, a hibázó – és későbbiekben a botrány elbagatellizálására törekvő - SZTNH-t nem. Az MSZTE elnökével szemben alkalmazott lehető legsúlyosabb szankció azért is elfogadhatatlan, mert a megállapított tényállás szerint nem közvetlenül ő töltötte le a bizonyítékul szolgáló szabadalmi bejelentéseket, hanem csak közvetítette az Egyesület tagjai által feltárt visszásságot. A közérdekű bejelentő kamarai kizárása álláspontunk szerint elfogadhatatlan döntés, ezért az ügyben fellebbezést nyújtunk be a bírósághoz.

A fegyelmi tárgyaláson a jogi képviselő bejelentette, hogy az MSZTE elnöke a tárgyalást megelőzően élt az új közérdekű bejelentők védelméről szóló törvény nyújtotta lehetőséggel, és az alapjogok biztosához fordult, így minden retorzió, ami a bejelentése miatt éri, jelen helyzetben jogellenesnek minősül.

Ember legyen a talpán, aki Horváth András házkutatása és ezután a fegyelmi eset után még megpróbál a közjóért valamit tenni.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Jogsértő óvodavezetői döntés miatt közérdekű bejelentéssel éltünk

Több miskolci köznevelési intézmény vezetője döntött úgy, hogy a felügyeletük alá tartozó gyerekekkel részt vesznek egy országgyűlési képviselő által egy héttel a választási kampány előtt szervezett rendezvényen, és a szülőket kötelezték arra, hogy kísérjék el gyerekeiket. A TASZ szerint ez a döntés ellentétes a nemzeti köznevelési törvénnyel, valamint a gyerekek és szüleik lelkiismereti szabadsághoz való jogával. A jogsértésre közérdekű bejelentésben hívtuk fel a figyelmét a fenntartó önkormányzatnak.

Nyert a TASZ: végre kiderülhet, drágább volt-e a 4-es metró az indokoltnál

Zsidai Péter újságíró a TASZ képviseletével jogerősen pert nyert a BKV-val szemben, így néhány héten belül megtudhatjuk, miért került a 4-es metró olyan sokba.

KISOKOS: A közérdekű bejelentők védelméről

2014. január 1-től hatályos az új bejelentővédelmi törvény. A K-Monitor és a TASZ most megpróbál válaszolni a szabályozással kapcsolatos néhány alapvető kérdésre, amiket a következő Horváth Andrásnak érdemes átgondolnia, mielőtt cselekszik.

A törvény elemzésekor felmerült kérdések és ellentmondások miatt szükségesnek láttuk megkérdezni, hogy mire is gondolt a költő - aki jelen esetben a törvény előkészítésében oroszlánrészt vállaló KIM - a szöveg írásakor.