Mit ér a világörökség?

Nyilvános adat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal értékvizsgálata, amelyet a világörökség részét képző régi zsidó negyedről készített. A TASZ által képviselt újságíró erre a dokumentumra volt kíváncsi, azonban a Hivatal megtagadta a kérés teljesítését.

A VII. kerületi önkormányzat a rehabilitációs tervéhez kért egy felmérést a Hivataltól. A TASZ által képviselt újságíró erre a dokumentumra volt kíváncsi, azonban a Hivatal megtagadta a kérés teljesítését. A mai tárgyaláson a Fővárosi Bíróság nem fogadta el a KÖH érvelését, miszerint az értékvizsgálatra még a jövőben bizonyosan alapulnak majd – a rehabilitációs terven kívüli - döntések, ezért a dokumentum belső, döntés-előkészítő adatnak minősül, ami törvény alapján elzárható a nyilvánosság elől. A bíróság elvi éllel leszögezte, hogy csak folyamatban lévő, konkrét döntéshozatali folyamat léte eredményezheti a nyilvánosság korlátozását, bizonytalan és jövőben bekövetkező esetleges döntések azonban nem. Az ítélet értelmében a világörökséghez tartózó városrészről készült elemzés mindenki számára nyilvános. Az ítélet ugyan nem jogerős, de remélhetőleg a KÖH különbözik a legtöbb állami intézménytől, s nem vesz igénybe minden lehetséges jogi eszközt az eljárás és az adatszolgáltatás elnyújtására. A határozat nyomán talán belátja az alperes is, hogy a régi zsidó negyed – és ehhez kapcsolódóan az arról szóló szakmai anyag – nem egy minisztérium, egy kerület vagy egy hivatal munkatárgya, hanem az ország egyedülálló értéke. 

A fővárosi Ítélőtábal jogerősen helybenhagyta az elsőfokú döntést.

Ide kattintva elolvashatja a Fővárosi Bíróság ítéletét!

Itt olvashatja a jogerős döntést!

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Fizess, ha mást gondolsz, mint kormány

A kormány ahelyett, hogy a kétharmados felhatalmazását felelősséggel használná, arra törekszik, hogy ellehetetlenítse azokat, akik tőle eltérő véleményt fogalmaznak meg.