Mégis nyomoz a rendőrség a konyári ügyben

Papp Károly országos rendőrfőkapitánynak az emberi jogi szervezetekhez írt válaszleveléből kiderül: a rendőrség feljelentések alapján nyomozást indított, hogy tisztázza, mi is történt, amikor a román – magyar focimeccsre igyekvő drukkerek busza megállt az iskola előtt a Hajdú-Bihar megyei Konyáron. A civilek újabb levelükben örömmel nyugtázzák a fejleményeket, ugyanakkor felhívják a rendőri vezető figyelmét az ügyben korábban kiadott rendőrségi közlemények lehetséges káros hatásaira.

Az Amnesty International Magyarország, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, az Európai Roma Jogok Központja, a Háttér Társaság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda a TASZ-szal közösen 2013. szeptember 11-én fordult levélben  a belügyminiszterhez, az országos rendőrfőkapitányhoz és az illetékes megyei rendőrfőkapitányhoz, azt követően, hogy a rendőrség a szeptember 5-i konyári incidens kapcsán - nyomozás lefolytatása nélkül - sietve tette közzé, hogy sem szabálysértés, sem bűncselekmény nem történt.

Levelünkben aggodalmunkat fejeztük ki amiatt, hogy a rendőrség nem indított hivatalból eljárást, holott felmerült a  gyanú, hogy a buszról leszálló drukkerek garázda gyűlölet-bűncselekményt (Btk. 216.§ (1)) követtek el. Ezt követően a rendőrség kettő közleményt is kiadott, mindkettőben azzal vádolva a nyilvánosság előtt megszólaló szemtanúkat továbbá az emberi jogi szervezeteket, hogy a tényleges történések eltorzításában érdekeltek. Továbbá egy homályos térfigyelő kamera felvételre hivatkozva kimondta, hogy a rendőrség a maga részéről lezártnak tekinti az ügyet. Minderre közleményben reagáltunk, amiben kifejtettük, hogy a kamerafelvétel nemhogy nem cáfolja, hanem alátámasztja a gyűlölet-bűncselekmény gyanúját, és kértük a rendőrséget, hogy nyomozzon.

Szeptember 24-én vettük kézhez az országos rendőr-főkapitány válaszát a szeptember 11-én kelt levelünkre. Ebben Papp Károly tájékoztat minket arról, hogy – bár álláspontja szerint a rendőrség nem sértett jogszabályt azzal, hogy a helyszínen, hivatalból nem indított eljárást – a nyomozás a feljelentések folytán folyamatban van.

Üdvözöljük, hogy a rendőrség, bár nem hivatalból, hanem a feljelentések alapján, de kivizsgálja a történteket. Azt is nyugtázzuk, hogy szemben az ORFK Kommunikációs Szolgálatának korábbi nyilatkozataival, az országos rendőrfőkapitány kulturált hangnemű választ küldött, tehát remélhetőleg partnernek tekint bennünket.

Válaszlevelünkben ugyanakkor hangsúlyozzuk: különösen problémásnak tartjuk, hogy az elmúlt időszakban nem ez az első alkalom, hogy közösség tagja elleni erőszak gyanúját felvető eset kapcsán a rendőrség elhamarkodott, a sértetteket alaptalan információk terjesztésével vádoló sajtóközleményt tett közzé, ahogy ez például a 2013. augusztusi 14-i József körúti homofób fenyegetés kapcsán is történt. Tájékoztattuk a rendőrfőkapitányt arról, hogy Magyarországon a tapasztalataink alapján súlyos probléma, hogy a roma és az LMBT kisebbség tagjai gyakran nem mernek a rendőrséghez fordulni, mert úgy érzik, hogy nincs értelme, úgysem történik semmi. Ezt a problémát csak fokozza, ha a rendőrség nyilvános közleményeiben potenciális gyűlölet-bűncselekmény áldozatokat minden alapot nélkülöző, valótlan hírek terjesztésével vádol meg, különösen anélkül, hogy az ügyet érdemben kivizsgálta volna.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

TASZ álláspont gyűlölet-bűncselekményekről

Részletes szakmai anyagunkban a gyűlölet-bűncselekmények szabályozása és alkalmazása során felmerülő kérdésekkel foglalkozunk. Az anyagot megküldjük a jogalkalmazó szerveknek annak érdekében, hogy segítsük a hatékony fellépést a gyűlölet-bűncslekeményekkel szemben.

Aránytalanul alkalmazott erőszakot a rendőrség Hatvanban

Bűncselekmények elkövetőivel szemben a rendőrségnek fel kell lépnie, az intézkedés jogszerű lefolytatása rendőrszakmai kérdés. Ha viszont az állam erőszakmonopóliumát gyakorló rendőrség embereket bántalmaz, az emberi jogi kérdés – a Társaság a Szabadságjogokért azt várja az ügyészségtől, hogy kezdeményezzen vizsgálatot a múlt héten csütörtökön Hatvanban történtek ügyében.

Öt jogvédő szervezet fordult a miniszterhez a gyűlölet-bűncselekmények megfelelő szabályozása érdekében

A gyűlölet-bűncselekmények elleni, nemzetközi szervezetek által is gyakran kritizált erőtlen fellépés hazánkban a jogi szabályozás hiányosságaiból is adódik. Erre a megállapításra jutottunk, amikor az új Büntető Törvénykönyv jelenleg zajló kodifikációjához kapcsolódóan négy másik, a gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni fellépés terén komoly tapasztalattal rendelkező civil szervezettel együtt áttekintettük az ilyen bűncselekményekre vonatkozó hatályos büntetőjogi szabályozást.