Mélyszegénységben élő embereket akarnak kilakoltatni egyes helyi önkormányzatok

Információink szerint egyes helyi önkormányzatok arra készülnek, hogy önkormányzati bérlakások mélyszegénységben élő lakóit kilakoltassák. A TASZ szerint elfogadhatatlan, hogy míg a banki lakáshitel-felvevőket „méltányosságból” nyújtott végrehajtási moratórium védi, addig a leghátrányosabb helyzetben élőkre ilyen védelem nem vonatkozik. Szervezetünk ezért az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosához fordul.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) információi szerint az ország több településén a helyi önkormányzatok arra készülnek, hogy önkormányzati bérlakások mélyszegénységben élő lakóit kilakoltassák, és az utcára tegyenek családokat, idős embereket és gyermekeket egyaránt. Az esetek többségében az önkormányzatok a vonatkozó helyi önkormányzati rendeletek alapján formailag jogszerűen mondják ugyan fel a lakásbérleti szerződéseket (határozott idejű bérleti szerződés lejárta vagy lakbérhátralék miatti felmondás), de ezek a lépések és a végrehajtás kérése azonban az önkormányzatok diszkrecionális döntési jogkörén alapulnak, és számos szociálisan hátrányos helyzetű állampolgár hajléktalanná válását eredményezhetik.

Köztudomású, hogy a leköszönő kormány 2010. februárjában lakásárverezési és kilakoltatási moratóriumot léptetett életbe a gazdasági válság miatt fizetésképtelenné vált lakáshitel-adósok védelmére. A moratórium eredetileg április 15-éig védte volna a törlesztőrészleteket fizetni nem tudó hitelfelvevőket, azonban a kormány április 7-i döntéséből adódó új határidős szabályok miatt 2010 június 1-ig nem lehet bankhitel tartozás miatt végrehajtáson kívüli lakásárveréseket tartani Magyarországon. A kormányalakításra készülő Fidesz pedig azt ígéri, hogy meg fogja hosszabbítani a kilakoltatási moratóriumot.

A TASZ álláspontja szerint {{elfogadhatatlan, hogy míg a banki lakáshitel-felvevőket a gazdasági válság miatt az állam által „méltányosságból” nyújtott végrehajtási moratórium védi a kilakoltatástól, addig a leghátrányosabb helyzetben élőkre - akik a lakásaikat bérbeadó önkormányzatok felé tartoznak - ilyen védelem nem vonatkozik}}, sőt, maguk a szociális ellátási kötelezettséggel rendelkező települési önkormányzatok a kilakoltatások kezdeményezői.

A kilakoltatásra váró gyermekes családok fedél nélkül maradásuk esetén kérhetik a családok átmeneti otthonában történő elhelyezésüket, ezzel azonban azt kockáztatják, hogy állami gondozásba veszik gyermekeiket, hiszen a gyermevédelmi szolgálatnak intézkedési kötelezettsége van olyan esetben, amikor a szülők azt nyilatkozzák, hogy nem tudják a családot elhelyezni.

A TASZ tudomása szerint számos esetben az illetékes önkormányzatok a lakásbérlőknek nem engedélyeztek részletfizetést illetőleg indokolás nélkül nem hosszabbították meg a lakásbérleti szerződéseket. Olyan esetben, amikor a kilakoltatás a bérlők hajléktalanná válását eredményezi, a TASZ álláspontja szerint az önkormányzatoknak szociális ellátási kötelezetteségük alapján kötelességük volna a bérlők számára részletfizetés engedélyezése vagy kisebb lakbérű önkormányzati bérlakás felajánlása, illetőleg a lakásbérleti szerződés meghosszabbítása.

A Társaság a Szabadságjogokért az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosához fordul az önkormányzati kilakoltatások minél előbbi kivizsgálása céljából.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Váratlanul gyors siker az alkotmányellenes önkormányzati rendelet ügyében

Beadványunk alapján a kormányhivatal felszólította a BAZ megyei Sáta képviselőtestületét, utóbbi pedig hatályon kívül helyezte a helyi szociális rendelet alapjogsértő és törvényellenes rendelkezéseit. Mindez két hónap alatt történt.

Bárddal mentek neki a gyermekvédelmi rendszernek

2016. január 1-jétől egyesítik a családsegítő központokat és a gyermekjóléti szolgáltatókat annak érdekében, hogy ne épüljenek ki párhuzamos kapacitások, valamint hogy "összeérjenek az információk, és együtt hasznosuljanak a család számára" – jelentette be a teljes struktúraváltást Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára 2015 nyarán. Ehhez 2016-tól növelik a szolgálatok anyagi támogatását 10 százalékkal, ráadásul július elsejétől évi 15,3 milliárd forinttal nő az ágazatban dolgozók bérére fordítható összeg – ígérte az államtitkár ugyanakkor. A két hete hatályba lépett, teljesen új gyermekvédelmi alapellátási rendszer közvetve vagy közvetlenül nem csak számtalan szociális szakember munkáját, de a magyar családok jelentős részének, a szegénységben élő családoknak – köztük a mi ügyfeleinknek – az életét is jelentősen befolyásolja, tehát érdemes áttekinteni, mire számíthatunk.

Blogsorozatunk első része az összevonási koncepció elvi lehetőségeit, második része pedig a megvalósult jogszabálymódosítások révén létrejött új rendszert vázolja.

Nincs olyan anya, aki be tudná pótolni ezeket az elvesztett éveket

Fél éve, március végén hírt adtunk róla, hogy Bence két éves korában végre hazakerült a szüleihez. Mint akkor megírtuk, a kisbaba születésekor azért nem kerülhetett haza, mert a helyi védőnő hónapokkal korábban jelezte a kórház számára: „Az asszonynak minden gyermeke átmeneti nevelésben van. Irreális lenne az újszülött kórházból való távozása az anyával együtt.”