Jobb későn mint soha: négy év után ítélet
Egy viszonylag egyszerű megítélésű, a sértettek roma illetve zsidó származása miatti, garázda magatartással elkövetett bűncselekmény ügyében az elkövetéstől számított több, mint négy év után született elsőfokú ítélet. Az ügy azért húzódott el, mert a rendőrség, és első körben a bíróság is képtelen volt megfelelően minősíteni a cselekményt. A sértettek jogi képviseletét a mi láttuk el. Számos panasz és beadvány kellett ahhoz, hogy az ügyben végül az ügyészség megfelelő minősítéssel vádat emeljen, és a bíróság – az álláspontunk szerint helyes és arányos – ítéletét meghozza. A döntés elsőfokon jogerőre emelkedett.
2012. május elején egy holokauszt-túlélő zsidó vallású idős hölgy roma származású szociális gondozójával betért egy budapesti sörözőbe. A szomszéd asztalnál ülő férfi, aki ismerte az idős hölgyet és látta már korábban szociális gondozóját is, felháborodott azon, hogy az idős hölgy részére elhúztak az asztalától egy széket. „Ezt nem úszod meg szárazon, én ezt nem hagyom.” – mondogatta magában, majd a sértettek felé a következőket kiabálta: „Nem fogjátok itt átvenni az uralmat!” „Zsidó, cigány kurvák, húzzatok haza a faszomba!”. A férfi kijelentette azt is, hogy gyűlöli a szociális gondozó hölgyet, mert cigány származású, és csak élősködő lehet. „Igaz magyarként utálom a zsidókat és a cigányokat is, nincs ilyeneknek helye Magyarországon!”. A sértetteket a férfi viselkedése megfélemlítette, és mélységesen felháborította, emberi méltóságukban sértette. Azonnal hívták a rendőröket. A helyszínre érkező rendőrök csak a sértetteket hallgatták meg, a helyszínen tartózkodó elkövetőt, tanúkat nem.
A rendőrség a feljelentést követően becsületsértésnek minősítette a cselekményt, ezért az eljárást a bíróságra tette át. A sértettek ekkor vették fel a kapcsolatot velünk. Ügyvédünk jelezte a bíróságnak, hogy a cselekmény alkalmas volt a közösség tagja elleni erőszak garázda alakzatának megvalósítására, ám a bíróság úgy találta akkor, hogy a cselekmény pusztán becsületsértés szabálysértése, ezért a Kormányhivatalhoz tette át az ügyet. A szabálysértési eljárásban ügyvédünk jelezte, hogy bűncselekmény történt, emiatt nincs helye a szabálysértési eljárás lefolytatásának, és új feljelentést tett közösség tagja elleni erőszak miatt (régi Btk. 174/b. §). A feljelentést a BRFK félreértelmezte, és amiatt utasította el, hogy a cselekmény nem meríti ki a közösség elleni izgatást (uszítást) (Btk. 269.§). A sértetti képviselői panasz alapján végül a BRFK elrendelte a nyomozást 174/B.§ (1a) miatt 2013 tavaszán. 2014 tavaszán a BRFK lezárta a nyomozást és vádemelési javaslattal megküldte az ügyészségnek. Az ügyészség 2014. júliusában vádat emelt. A II. és III. kerületi bíróság másfél évvel később, 2016. januárjára tűzte ki az első tárgyalást. A bíróság elsőfokú ítéletét 2016. augusztus 25. napján hozta meg, amelyben megállapította a vádlott bűnösségét a közösség tagja elleni erőszak garázda alakzatában és három év próbára bocsátotta. Az ítélet – amely álláspontunk szerint mind a jogi minősítés, mind a büntetés arányossága kapcsán szakmailag teljesen korrekt – elsőfokon jogerőre emelkedett.
Háttér
Gyűlölet-bűncselekmény alatt – egyszerűen fogalmazva – azon bűncselekményeket értjük, amelyeket előítéletes indokból követnek el. Az EBESZ meghatározása szerint gyűlölet-bűncselekmény minden olyan bűncselekmény, ideértve a személy vagy vagyon elleni bűncselekményeket, ahol a bűncselekmény áldozatának, helyszínének vagy tárgyának kiválasztása mögött ezen áldozatok, helyszínek vagy tárgyak valamely közös tulajdonság (pl. faji hovatartozás, nemzeti vagy etnikai származás, nyelv, bőrszín, vallás, nem, kor, értelmi vagy testi fogyatékosság, szexuális irányultság vagy más hasonló tulajdonság) által meghatározott csoporthoz való vélt vagy valós tartozása, vagy e csoporthoz fűződő kapcsolata áll. További információk a gyűlölet-bűncselekményekről.
A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoportot alkotó civil szervezetek (Amnesty International Magyarország, Háttér Társaság, Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért) és független szakértők 2012 óta közösen dolgoznak együtt a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés és azok visszaszorítása érdekében. További információk a munkacsoportról és munkájáról.
