Legfelsőbb Bíróság az állami tulajdonú gazdasági társaságok vezetői fizetésének nyilvánosságáról

A Legfelsőbb Bíróság ma hozott döntésével hatályban tartotta azt a jogerős ítéletet, amely az állami tulajdonú cégek vezetőinek javadalmazásával kapcsolatos adatok nyilvánosságra hozatalát rendelte el.

A TASZ által képviselt Blikk már februárban jogerősen pert nyert öt állami cég ellen. Ebben az eljárásban elsőként mondta ki elsőként bíróság, hogy a cégvezetők járandóságai nyilvános adatok. A pervesztes cégek közölték az adatokat, továbbá a nyáron a Kormány egy rendelettel kötelezővé tette a fizetésre vonatkozó információknak az online közzétételét minden állami vagy önkormányzati tulajdonú cég esetében. Sőt, az MSZP frakció képviselői a rendeleti szabályozást egy törvényjavaslattal törvényi szintre emelnék. Ezek az üdvözölendő jogalkotási intézkedések pusztán annyit jelentenek, hogy a TASZ által kialakított nyilvánosságpárti joggyakorlat alapján a jogalkotó külön adatigénylés nélkül kötelezi az adatkezelő cégeket, hogy a honlapjukra proaktív módon tegyék fel az információkat. Mindezek tükrében különösen meglepő volt, hogy a Villamos Művek és Vagyonkezelő a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, és a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérték. A tárgyaláson az alperes jogi képviselői kiemelték, hogy rendkívül károsnak látják azt, hogy a jogerős ítélet elvi éllel rögzítette, hogy az állami vállalatok közfeladatot látnak el, mert emiatt megsokszorozódtak a közérdekű adatigénylések. Ez az érvelés azt sugallja, hogy az alperesi cégek még mindig nem akarják elfogadni azt, hogy ha egy gazdasági társaság az állam tulajdonában van, akkor sokkal szűkebb körben zárhat el információkat, mint a magánkézben lévő vállalatok. Szerencsére a Legfelsőbb Bíróságot osztotta az alsóbb fokon eljáró tanácsok álláspontját, s a jogvitát végleg lezárva rögzítette, hogy az állami tulajdonú cégek közfeladatot ellátó szervek, amelyek vezetői közfeladatot látnak el, és ettől nem választható el a munkáért kapott javadalmazás, amely közérdekből nyilvános adat.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Azt javasoljuk a parlamenti képviselőknek, hogy ne fogadjanak el két, mától tárgyalt törvényjavaslatot

Részletes elemzést küldtünk két, ma tárgyalni kezdett törvényjavaslattal kapcsolatban minden országgyűlési képviselőnek. Azt javasoljuk a képviselőknek, hogy a magánélet védelméről szóló és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos meglátásainkat vegyék figyelembe, amikor a törvényjavaslatokhoz módosító javaslatokat fűznek, vagy azokról szavaznak, annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az állampolgárok alapvető jogai.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a magánélet védelméről szóló T/706. számú törvényjavaslatról

A Kormány múlt kedden, június 26-án törvényjavaslatot nyújtott be, ami címe szerint a magánélet védelméről szól. Az indítvány furcsasága, hogy új normatív tartalma alig van, így viszont kérdéses, hogy mi vele a jogalkotó szándéka.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a gyülekezési jogról szóló T/707. számú törvényjavaslatról

A mai napon tartják az Országgyűlésben a gyülekezési törvény általános vitáját. Vannak, akik a mellett érveltek, hogy az új törvény nem hoz majd magával jelentős jogkorlátozást. A TASZ máshogyan látja, szerintünk a jogszabály-tervezetbe bele van kódolva, hogy szűkülni fog a tüntetések és a gyülekezés tere Magyarországon. Részletes szakmai elemzésünkben sorra vesszük a törvényjavaslat egyes pontjait.