Hiába próbálják szőnyeg alá söpörni, súlyosan diszkriminatív önazonossági rendeletek születtek – civileknek segít fellépni a TASZ
Idén áprilisban a kormány tizenötödik alkalommal nyúlt hozzá az Alaptörvényhez. Az emberi jogokra veszélyes rendelkezések közül a legnagyobb visszhangja a gyülekezési jog korlátozásának volt, de a módosítással elismerték a helyi közösségek ún. önazonossághoz való jogát is (XXVII. cikk (1) bekezdés), ami a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot korlátozza.
Erre alapozva az Országgyűlés júniusban elfogadta a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvényt, amelynek állítólagos célja, hogy lehetőséget adjon az önkormányzatok számára településük jellegének és szokásainak megőrzésére. A törvény szerint az önkormányzatok olyan rendeleteket alkothatnak, amelyekkel megakadályozhatják a település lakosságszámának nem kívánt növekedését, és felléphetnek a település társadalmi fejlődésének nemkívánatos irányai ellen. Legfőképpen pedig meghatározhatják, hogy a településre kik és milyen feltételekkel települhetnek be. A törvény ugyanakkor arról is rendelkezik, hogy az önazonossághoz való jogot az emberi méltóság megsértése és indokolatlan megkülönböztetés nélkül, az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően kell érvényesíteniük az önkormányzatoknak.
A jogvédők számára már az Alaptörvény módosításakor egyértelmű volt, hogy a szabályozás értelmetlen, nem alkalmas arra, hogy annak alapján az önkormányzatok jogszerű rendeleteket alkossanak, és sejthető volt, hogy az egészet a roma lakosság elleni önkormányzati fellépésre használhatják fel. Más civil szervezetek mellett mi is figyelmeztettük erre a nyilvánosságot.
Nem kellett sokáig várni, hogy ez a félelem beigazolódjon. A törvény július elsején lépett hatályba, de voltak olyan túlbuzgó önkormányzatok – például a mezőkeresztesi –, amelyek már ennél korábban megalkották a rendeletüket. Júliusban pedig elindult a lavina, hetente jelentek meg az újabb önkormányzati rendeletek, és ahogy várható volt, nem a túlnépesedő települések – a Budapest környéki agglomerációban, a Balaton vagy a Velencei-tó körül – hoztak jogszerű rendeleteket a lakosságszám féken tartására. Helyettük a fogyatkozó népességű, leszakadó, romák által sűrűn lakott – főleg borsodi, szabolcsi, nógrádi – kistelepülések hoztak súlyosan diszkriminatív szabályokat, hogy távol tartsák a szegényebb, elsősorban roma polgárokat.
November közepére már 130-nál is több önazonossági rendelet született országszerte, amelyek szinte mind súlyosan diszkriminatívak. Van, ahol akár milliós anyagi hozzájárulást várnak el a beköltözőktől, magas szintű iskolai végzettséget szabnak feltételül önkényesen, személyes interjút követelnek meg – ezekkel pedig nyilvánvalóan a hátrányos helyzetű, szegényebb, jellemzően roma családokat akarják távol tartani.
Egy Borsod megyei roma civil szervezet a TASZ-szal együttműködve a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei kormányhivatalnak közérdekű bejelentést nyújtott be, amely a megyében 27 önkormányzat rendeletét elemzi tételesen és kimutatja, hogy ezek a rendeletek ellentétesek az egyenlő bánásmód követelményével. A beadvány jogilag és empirikusan is alátámasztja, hogy a rendeletek a roma lakosságot aránytalanul hátrányosan érintik.
A közérdekű bejelentést elküldtük Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszternek is, aki korábban azt nyilatkozta, hogy az önazonossági törvény szerinte nem korlátoz senkit a letelepedésben vagy mozgásszabadságában, ahol pedig jogi probléma adódott, ott a kormányhivatalok azonnal visszavonatták a kérdéses rendeleteket. Ezzel szemben a valóság az, hogy eddig csak nagyon kevés rendeletet helyeztek hatályon kívül, pedig szinte mindegyik rendelettel konkrét, sokak életébe vágó jogi problémák merültek fel.
A közérdekű bejelentés hivatkozik arra a felhívásra is, ami mindössze két hétig volt elérhető az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) honlapján. Ezt a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes 2025. november 3-án adta ki. Szalayné Sándor Erzsébet az önazonossági rendeletek megalkotását lehetővé tevő törvény soron kívüli alapjogi felülvizsgálatát és módosítását, szükség esetén hatályon kívül helyezését javasolta. Mint írta: „elfogadhatatlan, hogy a helyi önazonosság védelme, mint hivatkozási alap a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjainak kirekesztéséhez vezessen. A szabályozás jelen formájában közvetett diszkriminációt és súlyos alapjogi visszásságokat eredményezhet, amelyek nemcsak a roma közösségeket, hanem szélesebb társadalmi rétegeket is hátrányosan érintenek.”
A hivatalba lépő új ombudsman, Juhász Imre azonban november 17-re eltávolíttatta a korábbi állásfoglalásokat az AJBH honlapjáról, hogy elkerülje a hatalom számára kellemetlen helyzetet, amit a leköszönt biztoshelyettes utolsó, bátor és szakmailag helyes lépése teremtett.
A lépés, amellyel a roma polgártársainkat diszkrimináló gyakorlatot kritizáló állásfoglalást megtagadják és kitörlik, abba az aggasztó tendenciába illeszkedik, ami évek óta megfigyelhető az ombudsmani hivatal működésében. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság beszántásakor, és az ombudsmani hivatal alá rendelésekor már felhívtuk a figyelmet arra, hogy a diszkriminációellenes jogvédelemért felelős hatóság látványosan megtagadta korábbi progresszív gyakorlatát. Az elmúlt években egyértelműen tapasztalhattuk, hogy milyen súlyos visszaesés következett be a kisebbségi csoportok jogvédelmében, a romák jogvédelméért felelős biztoshelyettes pedig most megtagadja elődje fontos és bátor tevékenységét.
A TASZ azzal is kifejezi kiállását a kirekesztő, roma polgártársainkat és más csoportokat hátrányosan megkülönböztető önkormányzati rendeletekkel szemben, hogy a honlapján közzéteszi a korábbi biztoshelyettesnek az AJBH honlapjáról eltávolított állásfoglalását, valamint azt a mintabeadványt, amely segítségével bárki kezdeményezheti más települések önazonossági rendeleteinek felülvizsgálatát az adott megye kormányhivatalánál.
