Kiforgatott jogrend - Orosz Mihály Zoltán szerint őt diszkriminálja a TASZ

Orosz Mihály Zoltán, Érpatak polgármestere sajtó-helyreigazítási kérelemmel fordult a TASZ-hoz „Rend és tisztesség” Tiszavasváriban – terjed az érpataki modell című bejegyzésünk miatt, melyben arról adtunk hírt, hogy Tiszavasvári önkormányzata együttműködési megállapodást kötött az érpataki polgármester szervezetével. Orosz 13 oldalas levélben szólít fel minket az írás gyakorlatilag összes mondatának helyreigazítására, melynek elmaradása esetén perrel fenyegetőzik.

Márciusi írásunkban feltártuk, hogy az együttműködés valós célja az érpataki modell terjesztése Tiszavasváriban, a mélyszegénységben élő roma lakosok zaklatása, megfélemlítése folyamatos feljelentések, hatósági bejelentések tételével. A jogsértés közvetlen veszélye miatt akkor az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) fordultunk. Orosz a cikk és a szintén közzétett jogi beadvány szövegét érzi sérelmesnek és hamisnak saját magára, civil szervezetére és Zagyva György Gyulára nézve. A sérelmezett szövegrészek közül több értékítélet, a szóban forgó politikusok nyilvános kritikája, mely egy demokratikus társadalomban szabad. Bizonyos mondatok tényállítások, amelyek azonban a polgármester állításával ellentétben valósak. Egy jogi beadvány tartalma miatt pedig nem is lehet helye sajtó-helyreigazításnak. Amennyiben vitatja Orosz az állításainkat, úgy a tiszavasvári polgármesternek adhatna tanácsokat, hogy mivel védekezzen az eljárásban, ha az EBH azt megindítja kérelmünk alapján.

Orosz szerint őt és Zagyvát politikai véleménye mint védett tulajdonsága alapján diszkriminálja a TASZ. Feltehetően azért vádol bennünket az egyenlő bánásmód megsértésével, mert mi éppen az egyenlő bánásmódhoz való jog megsértése miatt kritizáltuk őket. A TASZ azért hivatkozik az egyenlő bánásmódhoz való jog megsértésére, mert a tiszavasvári önkormányzat, illetve az általa megbízott Orosz és Zagyva képes diszkriminálni a romákat, mivel közhatalmat gyakorolnak, döntenek a helyi viszonyokról, befolyásuk van a segélyek és a közmunkához való hozzáférésre. Ezzel szemben a TASZ nem képes megsérteni fent nevezettek egyenlő bánásmódhoz való jogát, mivel semmilyen hatalmat nem gyakorol felettük, nincs döntési helyzetben az ő életükkel kapcsolatban. A TASZ szakmai alapon kritizálja ezeknek a személyeknek a működését. Továbbá egy közéleti vitában ad hangot ennek a kritikának, amely vita nem tartozik az egyenlő bánásmód követelményéről szóló törvény hatálya alá, így az abban foglalt jogkövetkezmények sem alkalmazhatók az ilyen kritikával szemben. Ennek a törvénynek elsődlegesen az a célja, hogy az államhatalom diszkriminációjától megvédje a kiszolgáltatott polgárokat, nem pedig, hogy közszereplő politikusokat védjen a nyilvános kritikától.


Orosz Mihály Zoltán levele itt érhető el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A strasbourgi bírósághoz fordultunk, mert a sajtó nem tudósíthatott a menekülttáborokról

A menekültválság Magyarországot is elérő hulláma idején a menekülttáborok életéből, az ott uralkodó körülményekből csak azt láthattuk, amit a Kormány látni engedett; azt már nem, amit a sajtó megmutatott volna. Mivel a magyar bíróságok tehetetlennek bizonyultak a sajtószabadság korlátozásával szemben, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordultunk.

Pártok, figyelem! Rajtatok már csak Strasbourg segíthet

Strasbourgi mintakérelmet készítettek pártoknak civil szervezetek, hogy azok a politikai hirdetések elfogadhatatlan korlátozása miatt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhassanak. Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint a pártok sikerrel támadhatják meg a nemzetközi bíróság előtt a demokratikus nyilvánosságot korlátozó, Alaptörvénybe is foglalt kampányszabályt.

Dopeman mégsem gyalázta meg a Himnuszt

A "Bazmeg" című szám negatív társadalomkritika és nem nemzeti jelkép megsértése
Megszüntették a nyomozást Dopeman "Bazmeg" című száma miatt indult ügyben, mivel nem valósult meg a nemzeti jelkép megsértése bűncselekmény. A VII. Kerületi Rendőrkapitányság határozata szerint a Legfőbb Ügyészségre több bejelentés érkezett elektronikus úton az interneten megjelent videoklip miatt, ami a feljelentések szerint tartalmában sérti Magyarország nemzeti jelképét, a Himnuszt azzal, hogy a videón szereplő két ember trágár szavak ismételgetése között időnként a magyar Himnusz egyes sorait szövi bele szerzeményébe. A feljelentők arra is hivatkoztak, hogy ez őket, mint hazaszerető, tisztességes magyar embereket mélyen megrázta és felháborította.