Korlátoz, titkolózik, betilt, leépít: ilyen a magyar állam a TASZ éves jelentésében

2013 kiemelkedő jogsértéseiről és az arra adott, a Társaság a Szabadságjogokért által megfogalmazott válaszokról szól a szervezet éves jelentése. Azokról a jogsértésekről, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül, amelyekre emlékeznünk kell, mert mindannyiunk szabadságát és méltóságát sértik.

2013-ban az Alaptörvény negyedik módosítása mindenki számára egyértelművé tette, hogy a jelenlegi hatalomnak nincsenek tényleges alkotmányos korlátai. Az Alaptörvény kizárólag annyiban garantálja a jogokat, amennyiben az a politikai hatalom érdekeit szolgálja. A TASZ munkája során folyamatos és rendszerszintű támadásokat tapasztal azon jogok ellen, amelyek kiterjesztéséért dolgozik. Szűkült a jogvédő arzenál is, ahonnan eszközeinket válogathatjuk. Az állam adta környezet úgy változott ellenségessé, hogy a rendszerváltás óta sem nőtt ki egy jogaival tisztában lévő, azokért kiállni akaró generáció, így a civil társadalom sem erősödhetett meg.

Jelentésünkben hangsúlyosan foglalkozunk a jogállam védelmével, amit jellemzően az Eötvös Károly Intézettel és a Magyar Helsinki Bizottsággal látunk el. A gyülekezési jogi programunk kritizálta a TEK és a rendőrség tüntetésekre vonatkozó jogkorlátozó gyakorlatát. A lelkiismereti szabadság programunk kinyilvánította alkotmányossági aggályait a kötelezően választandó erkölcstan és hittan kapcsán. A szólás- és sajtószabadság program működése során foglalkoztunk az Alaptörvény és az új Polgári törvénykönyv által felvetett problémákkal; az öncenzúrára kényszerített újságírók helyzetével.

A politikai részvételhez kapcsolódó jogok – a választójog és a választhatóság – a demokrácia sarokkövei. Az új választási eljárási törvény, az Alaptörvény legújabb módosításainak szellemében született kampányszabályozás, és egyes csoportoknak a politikai részvételből való kizárása komoly alapjogi problémákat vetnek fel a felsorolt területek mindegyikén. Az információszabadság tönkretétele és újraélesztése is ebben az évben történt: a TASZ a trafikkoncessziók körüli visszaélések feltárása, vagy épp az adatkezelő közfeladatot ellátó szervek adatigénylést automatikusan elutasító gyakorlata miatt indított stratégiai perek által is igyekezett átláthatóbb viszonyokat teremteni.

A kormány 2013-ban is folytatta a mélyszegénységben élők kriminalizálására irányuló jogalkotását – romaprogramunk e dimenzióban a kármentést, az antidiszkriminációs törekvéseket, és a „magyarellenes indíték” néven gyakorolt jogalkalmazási-ítélkezési jogi nonszensz kiküszöbölését szolgálta. Szintúgy a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok állami túlhatalommal és jogfosztással szembeni védelmét szolgálja a betegjogi- és önrendelkezési programunk; a kriminalizált hajléktalanság és egyre kevésbé kikényszeríthető betegjogok kapcsán is intenzív, napi szintű munka hárult jogsegély-szolgálatunkra. 2013 nem hozott javulást a HIV-vel élők életében sem, különös tekintettel az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és adatvédelem területére. A vonatkozó programunk legnagyobb sikere, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság kimondta: sérti az egyenlő bánásmódot, hogy Központi Stomatológiai Intézet ajtóra írva hirdette, hogy nem lát el HIV-vel élőket, illetve AIDS betegeket, és az állam, bár tudomása volt a rendszerszintű problémáról, nem tett semmit annak felszámolása érdekében.

A jelentés mellett a TASZ különböző filmekben is reflektált arra a problémára, hogy a fogyatékos emberek ma még nem élhetnek másokkal egyenrangú állampolgárokként Magyarországon, nem vehetnek részt a közös döntéshozatalban és nem dönthetnek szabadon saját életükről. Végül pedig a jelenlegi államhatalom által vallott, „Drogmentes Magyarország” illúziójával is vitába szálltunk, rámutatva: a büntetőjogi eszközök kizárólagossá tétele, a felvilágosítás és ártalomcsökkentés leépítése, valamint a civil érdekvédelem kiüresítése elfogadhatatlan és súlyos társadalmi károkkal jár.

A jelentés pdf formátumban innen letölthető.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Szabadságjogi tanórák középiskolásoknak

A TASZ a Magyar Helsinki Bizottsággal és az Eötvös Károly Intézettel közösen olyan tanóra-mintákat készített a középiskolák számára, amelyek a demokratikus jogállamban legfontosabb szabadságjogok jelentőségével és e jogok gyakorlásával ismertetik meg a diákokat. A három jogvédő szervezet az alábbi óratervekkel ahhoz kíván hozzájárulni, hogy a diákok a választójog, a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési jog és az információszabadság lényegével, tartalmával, alkalmazásukkal megismerkedve felelős és aktív állampolgárokká váljanak. Az óratervek anyaga szabadon felhasználható.

A mozgáskorlátozottak és az idősek választójogát támadja a kormány

A személyes megjelenéshez kötött választási regisztráció előre nem látható nagyságú tömeg számára teheti lehetetlenné, hogy éljen választójogával. Az idősek, mozgáskorlátozottak, várandós anyák is csak akkor kérhetnek mozgóurnát, ha már előtte túlestek a személyes megjelenést követelő feliratkozáson.

Elhibázott jogalkotás: az adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetésével az Európai Unió jogát sérti Magyarország

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért az adatvédelmi biztos védelmében az Európai Unió Bizottságának elnökéhez fordult, azt kérve, hogy az Európai Bíróságnál indítson eljárást Magyarország ellen. A három jogvédő szervezet szerint a független adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetése sérti az Európai Unió jogrendjét.