Holokauszt-tagadás újra - véleményeztük a törvényjavaslatot

A TASZ álláspontja szerint – mint azt már több, a holokauszt tagadásának kriminalizálására vonatkozó törvényjavaslat során kifejtettük (T/9584, T/9861) – az antiszemitizmus és a kirekesztő, rasszista szemléletmód és az ilyen vélemények nyílt hangoztatása súlyos problémát jelent, azonban a holokauszt tagadásának büntetőjogi tiltása nem megoldás. Olvassa el álláspontunkat!

Felmérések bizonyítják, hogy a nemzeti, etnikai, vallási kisebbségekkel szembeni előítéletek és kirekesztő attitűd egyre inkább része mindennapjainknak. Ezt a helyzetet megszüntetni azonban nem egyes, a holokauszt tragédiáját tagadó, kétségbe vonó, jelentéktelen színben feltüntető emberek börtönnel való fenyegetése fogja megoldani, hanem elsősorban jogon kívüli társadalompolitikai eszközök, mint a nemzeti alaptanterv átalakítása, az anti-diszkriminációs oktatás bevezetése, stb. 

A TASZ álláspontja szerint a kriminalizálás nem megfelelő eszköz.  Amennyiben azonban a holokauszt tagadása bűncselekményt is megvalósít – így például a közösség tagja elleni izgatást, kegyeletsértést, rágalmazást, becsületsértést -, akkor a jogalkalmazó már most is fel tud lépni. 

Jelenleg a magyar büntetőjogi rendszerben kimutatható problémák sokkal inkább abból fakadnak, hogy a rendőrség, bíróság, ügyészség nem alkalmazza a meglévő törvényi tényállásokat és nem képes érvényt szerezni a jogerős bírói ítéleteknek.

Az azonban, ha a büntetőjog nem üldözi bizonyos álláspontok hangoztatását, még nem jelenti azt, hogy az államnak is értékítélettől mentesnek kell maradnia. A közhatalmat gyakorlók és a politikusok részéről ugyanis elvárható, hogy minden olyan esetben, amikor a holokauszt tagadásával a holokauszt első, második, harmadik generációs túlélőinek traumáját teszik nevetség tárgyává, akkor az alkotmányos értékek közvetítésével adjanak hangot annak, hogy az ilyen nézetek elfogadhatatlanok. 

A büntetőjog elsősorban nem szimbolikus értékek közvetítésére való, az ultima ratio elvből fakadóan a jogalkotónak egyéb eszközöket kell először alkalmaznia. Az álláspontunkat innen letöltheti.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Kommunikálta a Parlamentből kitiltott újságírók ügyét a strasbourgi bíróság

2016 novemberében fordultunk a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) annak a hat újságírónak az ügyében, akiket hónapokra kitiltott a Parlament épületéből Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Április elején kommunikálta az ügyet az EJEB a magyar kormány felé, amivel érdemi szakaszba jutott az ügy.

Kiforgatott jogrend - Orosz Mihály Zoltán szerint őt diszkriminálja a TASZ

Orosz Mihály Zoltán, Érpatak polgármestere sajtó-helyreigazítási kérelemmel fordult a TASZ-hoz „Rend és tisztesség” Tiszavasváriban – terjed az érpataki modell című bejegyzésünk miatt, melyben arról adtunk hírt, hogy Tiszavasvári önkormányzata együttműködési megállapodást kötött az érpataki polgármester szervezetével. Orosz 13 oldalas levélben szólít fel minket az írás gyakorlatilag összes mondatának helyreigazítására, melynek elmaradása esetén perrel fenyegetőzik.

Miért nem lehet magánvéleménye a főpolgármesternek?

Budapest főpolgármestere természetellenesnek és visszataszítónak találja melegeket. A Budapest Pride pedig nem méltó az Andrássy út történelmi környezetéhez (sic!). Tarlós István mindezt a TV2 reggeli adásában mondta, mintegy magánvéleményként. A helyzet azonban az, hogy Tarlós Istvánnak nem lehet magánvéleménye akkor, amikor egy országos kereskedelmi televízióban nyilatkozik főpolgármesterként.