Nem sértette meg a Hír TV jóhírnevét a TASZ

A Fővárosi Törvényszék május 23-án elutasította a Hír TV keresetét, amelyet a csatorna a Társaság a Szabadságjogokért és az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) ügyvédje, Farkas Lilla ellen indított. A bíróság I. fokú, nem jogerős ítélete szerint az alperesek szólásszabadságukkal éltek, amikor a Hír TV Gyöngyöspatáról szóló, az iskolai szegregációt tagadó műsorát bírálták.

A TASZ egy filmjében és az ahhoz írt cikkben beszámolt a gyöngyöspatai általános iskolában megvalósuló etnikai szegregációról. Mindezzel cáfolni kívántuk a Hír TV 2012. január 31-i Híradójában, majd a február 5-i Keresztmetszet című műsorában elhangzott állításokat, melyek szerint a gyöngyöspatai iskolában nem éri hátrányos megkülönböztetés a roma gyerekeket, és hazudik az, aki ennek ellenkezőjét állítja. A TASZ blogposztjában a kisebbségi ombudsman jelentésére és gyöngyöspatai romák személyes beszámolójára alapozva azt állította, hogy a Hír TV manipulált, szándékosan félrevezette közönségét, alaptalanul vádaskodott és megsértette a hiteles újságírás alapszabályait. 

Farkas Lilla, mint annak az Alapítványnak az ügyvédje, amely a szegregáció miatt már korábban per indított a gyöngyöspatai iskola és önkormányzat ellen, a TASZ filmjében a Hír TV Keresztmetszet című műsorát a kiegyensúlyozatlan műsorszerkesztés iskolapéldájaként értékelte, emiatt őt is perelte a médiaszolgáltató. 
A Hír TV az őt ért kritika miatt polgári pert indított és büntető feljelentést is tett. A Pesti Központi Kerületi Bíróság április 16-án hozott végzésével bűncselekmény hiányában megszüntette a büntetőeljárást
A mai napon hozott ítéletében a Fővárosi Törvényszék a polgári perben is kimondta: az alperesek a felperes által sérelmesnek tartott véleményük publikálásával nem sértették meg a Hír TV jóhírnévhez fűződő jogát, hanem alkotmányosan védett véleménynyilvánítási jogukat gyakorolták, amit a Hír TV-nek, mint a közéleti kérdésekben véleményt formáló médiaszolgáltatónak tágabb körben kell tűrnie. 
Az ítéletet itt elolvashatja (.pdf) >>
Tekintse meg az ítélethirdetésről készült videónkat:

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Nem hagyjuk abba a szegényeket vegzáló rendeletek megtámadását!

2017 nyarán 55 olyan önkormányzati szociális rendeletet támadtunk meg, melyben a legszegényebb lakosokat kötelezik lakásaik takarítására, a tűzifa gúlába állítására, ha szociális segélyt akarnak kapni. A négy megye kormányhivatalai fele részt igazat adtak nekünk, ezúttal a megmaradt, jogsértő rendeleteket támadtuk meg az ombudsman előtt.

Az új törvényjavaslatokkal csak a bizonytalanságot akarja növelni a kormány

Az Alaptörvény hetedik módosításának javaslatai együttesen komoly károkat okozhatnak: nehezebben tudnak majd az állampolgárok véleményt nyilvánítani, és kevésbé bízhatnak abban, hogy pártatlan bíróság dönt majd a politika számára kényes ügyekről.