Miskolci ítélet: az ügyészség nem bizonyította a magyarellenes indítékot

Alapos, magas színvonalú másodfokú ítéletet hirdetett ma a Miskolci Törvényszék, amely szerint nem rasszista bűncselekményért, hanem elsősorban garázdaságért felelnek a szélsőségesek autójára támadó miskolci romák.

2009. március 15-én, a romák elleni sorozatgyilkosság idején, pár héttel a tatárszentgyörgyi kettősgyilkosság után, Miskolc egyes részein olyan hírek terjedtek el, hogy szélsőséges, cigányellenes személyek támadása várható. A romák félelmét megerősítette a fokozott rendőri készültség. Hajnali fél kettőkor egy főleg romák lakta településrészen (a Muszkás oldalon) a családjaik megvédésére készülődő férfiak rátámadtak egy több alkalommal és gyanúsan lassan arra közlekedő autóra, az abban ülők könnyebb sérüléseket szenvedtek.

A Miskolci Városi Bíróság 2010 októberében hozott elsőfokú ítéletében többek között gyűlölet-bűncselekmény (közösség tagja elleni erőszak) elkövetésében találta bűnösnek az elkövetőket. Az ítéletet a másodfokú bíróság megalapozatlanság és az indokolási kötelezettség megsértése miatt hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. A megismételt eljárásban a bíróság újabb elsőfokú ítéletében ismét megállapította magyarellenes gyűlölet-bűncselekmény elkövetését, és megint rendkívül eltúlzott mértékű letöltendő börtönbüntetéseket szabott ki.

A mai napon a Miskolci Törvényszék megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és kimondta: nem bizonyítható, hogy a vádlottakat a cselekmény elkövetésében magyarellenes érzület motiválta, ezért őket elsősorban garázdaság miatt terheli felelősség és ennek megfelelően a kiszabott büntetéseket enyhítette. Megállapította a bíróság, hogy nem bizonyítható, hogy a „halál a magyarokra” feliratú botot a vádlottak valamelyike készítette, és az sem, hogy a támadásnál bármelyikük használta volna. Az sem volt bizonyítható, hogy az állítólagos magyarellenes bekiabálás a vádlottak valamelyikétől származott, hiszen ismeretlen elkövetők is voltak. A jogalkalmazás szempontjából előremutató, hogy a bíróság fontosnak tartotta a cselekmény motivációjának vádlottakra egyenként lebontott vizsgálatát.

Üdvözlendő, hogy a Törvényszék megállapította azt is, hogy a gárdista, szkinhed csoportok tagjait nem védi a gyűlölet-bűncselekmény tényállás, így közösség tagja elleni erőszak helyett garázdaság megállapításának volt helye.

Sajnálatos ugyanakkor, hogy a bíróság nem mondta ki, hogy a vádlottakat cselekményükben egy rasszista támadástól való félelem, és nem előítélet motiválta, tehát emiatt sem lett volna megállapítható közösség tagja elleni erőszak, vagyis gyűlölet-bűncselekmény elkövetése.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nem hagyjuk abba a szegényeket vegzáló rendeletek megtámadását!

2017 nyarán 55 olyan önkormányzati szociális rendeletet támadtunk meg, melyben a legszegényebb lakosokat kötelezik lakásaik takarítására, a tűzifa gúlába állítására, ha szociális segélyt akarnak kapni. A négy megye kormányhivatalai fele részt igazat adtak nekünk, ezúttal a megmaradt, jogsértő rendeleteket támadtuk meg az ombudsman előtt.

Megállapította az ombudsman: minden harmadik gyermeket még mindig a szegénység miatt szakítják el a családjától

Bármit is mond az EMMI, nem tudja cáfolni évek óta ismételt állításunkat: megengedhetetlenül nagy számban szakít el az állam gyermekeket a családjuktól kizárólag a család rossz anyagi körülményei miatt. 2016 szeptemberében indított Hiányzó Emlékek kampányunk minden állítását megerősítette a napokban kiadott átfogó ombudsmani jelentés.

Hiába trükközött az önkormányzat, újabb rászorulókat büntető rendelet megsemmisítését értük el

A Kúria döntése szerint alapjogokat sért az a helyi adórendeleti szabályozás, amely éppen a szociálisan rászorult emberek jól körülhatárolható csoportját kötelezné a települési adó megfizetésére. Beadványunk vezetett el ahhoz, hogy a Kúria az önkormányzat trükközése miatt elnyúló eljárás végén kimondja: nem vethető ki olyan adó, ami egy csoport célzott elüldözését szolgálná egy településről.