Könnyű válaszok helyett - az átláthatóságról és a magánszféráról
A közéleti folyamatok átláthatósága szervezetünk egyik alapvető célkitűzése, ugyanakkor a missziónk értelmében azért dolgozunk, hogy megvédjük az állampolgárokat a hatalom indokolatlan beavatkozásaival szemben. Amikor a kormányzati propaganda eszközeként működő újság olyan adatokat kér tőlünk, amelyek nyilvánosságra hozatala sértené egykori és jelenlegi munkatársaink személyiségi jogait, akkor nem tehetjük meg, hogy a kommunikációs szempontból könnyebben indokolható utat választva eleget tegyünk a kérésnek. Minden megszólalásunk gondosan mérlegelt álláspontot tükröz, amelyben az egymással szükségszerűen összeütközésbe kerülő alkotmányos jogokat és értékeket mérlegeljük.
Az átláhatóság és a közérdekű adatok nyilvánossága nem jelenti azt, hogy mindenkinek mindent a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni. A TASZ szerint ahogyan azt sem követeli meg az átláthatóság, hogy minden minisztériumi dolgozó fizetése nyilvánosan megismerhető legyen, úgy nem kérhető ki minden adat az átláthatóság nevében egy javarészt nem közpénzből működő, közhatalmat nem gyakorló, közfeladatot el nem látó szervezettől. Amennyiben eleget tennénk a kérésnek anélkül, hogy megvizsgálnánk, hogy indokolható-e, akkor legközelebb milyen alapon kérnénk számon a jogalkotón vagy a jogalkalmazón, hogy indokolatlanul beavatkozik állampolgárok jogainak gyakorlásába? Ha most kiadjuk a munkatársaink és partnereink adatait a kért részletességgel, akkor legközelebb milyen alapon mondjuk azt, hogy az államnak semmi keresnivalója az egyének hálószobájában?
Április 11-én Kacsoh Dániel, a Magyar Hírlaptól közérdekű adatigénylésként a következő levelet küldte nekünk:
Tisztelt Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)!
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján a következő adatigénylést terjesztem elő:
Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre a következőket!
A TASZ létesítésétől 2017. április 1-ig terjedő időszakban összes hatályban lévő szervezeti és működési, valamint befektetési szabályzatát, a szervezet munkáját segítő tanácsadók, illetve tanácsadó testület tagjainak nevét, javadalmazásuk és költségtérítésük összegét.
A TASZ létesítésétől 2017. április 1-ig az összes dolgozójának (ide értve megbízási jogviszony, valamint munkaviszony alapján foglalkoztatottak) munkakörét és havi javadalmazását és költségtérítésének összegét.
Érdeklődnék arról is, hogy a TASZ idén április 1-ig a szervezet vagyonát milyen befektetésekben, megtakarításban, értékpapírban vagy egyéb pénzeszközben tartotta, hány pályázaton vett részt és mekkora támogatásokban részesült?
2017. április 1-ig a TASZ által összes kiírt pályázati kiírásra hány pályázat érkezett (pályázatok szerint bontva), a beérkezett pályázatok kapcsán hány támogató és hány elutasító döntés született? Kik kaptak támogató és elutasító döntést?
Ez idő alatt kiknek és mekkora összegű támogatást ítéltek meg, illetve fizettek ki a győztes pályázóknak? Milyen szervezetekkel kötöttek támogatási szerződést? (Az egyes szerződéseket, kérem, csatolják!) Továbbá: tételes bontásban legyenek szívesek megküldeni, hogy az egyes pályázatoknál milyen pontozási rendszer alapján hoztak határozatot!
A TASZ mostanáig mekkora összeget fizetett ki a vezetőség tagjainak tiszteletdíj, illetve költségtérítés címén, vett-e igénybe külső szervezetet, illetve bízott-e meg szakértőt vagyonának kezelésével? Ha igen, mely szervek és szakértők voltak, és a megbízott vagyonkezelő adatigénylésem időpontjáig milyen díjazásban részesült?
A TASZ biztosít-e/biztosított-e bármilyen tárgyi eszközt (pl. szolgálati telefon, számítógép stb.) dolgozói számára? Ha igen, hány darabot és milyen típusúakat? Hány munkavállaló, mikor és mennyiért vett részt külföldi kiküldetésen, 2017. április 1-ig milyen béren kívül juttatásban részesítették és milyen jogcímen a munkavállalóikat?
A létesítéstől 2017. április 1-ig a TASZ bármely tagja, illetve munkavállalója részt vett-e olyan szakmai fórumon/rendezvényen/konferencián/workshopon, melyet a TASZ finanszírozott? Ha igen mikor és ezek milyen összegűek voltak?
Máig hány főt foglalkoztat megbízási szerződés, valamint munkaszerződés alapján, mennyiért vásárolt informatikai eszközöket és mely cégektől, vásárolt-e gépjárművet, s ha igen, milyen típusú gépjárművet és mennyiért?
Kérem továbbá részemre megküldeni a szervezeti vagyon felhasználása körében megkötött szerződések vonatkozásában a szerződő felek nevét, szerződés tárgyát, ellenszolgáltatás összegét, szerződéskötés időpontját, az ezek megkötéséről hozott döntést, a döntésre irányuló előterjesztést/javaslatot, a szerződéskötés vonatkozásában a döntés megtárgyalásáról szóló jegyzőkönyvet!
Ezt ebben a formában nem tartottuk megválaszolhatónak, és erről tájékoztattuk Kacsoh Dánielt is. Az általa megismerni kívánt adatok ugyanis nem közérdekű adatok. A közérdekű adatok megismerhetőségének törvényi garanciái a közpénzből működő, elsősorban közhatalmat gyakorló szervek nyilvánosság általi ellenőrzését szolgálják. Kacsoh Dániel által hivatkozott törvény definíciója szerint “közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől”. A törvény szerint közérdekű adat “különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat”.
A TASZ egy magánszervezet, a magánautonómia körében hozták létre magánemberek, működését nem közpénzre alapozza. Ennélfogva még az állami propagandagépezet munkatársa sem használhatja az állam ellenőrzésére szolgáló átláthatósági szabályokat arra, hogy egy magánszervezet egészének az átláthatóságát kikényszerítse.
Egyetlenegy olyan adatkör van, amelyek megismerhetőségére a nyilvánosság – és annak részeként akár Kacsoh Dániel is – igény tarthat az információszabadság-szabályok alapján egy magánszervezettől, mint amilyen a TASZ. Ezek azok az adatok, amelyek közpénzek felhasználásával kapcsolatosak. A törvény szerint ugyanis a nyilvánosságra tartoznak azok az adatok, amelyek a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, vagy az európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatosak, illetve aminek nyilvánosságát külön törvény előírja.
A TASZ költségvetésében ilyen forrás – tekintettel arra, hogy saját elhatározásunk alapján olyan forrást nem használunk fel, amelynek odaítélésében magyar kormányzati szerv vagy tisztségviselő részt vesz – csak akkor jelenhet meg, ha az nem a magyar állam vagy valamely szervének vagy tisztségviselőjének döntésén alapul. Ezért pályázhattunk a Norvég Civil Támogatási Alap forrásaira, ezért lehettünk részesei európai uniós projektnek. A személyi jövedelemadó 1%-ának az adózó rendelkezése alapján bennünket megillető részét, mint egyedüli magyar közpénzt pedig azért fogadhatjuk el, mert erről az adózó magánszemélyek és nem az állami szervek hoznak döntést. Az ilyen források felhasználásáról a honlapunkon számolunk be. Minden évben közzétesszük például, hogy az 1%-os felajánlásokból az ingyenes jogsegélyszolgálatunkban dolgozó ügyvédeket fizetjük ki. Ezek a beszámolók éves bontásban itt találhatók. A norvég projektjeink beszámolói itt, itt, itt és itt, az elmúlt években európai uniós finanszírozású projektjeink beszámolója pedig itt, itt és itt érhetőek el.
Minden más adat tekintetében a TASZ átlátható működését nem a közfeladatot ellátó szervek átláthatóságát biztosító törvényi rendelkezések biztosítják, hanem mások, amelyeket a civiltörvényben és néhány hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet tartalmaz. Ezek alapján tesszük közzé évek óta, mindig frissítve a gazdálkodásunkra vonatkozó adatokat, amelyek nyilvánosságát ezek a szabályok előírják. Sokkal részletesebben és közérthetőbben tesszük ezt, mint ahogy a törvény előírja. Erről bővebben itt lehet olvasni.
Újra és újra elmondjuk: átláthatóan működünk, mert számunkra saját magunk átláthatósága hitelességi kérdés. De azt nem engedhetjük meg, hogy egy alapvetően magánpénzekből működő magánszervezet magánautonómiája ellen az állami szervekre szabott nyilvánosság-szabályokkal indítsanak támadást. Csak így védhetjük hitelesen mások, magánemberek és szervezeteik jogait, amikor nem velünk, hanem velük szemben élnek vissza a hatalommal.
