Miskolci ítélet: az ügyészség nem bizonyította a magyarellenes indítékot

Alapos, magas színvonalú másodfokú ítéletet hirdetett ma a Miskolci Törvényszék, amely szerint nem rasszista bűncselekményért, hanem elsősorban garázdaságért felelnek a szélsőségesek autójára támadó miskolci romák.

2009. március 15-én, a romák elleni sorozatgyilkosság idején, pár héttel a tatárszentgyörgyi kettősgyilkosság után, Miskolc egyes részein olyan hírek terjedtek el, hogy szélsőséges, cigányellenes személyek támadása várható. A romák félelmét megerősítette a fokozott rendőri készültség. Hajnali fél kettőkor egy főleg romák lakta településrészen (a Muszkás oldalon) a családjaik megvédésére készülődő férfiak rátámadtak egy több alkalommal és gyanúsan lassan arra közlekedő autóra, az abban ülők könnyebb sérüléseket szenvedtek.

A Miskolci Városi Bíróság 2010 októberében hozott elsőfokú ítéletében többek között gyűlölet-bűncselekmény (közösség tagja elleni erőszak) elkövetésében találta bűnösnek az elkövetőket. Az ítéletet a másodfokú bíróság megalapozatlanság és az indokolási kötelezettség megsértése miatt hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. A megismételt eljárásban a bíróság újabb elsőfokú ítéletében ismét megállapította magyarellenes gyűlölet-bűncselekmény elkövetését, és megint rendkívül eltúlzott mértékű letöltendő börtönbüntetéseket szabott ki.

A mai napon a Miskolci Törvényszék megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és kimondta: nem bizonyítható, hogy a vádlottakat a cselekmény elkövetésében magyarellenes érzület motiválta, ezért őket elsősorban garázdaság miatt terheli felelősség és ennek megfelelően a kiszabott büntetéseket enyhítette. Megállapította a bíróság, hogy nem bizonyítható, hogy a „halál a magyarokra” feliratú botot a vádlottak valamelyike készítette, és az sem, hogy a támadásnál bármelyikük használta volna. Az sem volt bizonyítható, hogy az állítólagos magyarellenes bekiabálás a vádlottak valamelyikétől származott, hiszen ismeretlen elkövetők is voltak. A jogalkalmazás szempontjából előremutató, hogy a bíróság fontosnak tartotta a cselekmény motivációjának vádlottakra egyenként lebontott vizsgálatát.

Üdvözlendő, hogy a Törvényszék megállapította azt is, hogy a gárdista, szkinhed csoportok tagjait nem védi a gyűlölet-bűncselekmény tényállás, így közösség tagja elleni erőszak helyett garázdaság megállapításának volt helye.

Sajnálatos ugyanakkor, hogy a bíróság nem mondta ki, hogy a vádlottakat cselekményükben egy rasszista támadástól való félelem, és nem előítélet motiválta, tehát emiatt sem lett volna megállapítható közösség tagja elleni erőszak, vagyis gyűlölet-bűncselekmény elkövetése.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Feketén-fehéren a gyűlölet-bűncselekményekről

Már elektronikusan is elérhetők a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munakcsoport szakértőinek, köztük a TASZ Romaprogram-vezetőjének a Fundamentum c. emberi jogi folyóiratban illetőleg a Belügyi Szemlében megjelent írásai gyűlölet-bűncselekmény témában.

A bíróság megtette dolgát, az állam még tétlenkedik

A Társaság a Szabadságjogokért, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, az Amnesty International Magyarország, az Európai Roma Jogok Központja és a Magyar Helsinki Bizottság üdvözlik, hogy a tegnapi napon a Budapest Környéki Bíróságon a romák elleni sorozatgyilkosság ügyében hozott elsőfokú bírói döntés figyelembe vette a bűncselekmények rasszista indítékát és ennek megfelelően minősítette az elkövetett cselekményeket.